Orbán Putyin játékát játssza
24/05/2023 09:29
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Ócskának minősíti a magyar érveket a Der Spiegel annak kapcsán, hogy Magyarország kitartott az Ukrajnának szánt, 500 millió eurós katonai támogatási keret, valamint az Oroszország elleni újabb szankció blokkolása mellett.
Orbán Putyin játékát játssza – írja a Der Spiegel, annak kapcsán, hogy Magyarország az uniós külügyminiszterek tanácskozásán is kitartott az Ukrajnának szánt, 500 millió eurós katonai támogatási keret, valamint az Oroszország elleni újabb, sorrendben 11. büntető intézkedéscsomag blokkolása mellett. A Budapest által felhozott érveket a német magazin ócskának minősíti. Felhívja a figyelmet arra: az, hogy az ukrán kormány feltette az OTP-t a háború támogatóinak a listájára, vagyis pellengérre állította, nem jár semmilyen szankcióval a magyar pénzintézetre nézve. A listán tíz további nyugati ország vállalatai találhatók, köztük Görögországból öt, Franciaországból négy, az Egyesült Államokból három cég. Németországot a Metro üzlethálózat képviseli a szégyenlistán. Magyarország kivételével azonban egyetlen érintett ország sem vonja kétségbe Ukrajna megsegítését – hangsúlyozza a Der Spiegel. A cikk szerzője szerint az OTP listázása csak mondvacsinált indoka a magyar vétónak, hiszen Budapest és Kijev viszonya régóta mérgezett. Ennek kapcsán a német újságíró kitér az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére is, amire hivatkozva Magyarország megtagadja Ukrajna katonai támogatását. Budapest emellett az orosz energiától való függőségtől sem akar megszabadulni – teszi hozzá. Megfogalmazása szerint Orbánról immár az hírlik, hogy ő Vlagyimir Putyin orosz elnök egyfajta képviselője az Európai Unióban.
Rétvári szerint az EU tehet arról, hogy embercsempészeket engedett el a kormány
Az APA osztrák hírügynökség külön tudósításban foglalkozik azzal, hogy Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár az EU-t tette felelőssé 808, Magyarországon korábban bebörtönzött embercsempész szabadon engedéséért, mondván, az Unió nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, és enyhíteni kellett a túlterhelt magyar büntetésvégrehajtásra nehezedő nyomást. Az APA ennek nyomán megkereste az Európai Bizottságot, amely azt válaszolta, hogy szoros kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal, és az EU ugyan rendelkezik jogi keretekkel, egyelőre azonban korai lenne következtetéseket levonni.
A magyar és az osztrák kormány "gyanús osztálytársak"
A bécsi Die Presse kemény hangvételű glosszában bírálja az osztrák kormányt, a magyar vezetéshez való hozzáállása miatt. Az iskolaudvaron még elmegy – írja a szerző -, hogy gyanús osztálytársakkal összefognak, harmadikokkal szembeni előnyök megszerzése érdekében, ám Karl Nehammer kancellártól és belügyminiszterétől, Gerhard Karnertől már elvárható lenne, hogy végre felnőjenek, és legyen annyi emberismeretük, hogy felmérjék, kivel is álltak össze. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány megsérti az Európai Unió jogát és az emberi jogokat, kivonja magát közös határozatokból, és nem mutat szolidaritást sem a bevándorlás kezelésében, sem az Oroszország által megtámadott Ukrajna melletti közös kiállást illetően – állapítja meg a Die Presse, és felteszi a kérdést: vajon miért tanúsítana más magatartást Budapest az embercsempész bandák elleni küzdelemben? Ezeknek a csempészeknek az elengedése, arra hivatkozva, hogy a magyar börtönökben való ellátásuk túl sokba kerül, ugyanarról a felelőtlen magatartásról tanúskodik, amit Orbán és emberei évek óta mutatnak az uniós testületekben – hangsúlyozza a lap, és megemlíti azt is: azt bezzeg szívesen fogadta a magyar kormány, amikor osztrák rendőrök közösen járőröztek a magyarokkal magyar területen a Fox rendészeti művelet keretében.
Az igazságügyi reform csak négyet fed le a 27 elvárásból
A londoni Financial Times arról ír, hogy Magyarország gyorsítani igyekszik az EU-val folytatott tárgyalásokat a befagyasztott támogatási pénzek felszabadítása érdekében. Budapest eleget tesz néhány brüsszeli követelésnek, de a pénz mintegy kétharmada valószínűleg zárolva marad – olvasható a cikkben.
Megszólaltatják Bóka Jánost, a Miniszterelnöki Kormányiroda európai uniós kérdésekért felelős államtitkárát, aki szerint a magyar igazságügyi reform új lendületet adott a tárgyalásoknak, és annak nyomán javult a légkör, gyakoribbá váltak az eszmecserék. Elismeri Bóka, hogy az igazságügyi reform csak négyet fed le a 27 elváráscsoport – úgymond szuper mérföldkő – közül, és hogy még további erőfeszítéseket kell tenni a tudományos élet szabadságával kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében. Az államtitkár ugyanakkor Budapest hajthatatlanságára utalt a polgári szabadságjogok és a bevándorlási jogrendszer tekintetében. Még nem mérlegelték az összes lehetőséget, de a maga részéről nem zárja ki a jogi opciókat – mondja, és a Financial Times ezt úgy értelmezi, hogy a magyar kormány ezekben a kérdésekben akár bíróság elé is citálhatja Brüsszelt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.05.24., szerda 6:00
Riport: Kárpáti János