Brüsszel továbbra is szilárdan Kijev mögött áll – üzeni Putyinnak von der Leyen
18/09/2024 06:19
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Az észt Kaja Kallas lehet az EU külpolitikai főképviselője.
Milyen üzenetek olvashatók ki abból a listából, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állított össze az egyes uniós tagállamok által biztosi tisztségre jelölt személyeknek szánt illetékességi területekről?
A Politico című amerikai portál európai kiadása öt főbb megállapítást tesz. Az első, hogy a pozíciók elosztása rossz hír Putyin számára, hiszen arra emlékezteti Moszkvát, hogy Brüsszel továbbra is szilárdan Kijev mögött áll az Oroszország ellen vívott háborúban. Két balti állam jelöltje is olyan portfóliót kap, amely kulcsfontosságú az Oroszországhoz való viszonyulás szempontjából: az észt Kaja Kallas lehet az EU külpolitikai főképviselője, a litván Andrius Kubilius pedig a védelmi ügyekben illetékes biztos. Ez utóbbi tisztség eddig nem létezett.
A második fontos megállapítás, hogy von der Leyen szorosan kézben kívánja tartani az uniós pénzügyeket: a lengyel Piotr Serafin lehet a költségvetési biztos, és ő nem valamelyik bizottsági alelnöknek, hanem közvetlenül a bizottsági elnöknek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A harmadik lényeges fejlemény, hogy von der Leyen nem tudta ugyan keresztülvinni a nemek közötti szám szerinti teljes egyensúlyra vonatkozó törekvését, hiszen a 27 tagállam közül a dolgok jelenlegi állása szerint csupán 11-ből jelöltek nőt a biztosi tisztségre, ám a testület elnöke ennek ellensúlyaként a hat alelnöki pozíció közül négyet nőknek szán.
A negyedik figyelemre méltó elem, hogy a déli tagállamok fontos gazdasági portfóliókat kaphatnak: az olaszok a kohéziós alap kezelését, a portugálok a pénzügyi szolgáltatásokat, a spanyolok pedig a versenyügyi területet. Franciaország, amely gyakran egyensúlyoz a jelentős finanszírozási igényekkel előálló déliek és az olykor fukarnak minősített északiak között, az iparpolitika és prosperitás portfólióját szerezheti meg. Az egyensúlyt az északiakhoz sorolt Lengyelország biztosíthatja, a már említett Serafin költségvetési biztosi pozíciójával.
És végül ötödikként azt említi a Politico, hogy von der Leyen igyekszik magához közel tartani Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, amikor a liberálisok, a zöldek és a baloldal tiltakozása ellenére alelnöki rangban Raffaele Fittónak, az Olasz fivérek elnevezésű szélsőjobboldali párt emberének szánja a kohézió és a reformok portfólióját.
Mindezeken túl a Politico, amikor abból a szempontból vizsgálja a lapleosztást, hogy ki tekinthető összességében nyertesnek, illetve vesztesnek, akkor az előbbiek közé sorolja a baltiakat, az Ibériai-félszigetet, a Néppártot (von der Leyen pártcsaládját), a liberálisokat, valamint Ausztriát és Írországot – előbbi a belügyi és migrációs területet, utóbbi pedig a demokrácia, igazságszolgáltatás és jogállamiság területét kapja.
A vesztesek közt inkább személyeket emel ki a Politico – köztük a kényszerűen távozó francia Thierry Bretont -, de megemlíti Csehországot és Belgiumot is, mint olyan országot, amely a reméltnél jelentéktelenebb posztot kaphat.
Nem beszéltünk még Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltről, aki, mint az a tegnapi hírekben már elhangzott, az egészségügyi és állatjóléti tevékenységi területet kaphatja. Vele kapcsolatban a Politico emlékeztet arra, hogy szemrehányásokat kapott nyers vezetési stílusa miatt, hogy egy európai parlamenti vitában hallható volt, amint azt kérdezi, hány idióta van még hátra – bár ezért utóbb bocsánatot kért -, valamint, hogy tavaly felhördülést váltott ki, amikor önhatalmúlag döntött a palesztinoknak szánt uniós támogatás befagyasztásáról, és csak akkor változtatott ezen, amikor Josep Borrell külügyi főképviselő és Ursula von der Leyen ellenvéleményt nyilvánított. Várhelyi a legtöbbször a magyar kormány irányvonalát követte, így például Szerbia EU-csatlakozásának a támogatásával. Brüsszel azt szerette volna, ha lecserélik, de Orbán Viktor Várhelyit kívánja látni továbbra is a biztosi poszton – írja a Politico.
Miután a magyar biztos eddig az EU-bővítés és a szomszédságpolitika területét irányította, az új összetételű bizottságban a szlovén Marta Kos kaphatja a bővítési portfóliót, bár ez ügyben volt némi kötélhúzás Brüsszel és Ljubljana között, és még nem száz százalék, hogy ez teljes mértékben lezárult. Mint az EurActiv brüsszeli portál írja, Marta Kos korábban nagykövetként képviselte Szlovéniát Németországban, Lettországban és Svájcban. Biztosként az is feladata lesz, hogy segítse Ukrajna újjáépítését, felkészítését az EU-csatlakozásra. Várhelyivel kapcsolatban az EurActiv is utal arra, hogy bírálták, amiért egyes tagjelölt országok, így Szerbia és Bosznia-Hercegovina ügyében igyekezett siettetni a csatlakozást, annak ellenére, hogy ezek az országok viszonylag kevés előrelépést mutattak a politikai reformok terén.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.09.18., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János
