„Köszönjük
Reggeli gyors

Bryan Leib, lehetséges amerikai nagykövetjelölt: minél hamarabb csomagoljon David Pressman

18/11/2024 07:07

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bárkay Tamás

Szerinte Pressman szégyent hozott az amerikaiakra, és ideje, hogy szedje a sátorfáját. Ő viszont kész szolgálni Trumpot, ami már csak hetek kérdése – nyilatkozta.

2024. november 18. Reggeli gyors, részlet (2024.11.18.) Csernyánszky Judit lapszemléje
06:42
00:00

A Brüsszelben, Rómában és Bécsben szerkesztőséggel rendelkező, magyar adófizetői pénzből közvetve alapított kormánypárti European Conservative interjút készített Bryan Leibbel, akit David Pressman utódaként tartanak számon, illetve a vele készített interjú nyilvánvalóan amolyan nyomásgyakorlás is a január 20-án felálló új amerikai kormány illetékeseire. Bryan Leib floridai, az amerikai kongresszusban képviselőségre is készült, de végül itt Budapesten kötött ki, ahol az Alapjogokért Központjának a vezető munkatársa lett. A jelenlegi nagykövetről azt mondta, ő egy aktivista, aki szégyent hozott az amerikaiakra, és ideje, hogy szedje a sátorfáját David Pressman. Ő viszont kész szolgálni az elnököt, ami szerinte már csak hetek kérdése. Szerinte Trump lángra lobbantja a már erősödő konzervatív ideológiát Európában, mert példát mutat nacionalizmusával és hazaszeretetével. Ami pedig az amerikai-magyar kapcsolatokat illeti, hangsúlyozta, hogy ezentúl Orbánnak barátja lesz a Fehér Házban. Egy olyan barát, aki megérti a magyar kormányfő hadakozását az Európi Unióval, amely túllép eredeti hatáskörén, amikor bírálja a magyar kormányt. Biztosra veszi Bryan Leib, hogy Trump támogatását maga mögött tudva, Orbán Viktor új hatalmi erőviszonyokat fog majd kiépíteni az ország érdekeinek és szuverenitásának megfelelően. Az interjú egy szóval sem tért ki Orbán Putyin-párti és kínai kapcsolataira, üzleteire.

Egyébként pár napja a Hungarian Conservative a lehetséges nagykövetjelöltek között felsorolja még, az első Trump-kormányzás idején Budapesten egyszer már nagykövetként szolgáló David Cornsteint, illetve egy jóval korábbi nagykövetet is, Nancy Brinkent. Nem mellékesen Bryan Leib már szlogent is alkotott Trump iránti hűsége jeléül, azt hirdeti: Make US-Hungarian Relations Great Again.

 
Leib és Trump.
Fotó: Andrea Hanks / Facebook/Bryan Leib
 

A legtöbb hír a magyar-holland mérkőzésen történtekről, Szalai Ádám rosszullétéről jelent meg most a nemzetközi sajtóban. A BBC címben hozta, hogy a Szalai maga jelentkezett be pár órával a váratlan esemény után a Facebookon és megköszönte a rengeteg üzenetet és jelezte, jól van. Vasárnap éjszaka 34 ezren lájkolták a bejegyzését. Írnak arról is, hogy Szoboszlai Dominik a Liverpool középpályása könnyeivel küszködött a mérkőzésen a történések láttán.

