Csillag István: Orbánék fordított Széchenyi tervet hajtanak végre
7/02/2023 11:57
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Vodafone-vásárlás, az autópályafenntartóknak fizetett százmilliárdok? Egy nem tolvaj államnak csak a fele annyit kellene az állami vagyonra költenie, mint Magyarországnak, ahol bőven ezermilliárdot költ a kormány csak arra, hogy az állami cégeket feltőkésítse, és hogy a haverok zsebe tömve legyen. De jut persze a tömegközlekedés és a vasút fenntartására is. Csillag István a Reggeli gyorsban felsorolta, hol lehetne takarékoskodni.
Brutális összegeket költ a magyar kormány minden évben arra, hogy az állami vagyont gondozza, 2021-ben 1470 milliárdot, tavaly 1155 milliárdot költöttek erre. Ebből tartják fent a vasúti pályákat, a tömegközlekedést, de ebből fizetik például egy elhagyott laktanya őrzését is. Csillag István közgazdász, egykori gazdasági miniszter szerint azonban azért kell ilyen sok pénzt költeni, mert a kormány nem átlátható módon működik.
Csillag azzal érzékeltette, hogy ötször annyi, mint az összes családi pótlék Magyarországon, vagy az egész éves nyugdíjkiadás fele. De "egy csomó olyan elem van" ebben, ami "egy becsületes, átlátható gazdálkodás mellett megtakarítható lenne".
Csillag felsorolta, hogy az állam csak a saját cégeinek a feltőkésítésére 800 milliárdot fordított, amire nem lett volna szükség, ha a kormány "nem a rezsicsökkentés bűvöletében él", és ha a nagyrészt energiaimportra szoruló ország kormánya csak azoknak adott volna támogatást, akik tényleg rászorultak.
- Így azonban az állami energiaszolgáltató, az MVM tőkéjét 200 milliárd forinttal kellett megemelni.
- De ebbe az ordítóan kirívó összegbe az is benne van, hogy "az egyik havernak nagy dobást biztosítottak", hogy megvehesse a Vodafone-t, aminek a megvásárlásához az állam, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül adott pénzt, így annak is megemelték a tőkéjét 200 milliárddal.
- De benne van Paks2, ahol továbbra sem történik semmi, mégis "60 milliárdot nyomtak be a projektbe".
- 100 milliárd volt a Start állami garanciaalap 100 miliárdos feltőkésítése is, ami egyrészt a bankoknak nyújt segítséget abban, hogy a kezdő cégeket hitelezzék, ugyanakkor Csillag szerint a "rossz gazdálkodás" eltüntetésére is jut belőle.
Ezekkel szemben vannak azok az állami vagyonok és programok, amiknek a fenntartása indokolt, például a vasúti személyszállítás, az autóbuszos szállítás támogatása, a vasúti pályák fenntartása. Ezek mind állami vagyontárgyak, és együttesen 600-700 milliárd forintot tesznek ki. De idetartoznak az elhagyott középületek, laktanyák, amiket továbbra is őrizni és fenntartani kell.
Csillag szerint kétféle állami működés létezik: a normális, nem tolvaj működés és "ami a miénk". Szerinte a magyar állam működése annak a szemléletnek van alárendelve, hogy egyszer majd nem ez a kormány nyer a választásokon, ezért a például a választások előtt "hirtelen minden olyan vagyonelemet, amire befolyása volt", elkezdte szétosztani a haverok között. Példának mondta a Balaton-part jelentős részét, ahol a pandémia miatt számos szálloda került vissza az állam tulajdonába, majd onnan tovább.
Csillag szerint nem túlzás, hogy "nincs olyan Tokaj szőlővesszeitől a Balaton-partig, amik ne kerültek volna állami tulajdonba, amit aztán átadták a haveroknak". Említett még egy "nagy dobást", az állami autópályák üzemeltetési jogának 35 évre koncesszióba adását, amit "Mészáros Lőrinc" és Szíjj László társaságai szereztek meg. Csak a rendelkezési állási díj, amit az állam nekik fizet az évente: 200 milliárd forint, ebbe beletartozik a hókotrás, útfenntartás, ami Csillag szerint a fele sincs, és nem is látni semmilyen munkálatokat az autópályákon: "baráti zsebekben, jó zsebekben van az ország. És ennek a jegyében egy fordított Széchenyi tervet hajtanak végre" - mondta a volt gazdasági miniszter.
2023.02.07., kedd 08:33
Riporter: Szénási Sándor