Bokros szerint a kormány nem érti a válságot

Bokros Lajos volt pénzügyminisztert kérdeztük az Esti gyorsban, akinek a nevéhez gazdasági mentőcsomag is társul. A közgazdász elmondta, a magyarországi mellett több mint tíz országban, Közép- és Kelet-Európában részt vett ilyenek megalkotásában.

Műsorvezetőnk először is azt kérdezte tőle: vajon kihúzhatja-e magát a magyar gazdaság „Münchausen báróként” saját hajánál fogva a válságból? Bokros Lajos szerint ez a mesék birodalmába tartozik. Azt mondta: a válságkezelés egyik legfontosabb követelménye, hogy a mindenkori kormány értse a válság természetét, és annak megfelelően olyan intézkedéseket hozzon, amelyek az állami segítséget a legérzékenyebb pontokra irányítják. Azért, hogy a gazdaságban újra meginduljon a vérkeringés, és lehetőség szerint kevés ember és kevés vállalat menjen tönkre úgy, hogy a válság után ne is tudjon talpra állni.

A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: a segítséget oda kell összpontosítani, ahol a legnagyobb veszélye a bukásnak, tehát a munkavállalókhoz és a kisvállalkozókhoz. A munkavállalók egy része most munkanélkülivé válik, vagy felfüggesztik a munkáját, tehát nem veszti el az állást, de nem kap fizetést. Ilyenkor be kell lépnie egy rendkívüli, különleges, állami jövedelempótló támogatásnak. Nagyon fontos, hogy azokat, akiknek nincsen kellő tartalékuk, megtakarításaik, az állami költségvetés kisegítse. A vállalkozóknál a legfontosabb összefügg az előbb említett támogatással, mert a legtöbb kis-és közepes vállalkozás legfontosabb változó költsége a munkabér és annak közterhei. Ha ezt mondjuk fél évig nem kell fizetni, mert az állam magára vállaja ezeket a költségeket, akkor a kicsi és közepes vállalkozások nagy része is meg tud kapaszkodni.

A baj az – és a válságkezelést ebből a szempontból is végig kell gondolni, hogy nem tudni, meddig tart a válság. „Színtiszta” gazdasági válságok esetében megjósolható, hogy mikor van végük, de itt most egy világméretű járványról van szó, amelynek vannak súlyos gazdasági hatásai. Ilyen a munkanélküliség, a kereslet kiesése, a jövedelem elvesztése, a beruházások csökkenése.

Akiknek nem vagy nem rendszeresen volt munkájuk: elsősorban a gyermekek, a leginkább sebezhető réteg megsegítéséről  van szó. Az Orbán-kormány nagyon hosszú idő óta egyálalán nem foglalkozott a családi pótlék emelésével, és ha erre valamikor szükség lenne, az éppen most van. A családi pótlékot meg lehet úgy is emelni, hogy sokakl jobban járjanak azok, akiknek a családi költségvetésében a gyerekek ellátása jóval nagyobb részt tesz ki, mint a magasabb jövedelműeknél. Lehet úgy beállítani ezt a célzott, a szegényekre összpontosító támogatást, hogy azok helyzetét könnyítse inkább, akiknek nincsenek tartalékaik.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: MTI/Kovács Tamás