Orbán Kínához fordult, hogy fellendítse a recesszió sújtotta magyar gazdaságot – írja a Financial Timesban Dunai Márton, jelezve, hogy az EU-ba 2022 óta áramló kínai tőke több mint a negyede jutott Magyarországra. Miután az EU a jogállami elvárások nem teljesülése miatt visszatartott több mint 20 milliárd eurót, Orbánék gazdasági nehézségekkel küszködnek. Nagy Márton miniszter ugyanis a GDP harmadát a kínai befektetésekkel, akkumulátorgyártással akarja előteremteni. Trump megválasztásával viszont diplomácia bravúrt kellene végrehajtania Orbánnak, hogy egyszerre legyen jóban úgy Kínával és Trumppal, valamint a Kínára kiéhezett republikánus héjákkal, hogy közben menedzselni is tudja az egyre apadó uniós pénzalapok ügyét is.  S ugyebár itt van még a Putyinnal kiépített barátsága is. Nagy Márton a Financial Timesnak adott interjúban elmondja, hogy Kína az EU-ban (azaz nagyrészt Magyarországon) gyártott autóival elkerüli a közvetlenül Kínából érkezőkre kiszabott 45%-os vámot, amit egyébként a miniszter ostoba lépésnek tekint az EU részéről. Meggyőződése, hogy mivel Trump üzletember, ezért a magyar kormány fogja tudni menedzselni a Kína miatti esetleges konfliktusokat.

Az orosz származású Masha Gessen író, a New Yorker szerzője most a New York Timesben Magyar Bálintot idézi, amikor érzékletesen megkülönbözteti a liberális demokráciát és a trumpi-orbáni populizmust. Míg a liberális demokrácia morális kényszerek között nem problémamegoldó rendszer – azaz sok szabály van, de kevés változás – addig a populizmus morális korlátok nélkül, azaz gátlástalanul oldja meg a problémákat. És Magyar Bálintnak, mint írja a New Yorkban élő roppant népszerű író, akinek Jövőnk a múlt című könyve magyarul is megjelent, nem áll érdekében fasisztának nevezni Trumpot, mert a dolog sokkal egyszerűbb: Trump azt ígéri, hogy nem kell másokkal törődnöd, csak magaddal. Majd Masha Gessen Putyint és Orbánt egy kalap alá véve megállapítja, a saját akaratuk alá hajtották/hajtják a népeket, mint populista autokraták, és a múltat restaurálják, amelyben a férfi férfi volt és vezető erő. Nos, ebből kiindulva sejthető, milyen lesz Trump második terminusa, hisz közelről tanulmányozhatta példaképeit. Egyébként is már most ellenséges a civil szervezetekkel, a bíróságokkal, a médiával, az egyetemekkel, non-profit és bizonyos vallási csoportokkal. Ahogy Putyinnak és Orbánnak, Trumpnak is az lesz a célja, hogy az ország leggazdagabb embere legyen, még Elon Musknál is gazdagabb és minél nagyobb hatalmat koncentráljon egy kézben, a sajátjában, amivel gazdagságát megalapozza. Az alapos  elemzésből egy mondatot ragadnék ki még: Magyarországon Orbán maga az állam – véli Masha Gessen.

Magyarország, Franciaország és Spanyolország vásárolta az idén a legtöbb orosz gázt az Európai unió országai közül az Eurostat augusztusig összesített adatai szerint, amit rengeteg helyen lehozott az orosz média, többek között az Агентство Экономических Новостей  (Agensztvo Ekonomicseszkih Novosztyi) a RIA Novosztyi forrásai alapján számolt be a részletekről. 9 milliárd euró értékben gazdagította az orosz büdzsét. Franciaország ebben az időszakban 30%-kal emelte meg orosz beszerzéseit a korábbiakhoz képest. Azaz átvette a vezető helyet Magyarországtól, merthogy hazánk most csak 1.6 milliárd eurót költött el az orosz piacon, ami harmadával kevesebb az előző évi adatoknál.

A jelen pillanatban Kínánál is dinamikusabban fejlődő India is idézte Orbán Viktor pénteki rádiós nyilatkozatát az AP amerikai hírügynökség tudósítását beidézve. Ebben Orbán Viktor ismét arról beszélt, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók nem teszik tönkre az orosz gazdaságot, de annál inkább az EU gazdaságát. A Press Trust of India a magyar kormányfőről rögtön látletet ad, miszerint az EU-n belül ő van Putyinnal a legbensőségesebb viszonyban, miközben hátat fordít az uniós vezetőknek.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2024.11.18., hátfő 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit