Bla-bla-bla és ígérgetések a G20 tanácskozáson és a glasgow-i klímacsúcson
7/11/2021 12:26
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Csernyánszky Judit interjúja Teresa Coratella római szakértővel és Bas Eickhout uniós COP26 raportőrrel.
– Azzal kezdeném, amit az emberek nem nagyon tudnak a G20 kapcsán. Hogy a pandémia miatt gyakorlatilag ez volt az első nagyformátumú esemény Rómában – mondja Teresa Coratella, a Külpolitikai Kapcsolatok Európai Tanácsának római igazgatója. – Hisz Európában Olaszország volt az első, ahol a legnagyobb pusztítást végezte a Covid-19, ezért is került előtérbe most az egészségügy és a járvány. Történtek jó dolgok, és rossz dolgok. Semmi sem tökéletes. Három E – emberek, egészség, előrehaladás - volt a pillére ennek a kétnapos hétvégi tanácskozásnak. Megállapodtak abban, hogy az emberek 40%-át beoltják az év végére, függetlenül attól, hogy hogy élnek. A jövő év végére pedig az összlakosság 70%-át. Ezt menedzselni multilaterális kapcsolatrendszereken keresztül is iszonyú erőfeszítést jelent. Ami kevésbé megnyugtató, hogy a klímaválság kezelésekor csak abban tudtak megegyezni, hogy tartják magukat a felmelegedés 1,5 Celsius fokban történő korlátozáshoz.
– De az üvegházhatású gázkibocsátás tervezett 2050-es határidejében nem jutottak dűlőre a felek. Kína, Oroszország, India volt a kerékkötője. India ráadásul 2070-re akarja kitolni a határidőt.
– Nem mellesleg, India lett volna utánunk a G20-ak házigazdája, és a járványhelyzetre tekintettel nem vállalta el a szervezést. Indonéziában lesz a következő ülés. Mario Draghi kormányfő azonban jelezte, hogy szerinte nincs nagy baj ezzel a határidő-csúszással, mert a párizsi klímacsúcson sem szabtak meg határidőt, pedig annak már hat éve. Viszont abszolút siker a kereskedelmi tarifák feloldása. Trump 187 termékre vetett ki büntető tételt, cserébe Európa is. Joe Biden pedig Rómában az acélra és az alumíniumra kivetett vámtarifákat is visszavonta. Ami sújtotta az európai autógyártást is. Tette ezt kölcsönösen Brüsszel is.
– Hisz Trump büntetővámjaira válaszul Brüsszel is megadóztatta a Levis farmertől kezdve a Harley Davidson motoron át a Bourbon Whiskeyig a legnépszerűbb amerikai termékeket.
– Ami igazán negatív eredmény, hogy Kína és Oroszország nem képviselte magát, amit most úgy értékeltek a G20-ak, hogy nem partnerek többé a számukra. A párbeszédet fenntartják egymás között, de az Afganisztán jelentette különbségekből is adódóan innentől kezdve sokkal inkább az emberjogi visszaélésekre fog korlátozódni és nem a partneri viszony építésére a kimaradókkal való kapcsolat.
– A migráció ismét vita tárgya volt. Ami Brüsszelben is az, legfőképp az Orbán-kormány miatt. Rómában született valamilyen egyezség, ami tompíthatja a konfliktust az Európai Unióban is?
– Róma? Abszolút. Nemcsak azért, mert az Afrikából érkezők első befogadó állomása vagyunk, hanem azért is, mert a balkán-országokkal kiépült az együttműködés. Draghi kormányfő világossá tette, hogy se Magyarország, se senki más nem követelhet uniós pénzt a kerítésépítésért. S nem tekinthető a menekültpolitika rendkívüli és sürgős ügynek többé, hanem egy olyan jelenségnek, ami velünk él és élni fog. Itt most már nincs helye a populizmusnak, a migrációt sokkal inkább stratégiai kérdésként kell ezentúl kezelni.
