Brit szemszögből nem tűnik hasznos szövetségesnek Orbán
27/05/2021 07:23
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Kim Darroch, volt brit uniós nagykövet szerint nem tűnik hasznos szövetségesnek Orbán Viktor. A diplomatát a Financial Times idézi, mert pénteken fogadja a magyar miniszterelnököt brit kollégája, Boris Johnson. Miközben Szerbiában a kommunista párt már szobrot állítana „Hszi elvtársnak”, Magyarországon területet kap a Fudan Egyetem. Csernyánszky Judit lapszemléjében arról is volt szó, hogy hova utazhatnak a nyáron a keleti vakcinákkal oltott magyarok.
A Reuters tudósítása alapján számolnak be a médiumok, többek között a michigani tévé (WTVB) - honlapja is arról, hogy a magyar parlament megszavazott egy jogszabályt, amely alapvetően szükséges az uniós Covid-segélyalaphoz; ezzel egy lépéssel minden uniós tagállam közelebb került a pénzek, támogatások, hitelek kifizetésének megkezdéséhez. Ugyanis minden tagállam parlamentjének jóvá kell hagynia a tervezetet. A támogatási alap összegét hatalmas jelzővel illeti a Reuters, és úgy fogalmaz, hogy így a szó szoros értelmében mielőbb kilábal a Covid-válságból az Unió, hisz 750 milliárd euró segíti beindítani a gazdaság motorját. A tudósítás szerint nacionalista Orbán vezette Magyarország az elmúlt 10 évben az uniós támogatásoknak köszönhetően volt képes masszív GDP-növekedést produkálni, miközben a hozzá lojális üzleti elit közpénzekből gazdagodott, részben uniós alapokból, ami most is fontos lesz. Nehéz választás elé néz Orbán – legalábbis a közvélemény-kutatások szerint. A kormány 4,3 százalékkal számol, az MNB kalkulációja szerint 6 százalékos gazdasági növekedés várható. Jelezték: Románia, Ausztria és Lengyelország még nem ratifikálta az uniós segélyalap tervezetét.
Nem kis fejfájást okoz a magyaroknak, vajon hova utazhatnak vakációzni a keleti vakcinákkal – vette át Inotai Edit írását a Balkan Insightból a Transitions online, amely 29, volt szovjet blokkbeli országgal foglalkozó nemzetközi portál. Azt írják: Orbán Viktor miniszterelnök mindenkit be akart előzni az oltási kampányban, ezért is fordult a keleti piacokhoz oltóanyagokért, az Európai Unión belül egyedülálló oltási stratégiát megvalósítva. A cikk emlékeztet, hogy a harmadik hullám óriási csapásként érte az országot és egészségügyi ellátórendszerét, így egymillió lakosra vetítve a legmagasabb halálozási rátát sikerült elérnie az egész világon, a halottak száma pedig megközelíti a 30 ezret. Az oltottak szabadon mozoghatnának, de a kínai és az orosz vakcina némi bonyodalmat okozhat. Az EU egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy csak az uniós gyógyszerészeti hatóság engedélyezett oltásait fogadják el a határon. Amit az úgynevezett zöld kártyához is kötnek. Nemcsak a fideszes uniós képviselő Hidvéghi Balázs, de a momentumos Donáth Anna is elfogadhatatlannak tartja, hogy több mint 1 millió magyarral kiszúrnak így. Utóbbi úgy fogalmazott: Ne büntesse Brüsszel Orbán bűnéért a magyar állampolgárokat! A júniusban az Európai Parlament elé kerülő, a digitális zöld kártyára vonatkozó jogszabály abban az esetben nyitva hagyja az orosz és a kínai szer befogadásának lehetőségét, ha egyes országok így akarnak eljárni. Egyelőre Bahrein, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, Mongólia, Grúzia, Csehország fogad be beoltott magyar turistákat, a lengyelek és a szlovákok, németek az uniós rendelethez tartják magukat. Ausztria a kínaival elnéző (miután a WHO engedélyezte), viszont az orosszal szemben fenntartja kifogásait. A Pfizer és az AstraZeneca rendjén lenne, de a magyar oltási kártyán sajnos nincs feltüntetve az oltóanyag, ezért azok is bajba kerülhetnek, akiket ezekkel az engedélyezett szerekkel tettek védetté. A cikk szerint egyelőre az egyetlen uniós tag, amely keleti vakcinákat alkalmazott (de szerdán Szlovákia elfogadta a Szputnyik V használatát – a szerk.), miközben mások jóindulatára számít, amikor utazásról lenne szó. Az idő nem Orbánnak dolgozik. Egyre több uniós állampolgárt oltanak be, most már szinte ömlik az EU-ba a nyugati oltóanyag, és ezzel jelentősen visszaesett a kereslet a keleti szerek iránt. Áprilisban Orbán még győztesnek gondolhatta magát, de májusban, amikor berobban a nyár, az ő feje fölött inkább sötét fellegek gyülekezhetnek – véli a szerző.
Az amerikai közszolgálati rádió, az NPR az izraeli-palesztin konfliktusból eredő, Magyarországot is érintő problémák közül azt emelte ki, hogy a magyar kormány saját értelmezése szerint a zsidó-keresztény kultúra nyomdokain haladva teljes mértékben Izrael mellé állt, és elutasította az EU közös állásfoglalását is. Orbán Izrael-pártiságát leginkább populizmussal és etno-nacionalista ideológiával magyarázzák. A németeknél ugyan a Holokauszt miatt nem kérdéses a kiállás, ellenben az egyre több muszlim bevándorló között sokan vannak Szíriából, akik Izrael-ellenesként nőttek fel. Európában tehát egyre nagyobb a megosztottság ebben a kérdésben, Európa egyik fele Izraelt félti a demokráciáját ért fenyegetés miatt, míg a másik fele úgy véli, hogy elnyomás alatt sínylődnek, szabadságukért harcolnak a palesztinok, és melléjük kell állnia.
A Bloomberg amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy míg Magyarország ingyen ad területet Kínának, hogy felépíthesse a Fudan Egyetem kampuszát (a főpolgármester és az EU-ból érkező tiltakozás ellenére), addig Szerbiában, milliárdos befektetések és kínai vakcinák után érdekes kampány indult el. Egy letűnt kor jegyében szobrot akarnak emelni elismeréssel adózva „Hszi elvtársnak”, azaz Hszi Csin-ping kínai elnöknek, de ott legalább a Jugoszlávia Új Kommunista Pártja néven ismertté vált kisebb párt kezdeményezte az akciót, amelyet ki is plakátoltak városszerte.
Pénteken fogadja Boris Johnson Orbán Viktort a Downing Street 10-ben – adja hírül a Financial Times, amely utóbbit szélsőjobboldali populista vezetőként aposztrofálja. Noha Orbán Johnson nagy hívének számít, a G7-ek találkozóját szervező brit kormányfő céljaival nehezen egyeztethető össze, hogy orosz- és Kína-barát politikussal parolázik. Kim Darroch, volt brit uniós nagykövet szerint nem tűnik hasznos szövetségesnek Orbán. Az árnyékkormány külügyminisztere, Lisa Nandy szerint a brit kormányfőnek nyomást kell gyakorolnia rá emberi jogi kérdésekben, a sajtószabadság ügyében és az antiszemitizmussal kapcsolatban, emellett a brit baloldal bírálja Orbánt Lukasenka és Putyin rendszere melletti kiállása és a és muszlimellenesség miatt is.
Csernyánszky Judit lapszemléje a 2021. május 27-i Reggeli gyorsban hangzott el. Címlapi kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely
