Csillag: Az MNB-alapítványokról a legfelső szinten dönthettek, de nem ez volt a céljuk

Új ablakban

2025. április 12. Hetes Stúdió - részlet, 25.04.12. Csillag István

10:58

00:00

„Matolcsy György a jobbkezem, nincs az a pénz, amiért lemondanék róla” – mondta még 2010-ben Orbán Viktor akkor még újdonsült nemzetgazdasági miniszteréről, Matolcsy Györgyről. A későbbi, majd nem régiben leköszönt MNB-elnök körül, azóta szorul a hurok, hogy távozott pozíciójáról. Ez nem is csoda, a jegybank köré épített alapítvány-rendszerben, az eddigi adatok alapján legkevesebb 500 milliárd forint közpénz „vesztette el közpénz jellegét”, tűnt el.

„Meglepetés a közvéleménynek is, hogy az ÁSZ ilyen alapos vizsgálatot tartott, de valószínűleg ez azzal is összefügg, hogy az új jegybankelnök Varga Mihály kvázi tisztán akarta átvenni a jegybankot” – mondta a Hetes Stúdió legutóbbi adásában Csillag István közgazdász, volt közlekedési és gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a hogy Varga a jegybankot addig ért hazai és nemzetközi kritikák elhárítása miatt szerette volna tisztázni, mi történt az MNB alapítványainak ügyében, amelynek „véres volt a torka kezdettől fogva”.

Annak kapcsán, hogy ez hogyan történhetett meg, Csillag elmondta, hogy 2013-ban a Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával a jegybank hatásköre alá helyezték az állami bankfelügyeletet. „És ez beleillik mindabba, ami történik ebben az időszakban, nevezetesen, hogy minden parancsnoki posztot megbízható elvtársakkal próbálják meg feltölteni, és az állami bankfelügyelet pedig egy olyan parancsnoki poszt, ahol lehet vegzálni a bankokat adott esetben, hogy kellően, szabályszerűen járnak-e el, és ezzel azért meglehetős politikai befolyást lehet a pénzügyi világ fölött gyakorolni, és ezért tolják be a Nemzeti Bankba” – mondta. Csak ezt követően történik meg az az „őrségváltás” a Nemzeti Bankban, aminek keretében a mandátuma lejártával Simor András helyére Matolcsy kerül, és az ő helyére nemzetgazdasági miniszterként pedig Varga.

Csillag arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankfelügyeletről szóló törvény azt mondta ki, ha van bírságokból származó bevétel, ezt a bírságalapot kutatásra, művészettámogatásra, akár alapítványok támogatására fel lehet használni, és talált pénzként. Amikor pedig a bankfelügyelet az MNB-hez került 2013-ban, 2,8 milliárd forintból, hirtelen 6 alapítvány jött létre 3-500 millió forint értékben. Abban nem biztos, hogy személyes gazdagodás volt az jegybankelnök szándéka az alapítványok létrehozásával, hiszen ezeket jóvá kellett hagyni a nemzetgazdsági miniszternek, Varga Mihálynak, „és hát azt is tudjuk, hogy ebben az országban egy fillér nem tud átgurulni Pestről Budára anélkül, hogy a miniszterelnök azt ne hagyná jóvá”. „Tehát azt gondolnám, hogy ezt, ami ott létrejött, azt a legfelső szinten dönthették el, és nem biztos, hogy arra a célra szánták, mint amiről most több mint tíz évvel később az ÁSZ-vizsgálatok szólnak” – jegyezte meg Csillag.

Szerinte Simicska Lajos letűnésével 2014 és 2015 fordulóján történhetett valami. „Simicska Lajos, mint egy társuralkodó, dönthetett minden gazdasági vezető kinevezéséről. Amikor ő már nincsen ott, akkor ez a szoros felügyelet is lekerül mindenről, így többek között a Nemzeti Bank gazdálkodási tevékenységéről. Ebben a pillanatban nem tudjuk pontosan, hogy milyen megfontolásból és kik, de együtt döntenek, hogy ezt ki kell használni kiváló munkaszerzésre, kivitelező építőipari vállalatoknak, vagy ingatlan ügyekkel foglalkozó cégek számára” – összegezte.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)