Az utcanevek szavatossági ideje
8/03/2025 06:06
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A meghiúsult Chuck Norris-hídtól a tárgyi kultúrában megjelenő, többértelmű szimbólumokig vezetett a legutóbbi Galaxis kalauz.
Az előző héten már elkezdtünk körülnézni Budapesten, hogy megvizsgáljuk miről és mikor nevezték el a közterületeket. Vagy éppen nevezték át azokat. És hogy az organikusan kialakuló elnevezések mellett a történelmi fordulópontok hogyan tükröződnek vissza a különböző területek nevében. A 312. epizódban folytattuk a korábban elkezdett beszélgetést Rátonyi Gábor helytörténeti kutatóval, aki beszélt az utca-bokrokról, vagyis azokról a területekről, ahol az egymás melletti és egymást keresztező utcák valamilyen közös tematika alapján kapták nevüket, mint például a XVII. kerületi Madárdomb. Továbbá felsorolt jó pár okot, ami miatt nem volt realitása, hogy a Káposztásmegyert és Békásmegyert összekötő hidat Chuck Norrisról nevezzék el. Az egyik fő akadályként azt a szabályt nevezte meg, amely tiltja, hogy élő személyről lehessen elnevezni közterületet. De szerinte már az a tény is aggályossá teszi a sokak által vágyott névadást, hogy a színésznek ugyan kialakult egy kultusza, de a hazai kultúrához valójában nem kapcsolódik. Illetve a híd két végén fekvő települések névrokonsága, tette hozzá, tejesen egyértelművé teszik, hogy Megyeri legyen a neve.
Szóba került még az a szomorú jelenség is, amely a férfiakról és a nőkről elnevezett utcák arányát mutatja. A helytörténeti a Budapest Főváros Közterületnév-jegyzékéből ismertette a legutóbbi hivatalos felmérést, amely szerint a személynevet viselő közterek 89 százaléka férfinevet kapott, így kikövetkeztethető, hogy csupán 11 százaléka visel női nevet.
Rátonyi Gábor a közterületek átnevezgetésére is kitért. Úgy látja, érettebb politikusi hozzáállással elkerülhető lenne a probléma.
Erre a speciális cancel culture, vagy magyarul eltörléskultúra jelenségre hoztuk Horváth Péter Iván, nyelvésszel az Andrássy út példáját, amely sok másikkal együtt ideológiai, illetve politikai szempontok alapján kapott újabb és újabb nevet az évtizedek során. Horváth Péter Iván, a műsor folytatásában elmondta, hasonló alapon helyezik ki azokat a megosztó tartalmú táblákat, amelyek az adott település nevéről tájékoztatja az odalátogatót, de ezt rovásírással is megteszi. A nyelvész hangsúlyozta, mára kutatások bizonyítják, hogy közel nem volt olyan jelentősége, ennek a kezdetleges írásmódnak, mint amennyire egy bizonyos szubkultúra előtérbe akarja helyezni.
Paár Ádám történész-politikussal zártuk az adást, akit a rovásírás képviselte világnézet kapcsán kérdeztünk néhány újra előkerülő vagy éppen betiltott szimbólumról. Ezek néha épp a történelemből inspirálódnak, és egészen tudatosan képviselnek többféle, egymással nem feltétlenül szemben álló üzenetet vagy érzést.
Olyan klasszikus példákat vettünk egyelőre, mint a kereszt kihelyezése karácsonykor, vagy a horogkereszt ókori eredete, amely természetesen egészen mást képviselt akkor.
A történész-politológussal a következő részben még folytatjuk a beszélgetést, hogy további példákat vizsgáljunk meg.
Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. március 5., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes