„Zajlik
Reggeli gyors

"Nem tudjuk, a felszín alatt mi zajlik Oroszország és Magyarország között"

2/09/2024 09:35

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Donald Trump környezetében egyre többen vannak, akik óvatosságra intik őt Orbán orosz-politikája miatt, merthogy utóbbi képes az uniós pénzeket is feláldozni az orosz barátság oltárán – írja a Politico.

2024. szeptember 02. Reggeli gyors - részlet 24.09.02. Csernyánszky Judit lapszemléje
06:29
00:00

A Trump második terminusának programján is dolgozó The Conservative Partnership Institute és fiókintézménye, a Counterpoint előadásra kérte fel Szijjártó Pétert „Béke Ukrajnában” címmel még 2022 őszén, amikor is a résztvevők kezébe nyomtak egy brossúrát, amely pofátlanul oroszpárti propagandát tartalmazott – mondta el a Politiconak az esemény egyik részvevője. Idézett is belőle: Oroszországban megvan az akarat az erő és a kitartás is a háború folytatásához. Ezért az amerikai vezetésnek bátorítania kell Zelenszkij ukrán elnököt a békekötésre, és arra, hogy mint semleges ország adja meg magát. Viszont, ha a Fehér Ház kitart a háború folytatása mellett, akkor az Ukrajna szétveréséhez vezet, aminek nyomán az orosz agresszió nem áll meg Nyugat irányába potenciális nukleáris konfliktus kíséretében”. A Politico emlékeztetett arra, hogy pár hónappal korábban az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov a külföldieknek adható legrangosabb, a Barátságért állami kitüntetést adományozta a magyar külügyminiszternek. Ez a rendezvény is része annak a Trump-Orbán barátságnak, aminek egyik jelképes, legutóbbi kifejeződése volt, amikor Trump Orbánt és politikáját méltatta júliusban az elnökjelölő republikánus konvención tartott nagybeszédében. Trump környezetében egyre többen vannak, akik óvatosságra intik őt Orbán orosz-politikája miatt, merthogy utóbbi képes az uniós pénzeket is feláldozni az orosz barátság oltárán. S legutóbb az ország finanszírozhatósága érdekében 1 milliárd dollárnyi hitelt vett fel Kínától nagy titokban. Soha ilyen nagyösszegű kölcsönt nem igényelt még a kormány, mint most tavasszal. Az amerikai szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnell egyik beszédében már figyelmeztetett Orbán autoriter hatalmakkal való barátságának rájuk nézve is veszélyes következményeire, sőt tovább ment: Kína növekvő befolyása Magyarországon túlmegy minden határon. Miközben Orbán a múlt hónapban köntörfalazás nélkül beszélt arról, hogy segíti Trumpot az illiberális politikai programjának összeállításában. George W. Bush védelmi és külpolitikai ügyekben illetékes tanácsadója, a héjának tekinthető Kristofer Harrison szerint Orbán politikai nyomásgyakorlása az amerikai nemzetbiztonság rendszerét ásná alá, amikor korrupt autoriter rendszerekkel cimborál. Ian Brzezinski, a Pentagon volt államtitkára szerint a Szijjártó által kiosztott brossúra épp olyan, mintha a Kreml írta volna. Ezt a konferenciát egyébként a Counterpoint think tankkel együtt szervezték, amiről nem tudni, ki finanszírozza a működését. Se Orbán Balázs, se Trump kampánycsapata nem volt hajlandó nyilatkozni az orosz propaganda egyre nyilvánvalóbb beszivárgásáról, ahogy a Counterpoint, a CPI és a Heritage Foundation sem, amely a Project 2025-öt írja Trumpnak, és amelyik pénzügyi-politikai összefonódásban van a magyar Danube Institute-tal a Politico elemzése szerint, noha a pénzügyit minden érintett vezető tagadta. Viszont Harrison szerint Orbán globális közvetítőszerepet nem a globális konzervativizmus melletti elköteleződése miatt vállalt, sokkal inkább praktikus megfontolásokból, mivel Oroszország és Kína a legnagyobb ajánlattevők az ő szemszögéből. "Orbán magát Mr. Keresztény Európaként akarja eladni, de az, hogy mi van valójában Oroszország és Magyarország között, az a felszín alatt zajlik" – nyilatkozta ezt Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora.

Donald Trump és Orbán Viktor találkozója Washingtonban
 
Donald Trump és Orbán Viktor
 Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
 

Putyin hatalmi éhsége, vagy az ukrán nép szabadság utáni olthatatlan vágya

A magyarok hibáztathatóak a szovjet invázióért? címmel számol be a Kyiv Independent a hétvégén Prágában tartott GlobSec (globális biztonsági fórum) 24-ről, ahol Ursula Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy egyes politikusok próbálják áthárítani a felelősséget Putyin hatalmi éhségéről az ukrán nép szabadság utáni olthatatlan vágyára, amikor a háború kirobbantásának hátterét akarják átértelmezni. Az Európai Bizottság újraválasztott elnöke név szerint ugyan nem említette Orbánt, de a figyelmébe ajánlotta, hogy ne keverje össze a támadót és a megtámadott szerepét, amikor igyekszik felkavarni a vizet. Történelmi párhuzamot vont az '56-os eseményekkel, hogy '56 szovjet megtorlásáért sem vonhatja senki felelősségre a magyar népet, mint ahogy a cseheket sem a '68-as szovjet elnyomásért. Martin Fornusek. Mint ahogy akkor, úgy most is csak a Kreml gonoszsága és erőszakos megtorlása hibáztatható a történtekért. Illúziónak nevezte azt, hogy 2022 előtt még bíztak egyesek még abban is, hogy az oroszokkal való gazdasági integráció nagyobb garanciát jelentene az EU számára. Putyin energiapolitikai zsarolása megbukott, Európa képes volt újraszervezni a saját energiakapacitásait. Az önálló védelmi kapacitások megteremtéséhez sok munkára és még több forrásra van szükség. Petr Pavel cseh elnök úgy vélekedett, hogy tisztáznia kell magában Ukrajnának és szövetségeseinek is, hogy hosszúra nyúlhat ez a konfliktus és kimenetele is bizonytalan egyelőre. Moszkvának ideje lenne felfogni, hogy nem érdeke hosszútávon fenntartani ezt a célt tévesztett háborút.

Észtország sem küld minisztereket  a magyar soros elnökség által szervezett találkozókra

Svédország és Litvánia bojkottja után Észtország is bejelentette, hogy nem küld minisztereket a magyar soros elnökség által szervezendő miniszteri találkozókra – adta hírül többek között a ProSieben. Az indok a többiekével egyezik: az elnökség startját jelentő orbáni békemisszióra nem volt a magyar kormányfőnek semmilyen felhatalmazása, és utazásainak célja Moszkvától Pekingen át Trump floridai birtokáig – nem esett egybe az uniós érdekekkel.

Az oroszok és belaruszok számára kibocsátott könnyített vízumengedély miatt is kötelezettségszegési eljárást követelnek

A múlt héten lezajlott uniós külügyminiszteri találkozó egyik fontos témája volt a magyar kormány által, az oroszok és belaruszok számára kibocsátott könnyített vízumengedély – írja a Handelsblatt. Az EU biztonságát veszélyeztető lépésre Daniel Freund, német uniós képviselő szerint kötelezettségszegési eljárást kell indítani, amit a bizottság maga is tervez már, illetve Mafred Weber, az EPP elnöke azt javasolta, hogy a kérdést tűzze napirendre az Európai Tanács következő kormányfői- és államfői csúcsértekezletén.

A lapszemlét e fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2024.09.02., hétfő 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit