Balázs Péter: A kormány ugyanazokat a trükkjeit ismétli és nem veszi észre, hogy elpattanhat a húr

Egyre több helyen írnak arról, hogy megindult az ukrán ellenoffenzíva, amelyről hónapok óta beszélnek. Persze egyelőre nehéz megállapítani, hogy ez maga az offenzíva, vagy valami elterelő hadművelet, és máshol lesz az igazi. Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter leszögezte: értékelni a konkrét eseményeket lehet. Konkrét esemény a Nova Kahovka-i hatalmas vízzáró gát felrobbantása, amit az oroszoknak tulajdonít a világ nagy része, bár ők ezt tagadják. Ebből sokan arra következtetnek, hogy az ukrán ellentámadást próbálják megnehezíteni az oroszok azzal, hogy a Dnyeper vízmennyisége irtózatos módon megnőtt, nem lehet átkelni rajta. De ezek spekulációk, azt lehet készpénznek venni, ha mozog valamilyen irányba a front.

Azt mondta: azt viszont tudni és látni lehet, hogy tavaly óta az ukrán hadsereg lényegesen megerősödött, korszerű, nyugati fegyvereket kaptak és még többet ígértek nekik. Elsősorban páncélosokat, de most már vadászgépek is vannak a listán, valamint továbbra is kapnak lőszert, kiképzést, logisztikai támogatást is. Az ukránok tehát szerinte jobb pozícióban vannak, mint a tél beállta előtt. Oroszországról ez nem mondható el, friss hír, hogy már Kubában is toboroznak zsoldosokat, és hasonlóra készülhetnek Iránban és Észak-Koreában is. Tehát bármilyen hatalmas ország is, a fiatal, hadra fogható, frontra küldhető férfiak száma nem olyan nagy. Ezek a tények, mindenki várja, hogy az ukránok vissza tudják-e szerezni az elfoglalt területeket.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Magyarország és Görögország tovább blokkolta a 11. uniós, Oroszország elleni szankciós csomagot a szerdai uniós nagyköveti ülésen. Ennek célja az lenne, hogy ne lehessen megkerülni az eddigi szankciós intézkedéseket.

Balázs Péter közölte: döntési fázisban van a 11. szankciós csomag, még nem dőlt el, és lehet, hogy a napokban nem is fog, mert fennáll a vétófenyegetés. Valóban két ország blokkolja, Magyarország és Görögország, előbbi azért, mert az ukránok az OTP-t az orosz gazdaságot támogató, háborút segítő szervezetek listáján szerepeltetik. A magyar kormánynak foglalkoznia kell az OTP ügyével, de talán nem így – tette hozzá –, Ukrajnával meg lehetne beszélni, hogy valóban részt vesz-e az OTP az orosz gazdaság előmozdításában, vagy sem. „Úgy tűnik, hogy nem teljesen megalapozott a listára vétel”, de ehhez képest az uniós szankciós csomag blokkolása aránytalan – hangsúlyozta. Kijelentette, itt válik el az ok és az alkalom, az alkalom a szankciós csomag, az ok gyaníthatóan mélyebb: a magyar kormány felsorakozása Oroszország mellé, aminek sok bizonyítéka van a propagandától a Kirill pátriárka melletti kiálláson át konkrét ügyekig. Hozzátette: a 11. szankciós csomag súlya, politikai érzékenysége nem azonos mondjuk a 4.- ével vagy az 5.-ével. Most, az említett offenzíva küszöbén sokkal érzékenyebb a helyzet, mint korábban; a magyar kormány talán nem számol azzal, hogy az Unióval is egyre feszültebb a viszony, az eddigi konfliktusok mellé felsorakozott az uniós elnökség kétségbe vonása is (hogy az Európai Parlament szerint a magyar kormány alkalmatlan lehet erre). A kormány talán túlfeszíti a húrt, és nem veszi észre, hogy ha örökösen ugyanazokat a trükkjeit ismétli, akkor az elpattanhat – fogalmazott Balázs Péter.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.