Bod Péter Ákos: Illúziókergetés, hogy az ingyenes uniós pénzek helyettesíthetőek
6/06/2023 21:25
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Bod Péter Ákos, volt jegybank elnök is úgy látja, hogy be kell rendezkedni arra, hogy fontos uniós források nem érkeznek meg, legalábbis az idén. Könnyen belátható, hogy az ingyenes pénzek helyébe nem lehet külső forrásokat úgy bevonni, hogy az ne kerüljön pénzbe – mondta az Esti gyorsban. Ráadásul az uniós felzárkóztatási források jelentős része az energiafüggőség csökkentését célozza, miközben a külföldi befektetők energiaigényes ágazatokba jönnének, ami kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot.
Nagy Márton, gazdagságfejlesztési miniszter szerint az "uniós források ugyan hiányoznak a magyar gazdaságból, de nem dominánsak annak finanszírozásában", könnyen kiválthatóak más, például külföldi működőtőke- (vagyis FDI, Foreign Direct Invesment) beruházásokkal. A miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában azt is elmondta, közép- és hosszú távon úgyis nettó befizetőkké válnánk az unióban, tehát be kell rendezkednünk arra, hogy ezek a források hiányozni fognak.
Valóban be kell rendezkedni arra, hogy a helyreállítási alap és a hétéves költségvetési ciklus néhány fontos tétele nem fog az idén megérkezni, közben pedig finanszírozni kell a növekvő államadósságot. Ez a helyzet már előállt – mondta Bod Péter Ákos, közgazdász, korábbi jegybankelnök az Esti gyorsban.
A magyar gazdaság jelentős egyensúlytalanságba futott bele 2020-2021-ben. Azt lehetett remélni, hogy a pontosan erre a célra létrehozott új forrásokkal – ez a helyreállítási alap – ki fogunk tudni kerülni ebből a helyzetből, ahogy más európai uniós tagországok. Ez a folyamat ismert módon elakadt – emlékeztetett Bod. Közben az államadósság tovább duzzadt, sőt ez most is tart, hiszen az államháztartás deficites, a kamatszintek pedig felmentek, vagyis ennek a finanszírozása egyre többe kerül – magyarázta a közgazdász.
Ezt előre lehetett látni, nem érthető, hogy ez a helyzet "miért nem sarkallta a kormányt arra, hogy valóban keresse a megegyezés lehetőségét az unióval, ne csak tessék-lássék módon" – mondta Bod.
A volt jegybankelnök szerint "szakszerűtlen, fölösleges és veszélyes illúziókergetés", hogy az uniós források pótolhatóak. Mindenki beláthatja, hogy az ingyenes pénzek helyébe nem lehet külső forrásokat úgy bevonni, hogy az ne kerüljön pénzbe.
Persze, működhet egy gazdaság az uniós források nélkül is, 1990 és 2009 között a magyar gazdaság is így működött. Akkor nem jött érdemi pénz az unióból, helyette itt voltak a külföldi befektetők. Csakhogy ezeknél a befektetéseknél a profit a befektetőnél marad és nem a magyar nemzeti jövedelmet duzzasztja. Igaz a statisztikát javítja, a bruttó hazai termék (GDP) adatai javulnak, de a hazai jövedelem, a rezidensek jövedelme másik történet. Ez a pálya járható, tovább működik tőle az ország, de nem vezet felzárkózáshoz, ráadásul a termelőeszközök egyre nagyobb hányada kerül külföldiek kezébe a folyamatban – magyarázta Bod.
A költségvetési egyensúly persze akarat kérdése, ha az államnak pénzre van szüksége, akkor azt így vagy úgy, de el tudja szedni az adófizetőktől. Az viszont nem megy, hogy jöjjenek a külföldi befektetők, ami ugyebár az államnak is pénzbe kerül, miközben nincsenek jelentősebb megszorítások. Nem lehet a befektetőket megkérni, hogy tartsák itt a profitjukat – hangsúlyozta a közgazdász. "Minél később nézünk szembe a valósággal, annál kellemetlenebb az ébredés" – tette hozzá.
Ráadásul az uniós felzárkóztatási források jelentős része az energiafüggőség csökkentését célozza, miközben azok a befektetők, akikről tudunk, energiaigényes ágazatokba jönnének. Bár most ingadoznak az energiaárak, feltételezhető, hogy ez inkább a dráguló energia korszaka lesz. Ebben a korszakban zárná a kormány a magyar nemzetgazdaságot egy olyan szerkezetbe, ami kiszolgáltatja egyfelől a külföldi tőkebefektetőknek, másfelől az anyag- és energiabeszállítóknak – mutatott rá Bod.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. június 6., kedd 18:14
Riporter: Kemény Dániel
