Bocsánatkérések katolikus egyházi személyektől: megtört a jég, de a belső harc még nem dőlt el

Gégény István, a Szemlélek blog alapító-szerkesztője, a Szemlélek magazin év végén leköszönő lapigazgatója a Megbeszéljük adásában azzal kezdte: a Szemlélek Alapítvány tevékenysége kibővül, egyik fontos feladata az egyházi gyermekvédelem megújulásának előmozdítása. Szerzőként még alkalmanként előfordul az oldalon, de a következő évtizedet átfogóbb szervezeti ügyekkel és jórészt az egyházi gyermekvédelem támogatásával szeretné tölteni – közölte.

Egymás után jelennek meg olyan megnyilvánulások vezető egyházi emberektől, amelyek lényegében azt sejtetik, hogy elindult egy folyamat a katolikus egyházon belül: szembe kell nézni az eddig homályban, a nyilvánosságtól távol tartott eseményekkel. Legutóbb a pannonhalmi főapát írt cikket a Telexnek, amelyben bocsánatot kért azoktól, akiket az egyház szolgálattevői bántalmaztak, és a kaposvári megyéspüspök is hasonló hangnemben szólalt meg – foglalta össze műsorvezetőnk.

Alapvető változás van készülőben? – hangzott a kérdés, amire Gégény István úgy reagált, őt is meglepte, ami december eleje óta történt e téren. „Nem néztem volna ki magunkból, katolikusokból”, fogalmazott önkritikusan, hogy az, ami úgysem úszható meg, a szembenézés, az őszinte kommunikáció, a bocsánatkérés és a konkrét cselekedetek is sorra kerülnek. A feltárás, megelőzés fontosságára nemcsak hangsúlyt helyezett például Hortobágyi T. Cirill főapát cikke, hanem bemutatta azt az utat, amelyet az elmúlt egy évtizedben bejártak a nyilvánossággal kapcsolatban, és azt is, hogy milyen intézkedéseket vezettek be, hogy oktatási intézményükben, szerzetesi közösségükben ne történhessen meg többet, ami náluk, a pannonhalmi bencéseknél is sajnálatosan előfordult.

Keresztény körben van egy kifejezés, a metanoia, a megtérés, a gondolkodás megváltozása, megfordulása, és összességében azt gondolja, hogy valami ilyesminek lehetnek tanúi. Amennyire szomorúan figyelték sokan a mentegetőzést, hallgatást, ahhoz képest előbb Marton Zsolt váci megyéspüspök szólalt meg az ügyben, aztán Varga László kaposvári megyéspüspök, majd Hortobágyi T. Cirill főapát is (akitől ő kérdezte meg, hogy nyitott lenne-e egy nagyobb lélegzetvételű írásra, amelyben bemutatja, hogyan látja egy egyházi vezető ezt a kérdést), akinek írását példaértékűnek nevezte. Bízzunk benne, hogy ezt „a három első fecskét” újabb ilyen szavak és tettek követik – fűzte hozzá.

Kiemelte, első alkalommal a hivatalos hazai katolikus hírportál, a Magyar Kurír is szemlézte ezt az említett Telex-cikket, sőt, az osztrák, a német és a vatikáni hivatalos felületek is beszámoltak róla. Úgy fogalmazott: „határozott tudásom van róla, hogy a Szemlélekhez tartozó bármiféle tartalom tiltólistán van” az említett orgánumnál, itt valaminek történnie kellett. Bár lemaradt róla a magazinjuk neve, a Telexet viszont megemlítették. A vatikáni és az osztrák, német források ugyanakkor őket is megnevezték.

Bátorító visszajelzést érdemes küldeni azoknak, akik megszólaltak, és akik remélhetőleg hamarosan társulnak ehhez a folyamathoz: igen, ez a gyógyulás útja, nem kell félni belenézni a tükörbe, ez jót fog tenni a katolikus egyháznak és a társadalomnak is, ez a meggyőződése – hangsúlyozta Gégény István. Mindenki szívesebben kapcsolódna egy olyan katolikus egyházhoz, amelyet az önkritikára is képes stílus, nyitottság, őszinteség, nem a sebek takargatása, hanem bevallása jellemezne; és „nekem nem probléma, ha nem írják oda, hogy a Szemlélek is közreműködött, az a lényeg, hogy terjedjen a jó hír” – tette hozzá.

Hortobágyi T. Cirill főapát azt írta, hogy bár több helyen is megtört a jég, sajnos a hazai egyházban még mindig jelentős az elfordulás, elhallgatás gyakorlata. Műsorvezetőnk megfogalmazása szerint ez a belső harc még nem dőlt el, Gégény István ezzel egyetértve megjegyezte: december 4-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiadott egy közleményt gyermekvédelmi témában, amely nagyon múlt idejű stílusú, inkább védekező álláspontot fogalmaz meg, és beszédes, hogy azt követően sorra jöttek az említett, más hangvételű megszólalások. Az a testület véleménye volt, azóta viszont kvázi különvéleményeket látni, és Gégény István reméli, hogy utóbbiak visszahathatnak a testületi gondolkodásra.

A teljes interjút a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.