– Az olaszoknak elegük is lehet az orbáni menekültpolitikából, hisz elvárnák, hogy némi terhet levegyen Magyarország is a vállukról.
– Számtalanszor kellett megbirkóznia Olaszországnak a menekülthullámokkal, lásd a jugoszláv háborút például. Ezért ebben van némi tapasztalata. Méghozzá az, hogy sokkal inkább kell lehetőségnek, mint tehernek tekinteni – demográfiai szempontból.
– Matteo Salvininek most mégis a bíróság előtt kell felelnie azért, mert hagyta a tengeren hánykólódni a menekülteket. Mire számít az ügyben?
– Hosszú időbe telik, mire döntést hoz a bíróság. Azonban Salvini maga ellen dolgozik, mert az embereket a menekülteknél jobban izgatja a járvány és nyomában a válság. Salvini már nem tud ezzel újabb szavazatokat szerezni magának és pártjának, a Ligának.
– A bíróság foghatja a pártját?
– Nem hiszem, mert elég világos az ügy, megszegte a dublini szerződést, törvénytelen módon járt el, emberek életét veszélyeztette. A politika pedig nem befolyásolja a bíróságot nálunk.
– Nos, ezt örömmel hallom, mert Magyarországon általában nem ez a helyzet. De vissza a világpolitikához. Hogyan szerepelt Emmanuel Macron a G20-ak találkozóján? Úgy tűnt, mint Európa vezető politikusa? Mert annak szeretné látni magát a választások előtt…
– Nem könnyű napok ezek a francia elnök számára. Nemcsak belpolitikailag, miután a nyakában lihegnek a jelöltek. Joe Bidennel is összetűzésbe került, mellesleg az is látszik, hogy Amerika egyoldalú lépéseket tesz, nem vonja be európai partnereit minden ügybe. 2022-ben lesz az Unió soros elnökségét Franciaország veszi át, ekkor fog eldőlni, mennyire a saját ambícióit éli ki, vagy az Unió egységére törekszik-e. Az epidémia azt tanította meg a számunkra, hogy jobb globálisan gondolkodni, mert az viszi előre az ügyeinket. – summázta a G20-ak római csúcsát Teresa Coratella, a Külpolitikai Kapcsolatok Európai Tanácsának római igazgatója.
– Attól tartok, pont a várakozásunknak megfelelően alakulnak a dolgok. Jól tudjuk, hogy az uniós javaslatunk nincs összhangban a 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-korlátozás elvével, ha csak 2030-ra tudjuk megígérni azt, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét a felére csökkentjük – panaszolta a COP26 klímacsúcs uniós raportőre. Igaz, teszi hozzá, Boris Johnson, a klímacsúcs házigazdája most arra tette át a hangsúlyt, ami miatt egyébként napok óta tüntetnek Glasgowban és más országban is, hogy fejeződjön be végre a szénalapú energiatermelés finanszírozásának a támogatása. Ne hitelezzék meg ezt a jövőben a bankok. a minap még csak Dánia és Finnország csatlakozott, mára azonban több, mint 20 ország ért egyet ezzel a célkitűzéssel.
– Magyarország az aláírók között van?
– Nincs, sajnos. Viszont a lengyelekkel együtt aláírta azt, hogy felére kell csökkenteni 2030-ra a szénalapú energiatermelést. Ez legalább Brüsszel részéről egy biztos és bíztató terv.
– Továbbra is nézeteltérések vannak a szénalapú energiatermelés teljes felszámolásának határidejében?
– Egyelőre így van. Kína és Oroszország 2060-ra tolták ki ezt a határidőt, India 2071-re. Ám még a 2030-as felező határidő is kérdéses, mert például Ausztrália nem ígér ilyet. Épp ma hozta ki a Nemzetközi Energiaügynökség a legfrissebb számításait, miszerint a dolgok jelenlegi állása szerint – belekalkulálva a szénalapú energiatermelés finanszírozásának mostani adatait, nem lehet 1,5 Celsius fokban meghatározni a felmelegedés korlátozását, mert az már most 1,8-1,9C fokos. Tehát arra az ellentmondásra szeretnék figyelmeztetni, hogy hiába ígérnek a kormányok ilyen és olyan céldátumot, hisz előre tudjuk a széntermelés finanszírozásának számait. Amiből egyértelműen azt következik, hogy nem fogják teljesíteni a most magkitűzött időpontban a széntermelés teljes kivezetését és az alternatív energiára való teljes átállást.
