Családorvos: Jobb, ha a beteges gyerekek egy ideig otthon maradnak

A tervek szerint jövő hétfőn kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, noha azt nem tudjuk, mennyi gyerek tér vissza tanulni, közösségbe. Bense Tamás családorvost arról kérdeztük, hogy tapasztalatai, tudományos ismeretei alapján mennyire veszélyezteti a gyerekeket a koronavírus brit mutánsa.

Elmondta: jelentősen megváltozott a világ a brit mutáns megjelenése óta. Körülbelül 8 hete volt, hogy tömegesen jelentkeztek a betegek, háromszorosára nőtt a gyerekeket érintő megbetegedések száma. Többségüknek továbbra is enyhe tünetei vannak, de már megjelennek a tipikus koronavírus-tünetek, mint a felnőtteknél. És míg a kezdetben inkább a nagyobb gyerekeket érintette, most már a csecsemőktől a 14-16 éves korosztályig mindenkit elérhet. Szerencsére nem olyan nagy számban és kiváló centrumok vannak, ahol az ellátásuk megtörténik.

De ha most a családba bejut a gyereken keresztül a vírus agresszívabb változata, akkor a szülőkre, nagyszülőkre nagyon veszélyes lehet. Bense Tamás beszélt későbbi hatásokról, elsőként a poszt-covid-szindrómáról és annak tüneteiről is, valamint elmondta, hogy bár az is komoly kezelést igényel, az úgynevezett sokszervi gyulladás még veszélyesebb. Általában ötéves kor fölött szokott jelentkezni, „alattomosan”, több héttel a betegség lezajlása után. Nagyon speciális, adott esetben intenzív kezelésre lehet szükség (a Klinikákon vagy a Heim Pál kórházban), és szavai szerint az ilyen esetek 2-3 százalékát „el is lehet veszíteni”. Ezt érzi a legfőbb gondnak – tette hozzá a szakember.

A túlsúly természetesen óriási kockázati tényező, a cukorbetegség, a szív-, vese-, tüdő- és májbetegségek szintén, emellett a transzplantált gyerekekre nagyon oda kell figyelni. Elindult a legveszélyeztetettebbek körében az oltási program, és Bense Tamás úgy látja, ahogy lesz oltóanyag, ezeket a veszélyeztetett gyerekeket is oltani fogják. Az lenne a cél, hogy hat hónapos kor fölött védelemben részesítsék a gyerekeket – tette hozzá.

Az iskolába visszaengedésre nincs tökéletes megoldás; gyakorló nagypapaként tapasztalatból tudja, hogy vannak gyerekek, akik már alig várják, hogy mehessenek. És rengeteg helyen aktív szülők, aktív nagyszülők vannak, nem megoldott a kicsik elhelyezése. Szerinte az is előfordulhat, hogy 30 százalékuk nem megy iskolába, óvodába. Ha szellősebben lesznek, az csökkenti a fertőzés lehetőségét. Azért megjegyezte, nehéz elvárni a gyerekektől, hogy a fertőtlenítés és a maszkhasználat szakszerűen menjen. Szintén pozitívum, hogy a pedagógusok is nemsokára felzárkóznak az oltásban.

Ha egy krónikus beteg, vagy betegesebb gyerek pár hetet ki tud húzni otthon, akkor jobban teszik, ha otthon tartják, mert jóval kisebb lesz a veszély. De hozzátette: beszéljen a szülő az orvossal, gondolják át, hogy tudják megoldani a családban, nézze meg, milyen a fegyelem az iskolában, beengednek-e tüsszögő, köhögő gyereket, és ezek alapján döntsön.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Czeglédi Zsolt