Daniel Freund: Orbán olyan, mint egy mini Putyin – Szégyen, hogy képes zsarolni Finn- és Svédországot
12/03/2023 14:32
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Orbán nincs tisztában az uniós pénzek útjával, ha azt hiszi, hogy a most befagyasztott magyar források esetleg Ukrajnához kerülhetnek – hüledezett Daniel Freund értesülve a magyar kormányfő legutóbbi beszédéről. A héten nálunk járt német uniós parlamenti képviselő kalandos útjáról is beszámolt rádióknak, amikor Orbán Győző rendőrt akart delegációjukra hívni.
Daniel Freund német uniós képviselő találkozott Orbán apjával, aki rendőrt akart kihívni rá.
Csernyánszky Judit: Micsoda kalandokat élt át a minap Magyarországon! Ellátogatott egy német újságíróval Hadházy Ákos képviselő társaságában Hatvanpusztára és Orbán Győző kőbányájára. Mondja el nekünk a részleteket – kértem fel a beszélgetésre Daniel Freund német uniós parlamenti képviselőt.
DF.: Hétfőn és kedden jártam Magyarországon, ez az első látogatásom azóta, hogy befagyasztották az uniós alapokat az Orbán-kormány számára. Tájékozódni szerettem volna a helyzetről. Találkoztam újságírókkal az Átlátszónál, Iványi Gábor lelkésszel, a Magyar Helsinki Bizottság tagjaival, Ákossal pedig Felcsútra mentem egy német újságíró kíséretében.
The village of Felcsút (pop. 1700) is lucky. It's the home of Viktor Orban. And it's been on the receiving end of A LOT of EU funded projects. Including a toy train and whatever this is: pic.twitter.com/zIjx1dUgQE
— Daniel Freund (@daniel_freund) March 9, 2023
CSJ.: És Hatvanpusztára is, hogy megnézzék az épülő Orbán-kúriát.
DF.: No és Orbán Győző gánti kőbányáját is. Az utcáról mértük fel a terepet, két percnél többet nem tölthettünk ott, s amikor mentünk vissza az autóhoz, akkor jött hozzánk oda egy idősebb férfi, aki rendőrt akart kihívni ránk.
CSJ.: Mit érzett, ezt hallva?
DF.: Nem volt világos nekem, ki volt a férfi, s csak után tudtam meg, hogy személyesen a kormányfő apja, aki magával hozott egy termetes férfit, aki úgy nézett ki, mint a bárokban a kidobó fiú. Furcsának találtam, hogy ha valaki köztéren áll, ott beszélget rövid ideig és készít egykét fotót, arra miért kellene rendőrt kihívni. Nem ez az európai gyakorlat. Ehhez mindenkinek joga van. Senkinek nem okoztunk kárt, nem akartunk bemenni! Még szerencse, hogy viszonylag gyorsan lezártuk a történetet. Demonstráltuk az újságírónak a helyzetet, hova mennek az uniós pénzek. Nevezetesen részben az Orbán családhoz.
CSJ.: Feldühítette, amit a hatvanpusztai birtokon látott az ország minden bizonnyal leggazdagabb emberének építkezésén?
DF.: Igen, a mini Putyint láttam a jelenségben. Azt, aki Putyinhoz hasonlóan leépíti az igazságszolgáltatást, a médiát irányítása alá vonja és most még épít is magának egy olyan kúriát, mint amilyen Putyin dácsája. Őrület! Nagyon sok emberrel beszéltem, oktatókkal, diákokkal és civil szervezetekkel, és mindenhol azt hallottam, örülnek, hogy végre felébredt az EU. Hogy végre bekeményített. Pozitív visszajelzést tapasztaltam, bárhol jártam. Az igaz, nem tudom, mindenki tisztában van-e azzal, kit kell hibáztatni az uniós támogatások elmaradásáért, de úgy látom, egyre többen átlátják a helyzetet.
CSJ.: Biztos lehet abban, Orbán Brüsszelt hibáztatja az elmaradt támogatások miatt. De végül tényleg nem kapunk semmit? Hogy állnak most a pénzügyeink?
DF.: A múlt hétvégén beszéltem az igazságügyi biztossal, Didier Reyndersszel, aki elmondta, hogy Varga Judit igazságügyminiszterrel folyamatos egyeztetésben van, oda-vissza jönnek-mennek a javaslatok, ami jó jel arra nézve, hogy a kormány valamilyen szinten kész a változtatásokra. A 27 ún. szupermérföldkő teljesítését azonban nem elég papíron bizonyítani. A kohéziós alapoknál pedig plusz követeléseket kell teljesíteni az LMBTQ közösségek, a menedékkérők és az egyetemi-akadémiai szabadság tekintetében. Szóval a dolgok bíztatóan haladnak, azonban a kérdés ott motoszkál bennem, tényleg komolyan gondolja ezeket az Orbán-kormány? Attól félek, hogy megígéri a reformokat, de a végén hülyét csinál a bizottságból.
CSJ.: Lásd a legutóbbi esetet, az egyetemek kuratóriumának kormányzati vezetőit illetően. Megtették az első lépést, de kiderült, ez nem elég az EB-nek.
DF.: Pontosan. Korábban is azt láttuk, hogy szépen jogi keretbe tették a módosításokat, aztán abból semmi nem valósult meg. Én tényleg azt szeretném látni, hogy valós változások következne be, hogy véget vetnek a korrupciónak, a jogállami támadásoknak. Lengyelországban is azt tudtam meg, hogy – mint ahogy önöknél – az idén még a tavalyi projektek pénzei futnak be, tehát a pénzek igazi hiányát még nem érzik, ezért félő: csak ígérget a kormány. Szerintem az első csapást az Erasmus és a Horizont tudományos programok 133554 okozza majd. Ők lesznek az első áldozatai annak, ha az egyetemi működés jogi tartalmát nem illesztik az uniós jogrendhez. Egyébként maguktól az egyetemistáktól hallom, hogy a kormányzó elithez tartozók kedvező elbírálásban részesülnek, csak jó jegyeket kapnak, ha vizsgáznak, külön terembe teszik őket, kizárva a bukás! Ez nevetséges!
CSJ.: Őszintén: nem hiszem, hogy a március végi határidőig teljesíteni lehetne ezt a 27 szupermérföldkövet! Tehát az idén aligha lesz pénz! Jól értem?
DF.: A kormány szándékától függ. Ha csak egy kis reformot hajt végre, akkor annak arányában bizonyos támogatások érkezni fognak. Lehet fokozatosan megvalósítani a vállalt reformokat és akkor fokozatosan érkeznek a források. Tehát, hogyha most az elvárásnak megfelelően átalakítanák az egyetemek működését, akkor folytatódhatna rögtön az Erasmus. Nyilván nem lehet egyik napról a másikra komoly változásokat elérni, mint ahogy nem lehet egy éjszaka alatt törvényt sem alkotni az érintettek egyeztetése nélkül sem.
CSJ.: Pedig hát ez megint megtörtént épp a napokban. Az orvosi kamara jogfosztása egy éjszaka alatt lezajlott.
DF.: Hát, ez az. Pont ettől félek. Ha így van, akkor aligha érkeznek pénzek a közeljövőben. Az EU kötelessége és felelőssége a reformok következetes számonkérése. Ha nem teljesülnek az ígéretek, akkor újabb elvonások jönnek. Ugyebár most is csak a források egy bizonyos része van befagyasztva, de idővel ez nőhet, amennyiben csak ámítás folyik. Ennek ellenére azért reménykedem, hogy nem így lesz. De azt tudni kell, ha egy projekt kifut az időből, akkor az elmaradó pénzek valóban hiányozni fognak a magyar gazdaságból, ami hatással lesz az emberek életére. Ha nem haladnak a reformok egy év, esetleg két év után sem, illetve mondjuk kormányváltás következik be, akkor a hétéves EU-s költségvetést nem lehet öt évre elosztani. A kimaradó évekkel a pénzek is kimaradnak.
CSJ.: Nem tart attól, hogy Orbán Brüsszelt hibáztatva a pénzek elmaradásáért kiutat és kifogást keres az Unióból való távozásunkhoz?
