Bús Balázs nem akar több lakóparkot a Rómaira

A III. kerületet 2006 óta vezető és idén is induló polgármestert elsőként arról kérdeztük, miért hozta létre a Bús Balázs Óbudáért Egyesületet. Közölte: mindig azt látja, hogy számon kérik a jobboldali politikusokon, milyen mértékben vonják be a civil szervezeteket a döntésekbe. Itt jó a viszonyuk a civil szervezetekkel, erre a választásra úgy készülnek, hogy felkért civileket az indulásra.

A Fidesz-támogatáson felül több mint 20 százalékos baloldali támogatása is van, a mérések szerint ennyivel népszerűbb a kormánypártnál a kerületben. Szerinte elsősorban azért támogatják, mert látják, mit és hogyan csinál polgármesterként, mennyi fejlesztést hajtottak végre. Az egyesületet azért hozták létre, hogy azokat a civil szervezeteket, amelyek aktívabban akarnának együttműködni, „ne riassza el a párt vagy a politika”, és azért, hogy baloldaliak is nyugodtan tudják támogatni ezt az oldalt.

Úgy fogalmazott: a baloldali pártok zavarban vannak attól, hogy ekkora civil támogatásuk van, miközben a túloldalon „csak pártkatonákat” lát, akiket „egy pártmutyi alapján” indítanak. Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője nemrég számon kérte a női politikusok hiányát, miközben ebben a kerületben a baloldalon 14-2 a férfi és a női jelöltek aránya, míg náluk 9-7. Furcsállta, hogy az önkormányzatot, a politikát és a civileket megpróbálják egymással szembeállítani, mintha nem ugyanazért küzdenének, a helyiek életének jobbá tételéért.

Bús Balázs azt gondolja, jó iskolában szocializálódott, mert 8 évig Tarlós István jelenlegi főpolgármester, akkor a III. kerület vezetője mellett dolgozott (akinek ugyan eléggé más a stílusa - vette közbe Bolgár György műsorvezető), de ellenzéki többségű képviselőtestülettel kellett együtt dolgoznia. Náluk egyébként nem mentek 50 százalék fölé a bizottságokban, arányán felül kap helyeket a baloldal az óbudai közgyűlésben.

A Római-partról is kérdeztük Bús Balázst, aki szerint ahhoz képest, amilyen átpolitizált volt korábban a Római ügye, közeledtek az álláspontok. Amiről nincs vita, a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak környéke, ott már elkezdték a munkát. A kritikus a 3,5 kilométeres római-parti szakasz, ott a part mentén és a Nánási úton húzódó gát volt a két koncepció, és a fővárosi közgyűlés elfogadott egy valamelyeset kompromisszumos javaslatot, a kerítések nyomvonalában, ezt terveztetik jelenleg.

Szerinte meg kell őrizni a közvetlen partnak a természetközeliségét, amit nagyon sokat szeretnek, és újra kell éleszteni a sport-, csónakházi életet, ami volt, és „le kell blokkolni, meg kell állítani a lakópark-építkezést”. Ezt nem a gát kérdése oldja meg, hanem a kerületi szabályozási terv (KSZT) elfogadása, ebben lehet meghatározni, hogy mit építhetnek oda és mit ne.

Tarlós István megkülönböztetett figyelmet szentel a kerületnek, burkoltan kritizálja is Bús Balázst, megkérdeztük, van-e konfliktus közöttük. A polgármester közölte: azt neki el kell fogadnia, tiszteletben kell tartania, hogy Tarlós István 16 évig vezette a kerületet, kitüntetett figyelemmel követi, hogy mi történik itt. Vannak sok esetben vitáik, van, ami a nyílt színen nem jelenik meg, de szerinte ez természetes, nem kell, hogy mindenben egyetértsenek, ugyanakkor szinte mindig meg tudtak állapodni, sok támogatást nyertek el a fővárostól.

A sok vitát kiváltott, és Tarlós által is marhaságnak nevezett 5-ös metróról azt mondta: a fővárosban a mobilitási terv elfogadásakor ment be egy olyan javaslat az ő részéről, amelyet a költségvetés elfogadott. Ennek nem a metró elnevezés volt a lényege, amelyet a sajtó „felnagyított”, hanem az, hogy a III. kerületben a legneuralgikusabb közlekedési probléma a HÉV közlekedést elvágó hatása és öt szintbeli kereszteződés, amelytől szinte „behal” a kerület. Őt nem érdekli, hogy minek hívják, csak süllyesszék le a HÉV-et és szüntessék meg a szintbeli kereszteződéseket.

A Hadrianus-palota ügyéről is kérdeztük, erről azt mondta: amikor Visy Zsolt miniszteri biztosként felügyelte a helyreállítást, egyeztettek velük, most nem. A Hajógyári-sziget déli része állami, északi része fővárosi, a galériaerdő pedig III. kerületi tulajdonban van. Ő a sportberuházást (kajak-kenu-központot terveznek oda) teljes mértékben támogatja, az északi részen pedig csak a parkfejlesztést tudja elképzelni.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. (Címlapi kép: Bús Balázs Facebook-oldala)