Búcsúzó ukrán nagykövet: Ha mi feladjuk, az oroszok nem állnak meg, és Önök lesznek a következők

Új ablakban

2022. július 16. Hetes Stúdió / részlet, Ljubov Nepop-interjú (22.07.16.)

12:43

00:00

Nagyon köszönöm ezt a kérdést, mert látom, nagy figyelmet kapott. A nagykövetek szokás szerint négy évig szolgálnak, és utána jön a rotáció. Ha megnézi a széleskörű orosz támadás óta már sok nagykövet rotációja megtörtént és sokan közülük több mint négy évet szolgáltak. Én egyéként már hetedik éve szolgálok itt, és a Magyarországon akkreditált nagykövetek közül én vagyok Budapesten a leghosszabb ideje. Zelenszkij elnök is úgy kommentálta, hogy a szokásos rotációról van szó. A világ számára viszont ez azt jelzi, hogy bár tovább folytatódik a széleskörű orosz támadás Ukrajna ellen, de akkor is teljesen működőképes marad az állam. Ami pedig a diplomáciai stratégiát illeti: a háború február 24-i kezdete óta addig, amíg az orosz csapatokat haza nem küldjük, minden szükséges és lehetséges támogatást meg kell kapnunk a partnereinktől. 

 

Ljubov Nepop

 

 

Hol tart most a háború? Sok korszerű fegyvert kaptak az elmúlt két hétben. Azonban, ha az oroszok hosszú háborúra rendezkednek be, akkor felmorzsolódik-e Ukrajna ereje, kitartása, hősiessége?

Elsősorban azt szeretném megjegyezni, hogy mi nem akartuk ezt a háborút, de ha élni akarunk, akkor harcolni kell. Hogy megvédjük magunkat. Ha Oroszország nem fog lőni, akkor nem lesz háború. Ha Ukrajna nem fog lőni, akkor nem lesz Ukrajna. Ezért nekünk nincs más választásunk, mint megvédeni magunkat és harcolni azért, hogy visszaszerezzük az elfoglalt területeket. Ahogy mondta, most valóban kaptunk katonai támogatást, és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy elérjük a célunkat és véget vessünk a háborúnak. Ez épp olyan, mintha egy komoly betegségről beszélnénk. Ha nem adnánk gyógyszert a betegnek, akkor nem tart sokáig a betegség, mert a beteg meghal. Az orosz invázió komoly betegség, amely ellen most Ukrajna küzd. A fegyver és a szankciók pedig a gyógyszert jelentik. Egyébként épp a minap a NATO és az Európai Unió is megállapította, hogy Ukrajna kellőképpen kontrollálja a hozzá érkező fegyvereket. A szankciók hetedik csomagja már előkészítés alatt van. Ami pedig a békét és a tárgyalásokat illeti: ha mi békét akarunk, akkor arra rá kell kényszeríteni Moszkvát, és nem Ukrajnát kell megpróbálni rábeszélni a kapitulációra. Ha mi feladjuk, akkor az oroszok nem állnak meg, és Önök lesznek a következők. Ezt meg kell érteni. Ebben a helyzetben nagyon fontosnak tartom, hogy a dolgokat a nevükön nevezzük. A jelenlegi krízisnek nem a szankciók, nem Ukrajna az oka, az meg különösen nem, hogy Ukrajna fegyvereket kap. Ezért azt gondolom, mindenkinek az érdeke, olyan béke legyen, amelyben Ukrajna, a nemzetközi jog és értékrend győz. Nem pedig egy olyan béke, amelyben az agresszor megkapja, amit akar. Az agresszort felelősségre kell vonni. Talán önök is tudják, hogy a minap Hágában arról értekeztek, hogy nemzetközi bíróságot kell felállítani, amely felelősségre vonja Oroszországot. És mit csinált eközben Oroszország? A Fekete-tengerről rakétákkal lőtte Vinnicját, amelynek eredményeképpen meghalt 23 ember és 3 gyerek is. Az elmúlt hónapokban már 357 gyerek vesztette életét. Az igazi békéhez az Ukrajnának nyújtandó hathatós segítség vezethet. Különben ez nem béke, hanem Ukrajna bekebelezése lesz. Ha Ukrajnát ma feláldozzák, akkor az oroszok étvágya még nagyobb lesz. És akkor holnap ki lesz Oroszország áldozata? Ez olyan mint a mesében, amikor a sárkánynak áldozatot kell bemutatni.

Említette a béketárgyalásokat. De szavaiból úgy veszem ki, hogy nem bízik a tárgyalások létrejöttében, és abban talán nem lehet hinni, ami esetleg ezeken a tárgyalásokon szóba kerül és amit az orosz partner megígér.

Nézze, Oroszország nem tárgyalni jött ide, hanem lőni, megölni az ukránokat. Mi mindig készen álltunk a tárgyalásokra. De ehhez az oroszok készsége is szükséges. Ha a fejednek szegeznek egy fegyvert, és arról beszélgetnek, hogy milyen módon akarsz meghalni, azt hiszem, ez nem nevezhető béketárgyalásnak.

Mennyire van előkészítve a 7. szankciós csomag? Alapvetően a gázembargóról fog szólni?

Amennyire most tudható, több opció van napirenden. Jelenleg a gázzal kapcsolatos szankciókról még nincs végleges döntés, de Ukrajnának az energiaforrásokkal kapcsolatos álláspontja, hogy az erre vonatkozó szankciókat be kell vezetni, mert ez jelenleg az egyik legfontosabb terület, amelyen keresztül a leghatékonyabban rá lehet kényszeríteni Oroszországot a háború befejezésére.

Magyarország már a hatodik szankciós csomag elfogadásakor is különleges elbírálás alá esett, így rá nem vonatkozik az olajembargó. Pontosabban az Orbán-kormány megegyezett az Európai Bizottsággal arról, hogy továbbra is érkezik az olaj. Feltehetően az orosz gázzal is ez történik. Ám leginkább ennek kapcsán arra lennék kíváncsi, mit tapasztalt: változott az Ukrajna és Magyarország közti diplomáciai viszony? Hiszen eddig az a kormányzati narratíva, hogy Magyarországon nem szállíthatnak keresztül fegyvert Ukrajnába. ÍA magyar kormányzati segítség gyakorlatilag a menekültek fogadásában merül ki.

Ebben az utolsó fejlemény, amikor Zelenszkij elnök június 21-én felhívta telefonon a magyar miniszterelnököt. Ez illett abba a sorba, amelyben az elnök felhívta az uniós tagállamok vezetőit az uniós csúcstalálkozó előtt, hogy megbeszéljék az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat az ország uniós tagjelölti státusz elérésében. A beszélgetés során a mi elnökünk megköszönte a kormányfőnek az eddigi támogatást a tagjelöltség terén és azok megsegítését, akik az orosz támadás miatt kényszerültek hazájukat elhagyni. Nemrég utazott a magyar agrártárca vezetője Kijevbe, ami szintén fontos látogatás volt, hisz az ukrajnai gabonaexport kérdéséről tárgyaltunk. Gondolom, mindezeket tekinthetjük pozitív fejleményeknek. De természetesen vannak olyan területek, amelyekben a magyar kormány nagyobb támogatására számítunk.

Többször járt a külügyminisztériumba, ahová beidézték Zelenszkij elnök kritikus mondatai miatt. De vajon sikerült egyáltalán beszélnie Orbán Viktorral?

Ahogy említettem, nemrég beszélt Zelenszkij elnök Orbán Viktorral, és előtte is beszéltek már telefonon. Tehát a legmagasabb szinten történt a beszélgetés.

Milyen szájíz maradt önben a külügyminiszteri beidézések után? Hogy dolgozta fel ezeket a beszélgetéseket?