DF.: Az, hogy Brüsszelt hibáztatja, nem újdonság. Évek óta ez megy. Most is csak meg kell nézni az emberrel lépten-nyomon szembejövő 97%-os szankciós plakátokat. A saját szememmel győződtem meg erről. Remélem, az emberek egyre nagyobb hányada felfogja, hogy azért, mert a kormány óriásplakátokra ír ki dolgokat, azok nem feltétlenül igazak! Nem Brüsszel, hanem Orbánék hibája, ha nem tartják magukat az adott törvényekhez és szabályokhoz. S ezt nem csak én, hanem Brüsszel jelentős és meghatározó többsége állítja. S igen, sajnos mindezek ellenére ezzel fog próbálkozni a jövőben is! Az emberek az orosz propagandát elhiszik, mert nem jutnak a független sajtótermékekhez, például annak egyik utolsó képviselőjéhez, a független Klubrádióhoz például! Én személy szerint is sajnálom, ha továbbra is így haladnak a dolgok. Az Erasmus programnak diákként én is a részese lehettem, sőt, ott ismertem meg leendő feleségemet is, tehát életem egyik meghatározó pillanata lett. Képzelheti, hogy mennyire bánt, hogy a diákok nem juthatnak hozzá ahhoz, ami megilletné őket normális körülmények között. Ezért kérek is mindenkit, aki tenni akar ez ellen, keressen meg és mondja el tapasztalatait! Mert azt nem nézhetjük tétlenül, hogy Orbán és emberei választják ki az Erasmusban résztvevőket. Segítek, de nem mindenkinek tudok! Ezért csak biztatni tudom az egyetemistákat is, ők is vívják meg a maguk harcát az egyetemmel!
CSJ.: Épp ezekben a percekben fejezte be újabb nagyívű beszédét Orbán Viktor a kereskedelmi kamarában, ahol arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte elégedetlenség, tüntetések lesznek Európa-szerte az Ukrajnának nyújtott 18 milliárd eurós segély miatti forráskiesések miatt, illetve az a gyanúja, hogy a Magyarországnak szánt, de befagyasztott pénzek végül Ukrajnánál fognak kikötni. Mit gondol erről?
DF.: De hát ez nonszensz. A Magyarországnak szánt uniós alapok sehová máshová nem kerülnek. Azok egyszerűen most be vannak fagyasztva. A kifizetésre várnak. Az Ukrajnának szánt segélyek a büdzsé más tartalékából vannak. Egyébként azt a magyar kormány is megszavazta az összes tagállammal együtt. A 190 milliárd eurós éves büdzsének különféle fejezetei vannak, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Ukrán barátainknak, a magyarok szomszédjának segítenünk kell, mert ők nemcsak az európai értékekért harcolnak, de Európa egységéért is. Értünk is. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy támogatjuk őket. Putyin az orosz és szovjet birodalmat akarja visszaállítani. Fenyegeti a Balti-államokat, Lengyelországot és talán Németország egy részét is visszakövetelheti, hisz 40 éven át szovjet befolyás alatt állt. Orán Viktor valótlanságot állít. Csak rajta múlik, megkapja-e Magyarország a támogatásokat.
CSJ.: Számomra szégyenteljes, hogy ebben a kijelentésében Orbán ukránellenes érzelmeket kelt az emberekben. Ráadásul abszurdnak nevezte Ukrajna NATO- és EU-s aspirációját.
DF.: Mi már mindannyian döntöttünk Ukrajna leendő tagjelöltségéről. De hosszú még az út a tagságig, rengeteg feltételnek kell megfelelni, épp úgy, mint bármelyik más tagjelöltnek, legyen a Moldova, aki szintén jelentkezett a tagságra. Amíg háborúban áll Ukrajna, addig nem lehet jelölt. Viszont soha nem láttunk még ilyen aktívan elkötelezett országot, aki azonnal benyújtotta ambiciózus tervét. Amennyiben vége a háborúnak és független kormánya lesz, elhárul minden akadály a feltételek teljesítése elől. De nekünk is meg kell változunk és felkészülni az új helyzetre, amikor mondjuk 30-35 tagunk lesz a 27 helyett. Például meg kell változtatnunk az egyhangú szavazás intézményét, hogy egy tagállam se élhessen vissza a többségi akarattal. Semmi szükség arra sem, hogy minden egyes tagországból legyen uniós biztos. Nem kell 35 biztos, hisz annyiféle feladatkör nincs is.
CSJ.: Orbán elemzők és politikusok szerint két kapura játszik az ukrajnai háborúban. Osztja ezt a véleményt?
DF.: A háború kitörése óta azt látjuk, hogy Orbán Putyinnak akar megfelelni. S nemcsak az oroszok elleni szankciók tekintetében, de abban is, hogy továbbra is pénzeli az olaj- és gázvásárlásokkal Putyint és a háborút. Nem beszélve arról, amit a szemünk láttára művel a svédek é finnek NATO tagjelöltségével. Nem fogja fel, hogy Finnország határszomszédja Oroszországnak, ezért joggal fél a lehetséges orosz agressziótól. Egyszerűen szégyenteljes, hogy zsarolja ezeket az országokat: adjátok ide az uniós pénzt és akkor minden ok.
Csernyánszky Judit interjúja a Hetes Stúdió 2023. március 11-i adásában hangzott el.