– Bill Gates is ugyanezt mondta, nem olvasható ki a másfél Celsius fokos korlátozás a mostani adatokból az ígéretek ellenére sem.
– Igen, ezt én is láttam, de azért hozzátenném, hogy ő nem a téma kifejezett szakértője. A másfélszázalékos felmelegedés korlátozás viszont tényleg csak akkor érhető el, ha az adott ígéreteket a kormányok valóban betartják. Tehát mindez hiába dől el most a klímacsúcson, ha otthon minden ország lazán veszi a teljesítéseket.
– Az igencsak nagy hírnevet szerzett, 18 éves Greta Thunberg, mint mindig, most is türelmetlen, korholja a politikusokat, hogy túl sok a duma, és nagy a felelősségük a jövőnkért.
– Amit eddig állított Greta Thunberg, abban, sajnos, igazat kell adjak neki. Mert ha megnézi a brit kormányfő által nagy győzelemként kihirdetett megállapodást az erdőpusztításokról, akkor észreveheti, hogy Párizsban, hat évvel ezelőtt ugyanez lett kimondva. Ő is kételkedik a tervek gyakorlati megvalósításában, és az eddig ismert eredmények tudatában, jogos az aggodalma. A világnak be kell bizonyítania, hogy a blablabla, ahogy Greta is idézi őket – nem csak blablabla. Hanem cselekednek is a politikusok.
– A jelek szerint Oroszország, Kína és India blokkolhatják is az előrelépést. Ebbe csak beletörődni tud az Unió és a klímacsúcs? Vagy ön szerint van valamilyen eszköz, amivel a korábbi határidőkre rá lehet őket kényszeríteni?
– Nézze, szerintem a három ország sok mindenben különbözik egymástól. Noha India ígéri a legkésőbbi határidőt, de szerintem az ő ígérete tűnik a legmegalapozottabbnak. Mert a megújuló energiatermelésben közülük valóban India jár az élen, és ezért ígéretük őszintének tűnik. 2030-ra a széndioxid-szennyezést a felére fogja csökkenti. És ennek meg is van az esélye. Az viszont valóban aggasztó, hogy az általa most megadott 2070-es dátum globális hatása nem lesz kicsi. Kína nagyon visszahúzódott, nem is jött el az első emberük, ugyan delegációjuk van itt. Semmi bíztatót nem látunk tőlük.
– Egyfajta bojkottnak is tekinthető, hogy sem a G20-akra, sem Glasgowba nem jöttek el Oroszországgal együtt?
– Kína részéről ez biztos nem bojkott. Komoly gazdasági problémái vannak, és azért nem jött el, mert egyszerűen nem akar többet ígérni, az eddigit is alig tudja felvállalni. Oroszország azonban még rosszabb eset. Ugyan megígérte, hogy 2060-ra leáll teljesen a széntermeléssel, de ehhez semmilyen tervet nem csatolt. Ha mostani gazdasági helyzetéből indulunk ki, akkor a 40 évre előre vetített ígéretnek nincs alapja, de semmi. Gazdasága a széntermelésen alapul. Azonban ha ennek finanszírozása globálisan megszűnik, ő is kénytelen lesz lépni. Ahhoz, hogy elkerülje gazdasága teljes összeomlását, már most tervezni kellene. Európa egészére rossz hatással lenne az orosz gazdaság megroppanása – nyilatkozta rádiónknak Bas Eickhout, Európai parlamenti képviselő, a COP26 uniós jelentéstevője.
Csernyánszky Judit riportja a 2021. november 6-i Hetes Stúdióban hangzott el.
