Ligeti: A NER azért fullba tolta a kretént MNB-ügyben
27/03/2025 10:56
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Arra is kitért, hogy az MNB akkori vezetése, már évekkel Matolcsy mandátumának lejárta előtt, 2015-2016-ban tudhatta, hogy nem fogják megúszni az alapítványi trükköt – mondta Ligeti Miklós. Az állami ellenőrző szervek csak azután kezdtek érdemben nyomozni, hogy az alapítványokból eltűnt a pénz.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a jelek szerint egészen durva hiányosságokat és komoly veszteségeket állapított meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Matolcsy György távozását követő az Magyar Nemzeti Bank alapítványi gazdálkodásáról készített jelentésében.
„Ez egy tanulópénz volt, méghozzá nagyon nagy összegű, hiszen a jegybank 2013-2014-ben rögtön 267 milliárddal nyitott, ami majdnem 1 milliárd dollár, ami magyar gazdasági valóságban szemmel látható, nagyméretű összeg” – mondta a csütörtöki Reggeli gyors vendége Ligeti Miklós a stúdióban. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint eleinte a magyar közvélemény teljesen értetlenül állt jegybanki alapítványok megjelenése előtt.
A NER rendkívül ügyesen zsonglőrködött azzal, hogy mi az a közpénz és mi a magánpénz. Van egy leíratlan elv a magánjog világában a magánpénzzel mindent szabad, amit nem tilt a törvény. „Egy magáncég pénzét sem lehet ellopni, de a tulajdonosok, a befektetők saját kockázatukra akár veszélyes dolgokat is csinálhatnak ezzel a pénzzel, ami komoly veszteséget, teljes csődöt kockáztatnak. Benne van a pakliban, hogy valaki felteszi a teljes vagyonát ruletten és nem jön be, ez nem tilos. Az állami pénzt azonban a NER alatt elfogadott Alaptörvény és nemzeti vagyon törvény rendelkezése értelmében közfeladatokhoz rendeli” – vázolta Ligeti.
Arra is kitért, hogy az MNB akkori vezetése, már évekkel Matolcsy mandátumának lejárta előtt, 2015-2016-ban tudhatta, hogy nem fogják megúszni az alapítványi trükköt, mert részletesen el kell számolniuk a költéseikkel. Amikor kiderült, hogy nem sikerülhet elrejteni ezeket, akkor olyan törvényt nyomtak át a parlamenten „a kétharmadnyi bátorak”, amely szerint az MNB alapítványaira nem vonatkoznak az alapítványokra általánosan érvényes szabályok, nem kell részletesen elszámolniuk pénzügyeikkel.
Azonban 2016 áprilisában már az Alkotmánybíróság is úgy ítélte meg, hogy a jegybanki alapítványokba csatornázott pénz igenis közpénz, amivel el kell számolni. „Ha az addig eltelt három év során egyetlen állami ellenőrző szerv, a számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a rendőrség, az ügyészség, a NAV nem jött rá, hogy itt fényes nappal lopják a nyílt utcán a közpénzt, 2016. április 6-án, akkor is ki kellett pattanjon a szemük, mert onnantól kezdve alkotmánybírósági pecsétes papír van arról, hogy ez közpénz. Erre a döntésre senki nem reagált, egészen 2023-ig kellett várni, eltelt 7-8 év mire az Állami Számvevőszék ennek a pénznek a sorsát elkezdte vizsgálni” – mondta hozzátéve, hogy csak most, 2025 márciusában tették közzé a jelentésüket. Kilenc éven át egyetlen állami ellenőrző szervezet nem végezte a munkáját. „Most lett olyan vezetése az Állami Számvevőszéknek, hogy legalább ennyit elvégeztek” – összegezte Ligeti.
„A NER azért ügyészségestül, nyomozóhatóságostul, parlamentestül, kormányostul, mindenestül, hogy egy klasszikust idézzek, fullba tolta a kretént a jegybanki alapítványok ügyében. Amikor a Transparency International Magyarország ezeket a közérdekű adatpereket oknyomozó újságírókkal együttműködve elkezdte, és amikor ezt a magatartást feljelentettük az ügyészségen, meg a rendőrségen, akkor a pénz még megvolt. Akkor 266,7 milliárd forintról volt szó, amit több alapítványban helyeztek el, és a pénz legnagyobb részéből egyébként a másodlagos piacon magyar államkötvényeket vásároltak. Akkor ez még egyszerűbben megoldható volt” – jegyezte meg.
„Azok az állami aktorok, akik leírták, hogy itt nincs bűncselekmény, ez egy megengedett cselekmény, elnézést az erős kifejezésért, nem szarral gurítottak. Teljesen nyilvánvaló, hogy a jegybanknak nem volt felhatalmazása arra, hogy alapítványokba tegye át a pénzt.” Abban egészen biztos, hogy az alapítványokban elhelyezett pénzt 2019-ig nem lopták még el. Hangsúlyozta, „akkor is lett volna kit bilincsben elvinni”, hiszen a pénzzel tiltott módon sajátként rendelkeztek.
Korábban a Klubrádiónak Róna Péter elmondta, hogy az MNB-alapítványok esetében nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás miatt kellene nyomozást indítani, ami azért érdekes, mert akkor az ügyben vizsgálódó ÁSZ-t is felelősségre kellene vonni.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025.03.27., csütörtök 9:00
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
