Nemcsak itthon kihívás a jogállamiság
30/12/2020 08:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A dpa szerint az afgán hegyekben rejtőző fegyvereseket sem az oroszok, sem az amerikaiak nem tudták megtörni, és az is kérdés, hogy a NATO jövő évre tervezett csapatkivonásai milyen hatást váltanak ki. Az egyetlen esélyt a békekötésre az afgán kormány és a tálibok között a Katarban folyó tárgyalások jelentik. A Russia Today cikke szerint Törökország nem akar várni az orosz vakcina beszállítására, licensz alapján inkább maga állítaná elő az oltóanyagot. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Aki évtizedekkel ezelőtt kezdte követni a világpolitikát, az már számtalan fogadkozást hallott, olvasott arról, hogy most valóban véget vethetnek az afganisztáni harcoknak. Lassan csaknem ugyanolyan örökzöld téma ez, mint a közel-keleti konfliktus. Az afgán hegyekben rejtőző fegyvereseket sem az oroszok, sem az amerikaiak nem tudták megtörni, és felettébb kétséges, hogy milyen eredményre vezet majd a NATO-erők kivonása Afganisztánból, amire az atlanti szövetség a most következő esztendőben készül. A dpa német hírügynökség évzáró interjút készített Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki az általa betöltött tisztséghez képest meglepő őszinteséggel elmondta: egyáltalán nem garantált a béketeremtés sikere. Mindazonáltal – tette hozzá – az afgán kormány és a tálibok között Katar fővárosában, Dohában folyó tárgyalások jelentik az egyetlen lehetséges utat a békekötéshez, ezért a NATO teljes mellszélességgel támogatja ezeket az erőfeszítéseket.
Stoltenberg az interjúban igyekezett tompítani azokat a vélekedéseket, amelyek szerint Donald Trump után most valamilyen gyökeres fordulat várható az amerikai politikában, a NATO vonatkozásában is. Ami az amerikaiak Európa melletti elkötelezettségét illeti, ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Trumpnak ugyan sajátos volt a stílusa, de ettől még tény, hogy jelenleg több amerikai katona állomásozik Európában, mint 2014-ben. A korábbi amerikai elnökök pedig az előző évtizedekben szintén igyekeztek nyomást gyakorolni az európai szövetségesekre, hogy azok növeljék védelmi kiadásaikat.
Az interjúban kitértek a COVID-járványra is. A főtitkár – riporteri felvetésre reagálva – lehetségesnek mondta, hogy a NATO katonai infrastruktúrája adott esetben segítséget nyújthat a védőoltások tömeges lebonyolításához.
Törökország orosz vakcinát gyártana
A Russia Today elnevezésű, angol nyelvű orosz állami hírportál beszámol arról, hogy a török külügyminiszter közölte: lehetséges, hogy országa saját maga is gyártani fogja a Szputnyik V koronavírus elleni orosz oltóanyagot. Ankara Kínától és Németországtól is igyekszik beszerezni vakcinát – olvasható a cikkben. A Russia Today felsorolja, hogy tudomása szerint eddig mely országok vállalkoztak az orosz oltóanyag kipróbálására. Ezek Kína, India, Dél-Korea, Argentína, Brazília, Venezuela és Magyarország. Törökország nem akar várni a beszállításra, hanem licensz alapján inkább maga állítaná elő az oltóanyagot.
Közép-Európa az atomerőművek utolsó végvára
A párizsi Libération Közép-Európáról, mint az atomerőművek utolsó végvárairól közöl cikket. A lap szerint több volt kommunista ország a gazdaság karbonmentesítése érdekében inkább a nukleáris energiára helyezi a hangsúlyt, a német és az osztrák szomszédok bosszúságára. Németországban legkésőbb 2038-ig be akarják zárni az utolsó atomerőművet is, az Európai Unió pedig 2050-ig el akarja érni a karbonsemlegességet. Több közép-európai országban azonban egyelőre nem könnyű lemondani a szénről és egyben mellőzni a nukleáris energiát is – derül ki a francia lap cikkéből, amely példaként egyebek közt megemlíti, hogy a Cseh Köztársaságban is 45 százalékban szénalapú az áramtermelés. Nem csoda hát, ha a térségben újabb atomreaktorokkal akarják megvalósítani a karbonmentesítést.
Nemcsak itthon és Lengyelországban kihívás a jogállamiság
A német Frankfurter Rundschau hasábjain egy Hans Jochen Reinert nevű, lipcsei jogászprofesszor, egyben gyakorló ügyvéd vendégkommentárja olvasható arról, hogy a jogállamiság ugyan elsősorban egyes keleti EU-tagországokban, így Lengyelországban és Magyarországon szorul – részben bírói – védelemre, de kihívások másutt, így például Németországban is érzékelhetőek. Reinert a cikkben ennek illusztrálására az Európai Bíróság azon menekültjogi döntését elemzi, amely arról szól, hogy nem szabad elutasító döntést hozni a menedékkérelem ügyében a kérelmező személyes meghallgatása nélkül, még akkor sem, ha egy másik tagállam már menedéket nyújtott a kérelmezőnek – nem feltétlenül zárható ki ugyanis, hogy a kérelmező abban a másik tagállamban embertelen bánásmódban részesülne.
A nyelv mint a mint a homofóbia és a nőellenesség elleni harc eszköze
Végezetül egy kis gendertéma, de ezúttal valamelyest oldottabban. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelent meg egy bizonyos Oldamur Hollóczki írása arról, hogy milyen szerepet játszhat a nyelv a homofóbiával, illetve a nőellenességgel szembeni küzdelemben. Eszerint a finn, az észt, a magyar, illetve több ázsiai nyelv sokkal könnyebb helyzetet teremt, mert a főneveknek nincs nemük, vagyis mód nyílik a nemek szempontjából semleges megnevezésre. Baj csak akkor adódik, amikor a magyar szövegre ráküldjük a Google fordítót, amely – a szerző szerint – szabadjára engedi az előítéleteket, és azt, ha valaki szép, automatikusan nőneműnek, ha pedig okos, akkor hímneműnek fogja angolra fordítani. Ő szép – She is beautiful. Ő okos – he is clever.
Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2020. december 29., kedd 08:00
