Kiszolgáltatottságok bordélyháza

Új ablakban

2022. január 16. Kovátsműhely (2022. január 16., vasárnap 17:00)

51:37

00:00

Műsorvezetők: Kováts Kriszta Szerkesztők: Pályi Márk

A skót népdal, amelyet Kováts Kriszta erre az alkalomra választott, a prostitúció, a női bordélyok témáját idézte meg. Első vendégeként ezért Betlen Annát hívta meg, aki női jogvédőként kiterjedt blogot szentelt a női kiszolgáltatottsággal kapcsolatos ügyeknek. A stúdió vendégeként Betlen több félreértést is pontosított: sokan gondolják azt, hogy a prostituáltak alapvetően elégedettek a foglalatosságukkal, hiszen amíg aktívak, általában ők maguk is ezt vallják – ez azonban nem csak abból fakad, hogy önmaguk előtt is kevésbé szerencsétlennek szeretnék beállítani saját sorsukat, hanem futtatójuk is gyakorta ezt kényszeríti rájuk. A legtöbben valójában arra vágyakoznak, hogy a pénzt megszerezve abbahagyhatják ezt a „foglalkozást”, és utólag már egészen máshogy is nyilatkoznak róla általában. Itt jön be ugyanakkor a másik félreértés is, miszerint még az államigazgatás vezető pozícióiban is többen arról vannak meggyőződve, hogy a kéjnők – legalábbis akik lakáson fogadják vendégeiket – kiemelten jól keresnek; Betlen Anna fölhívta a figyelmet, hogy a bevétel nem egyenlő a jövedelemmel, és arról is beszélt, hogy szerinte félrevezető, ha ezt a tevékenységet munkának nevezzük. Mint elmondta, számos olyan munka van – legegyszerűbb példa a háztartási tevékenység –, amiért nem jár fizetés, és több olyan foglalatosság van, amivel lehet pénzt keresni, de nem mondható munkának. Furcsa jelenségként beszélt arról is, hogy Németországban a prostitúció teljesen legális, bejelentve nyugdíjat is folyósítanak érte utána, sőt egy időben még az állami munkanélküli hivatal is kiközvetíthette az álláskeresőt egy bordélyba – Betlen egy esetet is elmesélt, mikor egy nő ilyen módon került ebbe a helyzetbe.

Az adás közepén elhangzott a The Animals House of The Rising Sun című dala, amely ugyanenneka skót népdalnak a világhírűvé vált „férfi változata” – Kováts Kriszta az adás elején a dal női változatát énekelte el. A brit beatsláger után pedig Török-Illyés Orsolya színművésznőt hívta föl, akivel karanténja miatt telefonon beszélgettek. A színész volt a 2010-ben bemutatott Bibliothèque Pascal című film főszereplője, amelyben egy Angliába prostitúcióra eladott erdélyi nőt alakít. Török-Illyés mesélt a forgatás körülményeiről és a film dramaturgiai fordulatainak inspriációjáról is, ugyanis a tapasztalatszerzés kedvéért egy apró közlekedési szabálysértési kihágás miatti büntetésének befizetése helyett inkább egy napra börtönbe vonult, itt találkozott egy prostituálttal, aki lehetetlen fantáziaképekben mesélt neki a vele történtekről; a filmben ugyanakkor kifinomult módon teszik átjárhatóvá a határvonalat a való élet és a képzelet között, és ez az eljárás arról tudósít bennünket, ahhoz, hogy a dolgok jelentsenek is számunkra valamit, nem elegendő a történetüket elmesélni.

A beszélgetések az itt olvasható részleteken kívül még számos más érdekességet tartalmaztak, ezért aki kíváncsi a témára és a vendégek gondolataira, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg az egész adást! Most vasárnap pedig tartsanak újra velünk: délután 5-től egy újabb daltörténettel jelentkezik a Kovátsműhely, benne Kováts Krisztával és vendégeivel. Kováts Kriszta Ping-pong című dalának eléneklése után először Zwickl Dániel asztaliteniszezővel beszélget majd a sportágról, utána pedig Nyáry Krisztián irodalomtörténészt kérdezi a ping-pong megjelenéséről az írók életében és az irodalomban. Tartsanak velünk most vasárnap is, vagy hallgassák meg az adást az archívumban vagy podcastként is!