Minden országban az a gyakorlat, hogy ha kifogások merülnek fel más ország álláspontjával szemben, akkor a külügyminiszter a nagyköveten keresztül juttatja el hivatalosan a véleményét. A diplomáciai szokásokban ennek van helye. De az ilyen jellegű tárgyalásokat is igyekeztem arra felhasználni, hogy az együttműködést erősítsük a magyar féllel. Hogyan tudjuk a kapcsolatokat jobbá tenni és fejleszteni. Attól függően, hogy milyen súlyos vagy kellemetlen a beszélgetés témája, a partnerek között mindig vannak pozitív jellegű megbeszélések, és én folyamatosan ezekre igyekeztem koncentrálni. Annak ellenére, hogy időnként a magyar és az ukrán álláspontok nem egyeznek, de partnerek maradunk.

Az egész világra begyűrűzött az energiaválság megrázta az országokat, alapvetően az oroszok háborúja következtében.  Hogyan tud Ukrajna segíteni ennek a válságnak a megoldásában?

Oroszország ugyebár Ukrajna megsemmisítésére törekszik, de eközben igyekeznek tönkretenni az infrastruktúránkat is. Kontroll alá helyezték az oroszok a zaporizsjai erőművet, amelyik a legnagyobb atomerőmű Európában. Ezek az energetikai kérdések nemcsak gazdasági természetűek, hanem nemzetbiztonságiak is, amelyek kockázatot jelenthetnek az egyes országok számára. De tekintsünk vissza egy kicsit a korábbi időszakokra! Oroszország mindig fegyverként használta az energetikát. Még tavaly a gázt arra kezdte használni, hogy hiány legyen Európában, aminek következtében emelkednek az árak. Mindezt a háború előtt tette, hogy ne legyen egységes ebben az álláspont, mi több, hogy megossza az európai tagállamokat. Mindebből csak az következik, hogy nem megbízható partner Oroszország, az energiaforrásokat fegyverként alkalmazza. Hogy miként tud segíteni Ukrajna az energiaválság megoldásában? Nemrég csatlakozott hazánk az európai elektromos rendszerhez. Ami azt jelenti, hogy Európába ezentúl exportálni tudunk elektromos áramot. és ez számunkra is nagy segítség lesz. Hidrogén, megújuló energia, az atomenergia azok az irányok, ahol együtt tudunk működni Európával. Ezeket a lehetőségeket a jövőben jobban kell kihasználni.

Ukrajna az uniós tagság felé igen határozott és látványos lépéseket tudott tenni. Milyen időkeretben tudnak gondolkodni és milyen realitása a gyors csatlakozásnak?

A tagjelölti státuszt 115 nap alatt megkaptuk, ami nagyon pozitív és nagyon jó eredmény. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem a tagságot jelenti, de az odavezető útnak mindenképpen a kezdete. Értjük, mi a házi feladatunk és tudjuk, mit kell tennünk. Miután tudjuk azt is, milyen kötelezettségeknek kell megfelelnünk a mielőbbi csatlakozás érdekében tekintve az ország vezetését és a társadalom egészét, felgyorsul a folyamat, és tudjuk, mit kell tennünk azért, hogy az EU értékes tagja lehessünk. S hogy mindez ne évtizedeken múljon, hanem csak éveken.

Amikor átadja utódának a helyét, milyen üzenetet ad át? Milyen emlékekkel búcsúzik Magyarországtól?

Minden nagykövet érkezésekor és búcsújakor tartjuk magunkat ahhoz a szokáshoz, hogy üzenetet írunk az úgynevezett emlékeztető könyvbe. Amikor megérkeztem, akkor azt írtam ebbe a könyvbe, hogy baráti országból barátként jöttem. Most pedig azt az üzenetet szeretném itt hagyni, hogy barátként baráti országból megyek haza. És a magyaroknak tudniuk kell, bárhol is leszek, ott mindig van egy barátjuk, aki sok szeretettel emlékezik vissza Magyarországra. Ezt fogom átadni az utódomnak is, akik engem követnek ezen a poszton. Olyan közeli és szomszédos országok vagyunk, amelyeknek együtt kell átvészelniük minden nehézséget. Az erős Európát együtt még erősebbé fogjuk tudni tenni.

Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.