Bárándy a Kósa-ügyről: etikailag és politikailag ez szigorúan tilos

Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügyi minisztert kérdeztük a Kósa-ügyről jogi szempontból. Azzal kezdte: távol álljon tőle, hogy Kósa Lajost védje, de azt el kell fogadni, hogy az állítólagos örökösnő tehetséges csaló lehetett, hiszen nemcsak a fideszes politikust, hanem sok embert rászedett, és magas összegű kölcsönöket kapott. Azt ismeri a praxisából, hogy a csalónak milyen személyiségnek kell lennie ahhoz, hogy hihetővé tegye a másik fél számára a hihetetlen történetet (és itt is kiderült, hogy az egész nem igaz). 

Ami Kósa Lajost illeti, vagy azt, hogy egy vezető politikus ilyen játékba belemehet-e: etikailag és politikailag ez szigorúan tilos, ennek meg kellene, hogy legyen az etikai és politikai negatív vonzata – hangsúlyozta. Hogy ez büntetőjogi szempontból milyen megítélésű, annak eldöntéséhez több tényállási elemet kellene ismerni. Nem azt mondja, hogy annak számít, de „a hivatali visszaélés prizmáján keresztül” vizsgálhatja egy büntetőjogász ezt a magatartást. Kósa Lajos hivatalos személy, mint országgyűlési képviselő, és mint ilyen, „hivatali helyzetével visszaélve segítette ezt a nőt bizonyos szituációkban”. A hivatali tekintélyét nyilvánvalóan felhasználva tette könnyebbé az ő mozgását például egy svájci bankban. Nem gondolja, hogy az „örökösnőt” a saját reputációja miatt fogadták az említett pénzintézetben, vagy szóba jöhetett volna bármiféle kapcsolata a német pénzügyminiszterrel. Ebben Kósa Lajos tekintélye, hivatali pozíciója segítette, és az ismert információk alapján ez bizonyos ajándékok ígéretének elfogadásával volt kapcsolatban.

Hozzáfűzte: egy csaló sokféle előnyért ejti át az áldozatát. Ilyen lehet, hogy kölcsönt kér és kap, a visszafizetés legkisebb reménye nélkül. De ilyen előny lehet az is, ha megnyer magának valakit, akinek a pozíciója megkönnyíti a mozgását a világban, olyan körökbe juthat be, amelyekbe az átvert személy segítsége nélkül nem tudott volna.

Arra a kérdésre, hogy akár egy nyomozásban eljuthatnak-e a svájci banki látogatások hátterének feltárásához, Bárándy Péter azt mondta, igen, és az nem akadály, hogy külföldi tanúi is voltak ezeknek az eseteknek. Ki lehet hallgatni a banktisztviselőket, nyilván nem a banktitokra vonatkozóan, hanem amiatt, hogy ebben a szituációban ki hogyan viselkedett.

Közölte: a nő nem létező örökségre hivatkozva vett fel nagy összegű kölcsönöket, amelyeket nem fizetett vissza, és ez nagy valószínűség szerint kimeríti a csalás fogalmát – ha ez így van, ha valami eddig a köz előtt ismeretlen dolog nem derül ki. Ahogy Kósa Lajos csatlakozik ehhez a helyzethez, az minden, csak nem etikus, nem felelős és mivel vezető politikusról van szó, nagyon negatív jelzőt használva kicsit nevetséges is – fogalmazott a jogász.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Kovács Attila