Balettcipőben az éjszakában
16/04/2022 07:23
| Szerző: Klubrádió
A Kovátsműhely legutóbbi adásában Kováts Kriszta újabb daltörténettel jelentkezett: először Gallai Péter és Fábri Péter Lófrálni még című dalát énekelte el, majd először Ajtai Péter vendéglőssel beszélgetett a Balettcipő nevű hajdani legendás pesti étteremről, utána pedig Schönberger Ádám kultúraszervezővel a mai fiatalok kulthelyeiről.
Az adás témaadó dala:
Budapesten az elmúlt években néhány színész spontán kezdeményezése nyomán a fiatal színházi élet egyik törzshelyévé vált két belső-erzsébetvárosi kocsma is – ez régen se volt másként: a Kovátsműhely legutóbbi adása egy olyan helyről szólt, amely a nyolcvanas évek közepén a művész-értelmiség egy részének hasonlóan szándékolatlan módon vált törzshelyévé; az étterem hajdani üzemeltetője, Ajtai Péter még emlékszik ennek történetére is. A vendéglős és a műsorvezető számos, a helyhez kötődő emléket fölidéztek a műsorban, köztük személyes jellegűeket is, hiszen maga Kováts Kriszta is rendszeres látogatója volt, sőt ott ismerkedett meg későbbi férjével és alkotótársával is. A beszélgetésben persze szó esett arról is, hogy mik voltak a legendás törzshely előzményei, miért szűnt meg a hely, a vendéglátós mihez kezdett a rendszerváltás után, és nyitna-e ma még új helyet.
Az adás közepén stílszerűen Bereményi Géza és Cseh Tamás Presszó című dala hangzott el, majd a műsor második vendége Schönberger Ádám kultúraszervező volt. Az énekes-műsorvezető vele a mai kulthelyekről beszélgetett, amelyeket a fiatal értelmiségiek szívesen látogatnak. Schönberger kiemelte, hogy manapság a legtöbbször a művészeti ágak egy-egy irányzata vagy műfaja köré szerveződnek a helyek, és a profiljukba illő programokon túl bulikat és családi rendezvényeket is tartanak: ilyen a Toldi, a Jurányi vagy éppen a Trafó, noha az utóbbi kakukktojást jelent abból a szempontból, hogy alapvetően fővárosi fenntartású helyről van szó. A klasszikus romkocsmák közül kinőtt alternatív helyek között pedig a baloldali mozgalmakba tömörülő fiatalok egyik törzshelyének számító Gólyát vagy a tavaly megnyílt Turbinát említette, az Auróra mellett, amelynek ő maga az üzemeltetője, és amelynek elődje, a Király utcai Sirály a 2000-es évtized második felében a pesti értelmiség kulturális életének egyértelműen a legikonikusabb helyszíne volt. A régi helyszínt három civil kulturális szervezet foglalta el még 2006-ban, miután már az akkori fővárosi vezetés sem volt hajlandó megfizethető bérleményt biztosítani az e típusú kezdeményezések számára; végül azonban a Tarlós-éráig fennmaradhatott a hely, a legutóbbi önkormányzati választás óta pedig már az Aurórát sem éri annyi vegzálás. Schönberger a pesti helyszín mellett igazgatója és főszervezője a Bánkitó Fesztiválnak, amely minden évben civil programok százait gyűjti a Bánki-tó köré.
A felső képen a Balettcipőben készült archív felvétel, az alsó fotón pedig Kováts Kriszta látható Schönberger Ádámmal, Pályi Márk felvételén.
A beszélgetések az itt olvasható részleteken kívül még számos más érdekességet tartalmaztak, ezért aki kíváncsi a témára és a vendégek gondolataira, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg az egész adást! Most vasárnap pedig tartsanak újra velünk: délután 5-től egy újabb daltörténettel jelentkezik a Kovátsműhely, benne Kováts Krisztával és vendégeivel. Az énekes-műsorvezető ezúttal először Victor Máté hangszerelésében és Fábri Péter magyar szövegével fogja elénekelni a Greensleeves, avagy magyar címén Búcsúzz el című angol népdalt, majd utána elsőként Andrejszki Judit orgonaművésszel és énekesnővel beszélget a reneszánsz zenéről, azt követően pedig Fabiny Tibor irodalomtudóst kérdezi az angol reneszánszról és Shakespeare-ről. Tartsanak velünk most vasárnap is, vagy hallgassák meg az adást a Klubrádió archívumában, illetve podcastként!
Most következő vasárnapi dal:
