Merkel és Orbán távoli szópárbaja: két ellentétes kép Európa jövőjéről

Európának nem csak koronavírus-mentesnek kell lennie, hanem a populistáktól is meg kell szabadulnia – így összegezte Angela Merkelnek az Európai Parlamentben tegnap a német soros elnökség megkezdése alkalmából elmondott beszédét a Der Spiegel. Épp a vírushelyzet bizonyította be, hogy nemcsak mellőzik, de tagadják is a tényeket a populisták. Nem lehet hazugsággal, dezinformációval felvenni a harcot a koronavírus ellen, a gyűlölet és a propaganda sem győzi le a járványt. Az igazság kimondására és átláthatóságra van szükség, mint a demokráciában. A tudósító szerint sem kellett nagyítóval keresni, kire utaltak ezek a mondatok. Mások mellett arra az Orbán Viktorra, aki a vírus jelentette félelmet „használta fel a polgári szabadságjogok újabb megvonására”. A populisták saját céljaik elérésére használják az ilyen típusú válságokat. Merkel beszédének tulajdonképpen csak a végén tért ki részben az uniós alapértékekre, de leginkább csak a képviselők felvetésére reagálva fogalmazott úgy, hogy a jogállami normák betartása abszolút elsőbbséget élvez. A tudósító szerint a német kancellár nem igazán bízik abban, hogy Orbánt (és a hozzá hasonlóan vélekedőket) meg lehetne bármiről is győzni. Sőt, azt látta, hogy Merkel pár órával később elmondott beszéde szinte reakció volt arra, amit Orbán felvázolt az Európa cenzúra nélkül címmel rendezett online fórumon a közösség jövőjéről. Merthogy Merkel sokkal inkább a nemzetközi törvények betartatásáról beszélt, minthogy saját elképzeléseit ráerőltesse a keleti tagállamokra. Az Európai Néppárt parlamenti vezetője, Manfred Weber sötétebb képet festett: olvad az Északi-sarok, Ausztrália tűzben ég, miközben támadás alatt a liberális demokrácia. Úgyhogy a német elnökség nem lehet csak egy széljegyzet az Unió történetében éppen most. 

Három beszéd, semmi nézeteltérés – így summázta a magyar kezdeményezésre megrendezett „Európa cenzúra nélkül” című online fórumot az Euractiv, amely külön kiemeli, hogy a François-Xavier Bellamy, aki filozófusként moderálta a fórumot, pontosabban csak felvezette a szerb, a szlovén és a magyar kormányfő beszédét, a francia jobboldal potenciális jelöltje. Aleksandar Vucsics leginkább a déli uniós határok megvédésnek újabb lehetőségéről beszélt, addig a szlovén Janez Jansa a kulturális marxizmust szidta, amely nem ad teret a nemzeteknek, és amiért a tömegtájékoztatást hibáztatta. Orbán beszédéből azt emeli ki, hogy Nyugatnak nem kellene megmondania, mit tegyenek a keleti országok (de nemcsak az uniós tagállamokat sorolta ide, hanem Törökországot, Oroszországot és Kínát is). Tolerálniuk kellene a véleménykülönbségeket, és akkor a közép-európai országok sem osztogatnak tanácsokat. Orbán szerint csak akkor képzelhető el az európai egység, ha az általa vázolt alapelvet mindenki betartja.

Élesen bírálta a bécsi magyar nagykövetséget, illetve Nagy Andor nagykövetet a Riporterek Határok Nélkül szervezete, mert előbbiek bocsánatkérésre szólították fel az osztrák sajtót – írja a Salzburger Nachrichten. Nagy Andor szerint nemcsak Orbán Viktortól és a kormányától, hanem a magyar néptől, de még az osztrákoktól is bocsánatot kellene kérniük a helyi újságíróknak, amiért „merték feltételezni”, hogy autoriter rendszerre berendezkedve Orbán Viktor nem vonja vissza a koronavírus miatti rendkívüli helyzetet. Az osztrák média félrevezette az egész országot, ezért elvárják a bocsánatkérést. A Riporterek Határok Nélkül jogvédő szervezet azonban úgy látja, Nagy Andorék követelése nem más, mint a kritikus hangok Magyarországon már szokásos elfojtása, de ezúttal a határokon kívül. A bocsánatkérésre felszólítás a kormánnyal szembeni kritikus külföldi média elhallgattatására tett kísérlet. A kormány most már ott is maga szeretné megmondani, mi a helyes, mi az igaz. Nyilvánosan akarja pellengérre állítani az őt bírálókat, ami önmagában is az autoriter rendszert minősíti. A szervezet nem csak a sajtószabadságot mérő index zuhanására emlékeztet Magyarország esetében, de az Index hírportál függetlenségét aláásó kormányzati „ügyeskedésekre” is.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Szigetváry Zsolt