Che Guevarától Hajós Alfrédig

Hogyan lesz egy porfészekből világváros alig 40 év alatt? Bolíviában, azon a vidéken, ahol Che Guevara végzetét lelte anno, nos a '80-as években varázsütésre megindult a fejlődés, és Santa Cruz de la Sierra földszintes óvárosát mára felhőkarcolók, üzleti negyedek veszik körbe. Sylvester Ádámmal mentünk el ide.

Az ördögi lovas, aki a budai vár lépcsőin is hintóval közlekedett – már ki is találhatták – Sándor Móric grófról van szó. Nos az ő Bajnán található kastélyát újította fel nemrégiben a Palatium Stúdió Kft. csapata, amiért is ICOMOS díjat kaptak. Torma Tamás járt háztűznézőben a birtokon.

Rimanóczy Gyula egyik ragyogó műve a Pasaréti téri modern templom, amiről múlt héten beszéltünk. Időközben megtudtuk, a templom egyik támogató bankárának megrendelésére a közelben épített egy Bauhaus villát is. Ma már többen lakják, egyikük Váradi Júlia kollégánk, aki megemlítette édesapja, Preisich Gábor munkásságát is, aki az ország első modern lakóépületét és benne a híres Symplon, későbbi nevén Bartók mozit is tervezte.

Lesz szobra Hajós Alfrédnak. Mégpedig az általa tervezett Margitszigeti Sportuszoda előtt. Az újkori olimpiai játékok első magyar aranyérmese, a magyar delfin becenevű úszócsoda polihisztor volt. Építész, futballista, fociedző, szakújságíró, főszerkesztő, éppen ideje, hogy méltó emléke álljon Budapesten. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szoborpályázatáról a zsűri egyik tagjával, Fegyverneki Sándor egykori országos főépítésszel beszélgettünk.

Zöld sziget a város közepén – A budapesti Jókai tér tájépítészeti áttervezéséről számolt be a Lépték-Terv Tájépítész Iroda vezető tájépítésze, László Viktor.

Építészettörténeti rovatunkban pedig Kelecsényi Kristóf ezúttal a Keleti pályaudvarról mesélt.

Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.