David Pressman: Miért nem beszél Szijjártó arról, hogy ki a felelős a Kárpátalját sújtó támadásért?

David Pressman felszólította a magyar külügyminisztert az X közösségi hálón, hogy beszéljen ugyanolyan egyértelműen arról, ki viseli a felelősségét a magyar kisebbségeket ért ukrajnai támadásért, mint amilyen egyértelműen kritizálja a szövetségeseit és gúnyolódik az Egyesült Államok elnökén.

Donald Trump november 5-i győzelme után Szijjártó Péter az elmúlt napokban a Facebookon az amerikai és európai háborúpárti politikai elitről ír és beszél, akiket felelősnek tart az Ukrajnában kialakult helyzetért. Alapvetően a nagy hatótávolságú amerikai rakéták orosz területen történő bevetésének lehetősége okán. Újra és újra tiltakozik az Oroszország elleni következő szankciós csomag miatt, amelyben a nukleáris iparágat is érintő büntetőintézkedéseket tervezik. Emellett Orbán Viktorral együtt a harmadik világháborút vizionáló, fenyegető retorikával terelik el a figyelmet arról, hogy megtámadták a Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ), a hekkerek titkosították a beszerzésekre vonatkozó file-okat, és ötmillió dolláros váltságdíjat kértek a feloldásukért.

Magyar uniós elnökség: Hál’istennek, (majdnem) vége címmel írt véleménycikket a Euronewsban Daniel Freund, az Orbán-kormány kérlelhetetlen kritikusa, német zöldpárti képviselő. Aki reménykedett az elnökségi szimbólumként kezelt Rubik kocka bemutatásakor abban, talán a kormány együttműködő lesz, de ez mind a mai napig nem következett be – szögezi le az uniós parlamenti képviselő. Egy elnökség akkor végzi jól a munkáját, ha szép csöndben, szinte láthatatlanul levezényli a rendezvényeket, üléseket és teljesíti feladatát, ezzel szemben a magyar kormány időszaka botrányoktól volt hangos, zűrzavaros, provokatív, s mindig Orbán Viktort helyezték a középpontba. Az uniós ügyek helyett minden róla és csak róla szólt. Freund szerint Orbán az az utolsó felvonásra készül, az Európai Tanács decemberi ülése az utolsó esély arra, hogy megzsarolja az EU-t a befagyasztott uniós források felszabadítására.

Most számolt be a European Supermarket Magazine arról, hogy zöld utat adott a magyar gazdasági versenyhivatal (GVH) Jellinek Dániel tulajdonszerzésére az Auchanban. A döntés egy hároméves felvásárlási folyamat végét jelenti, amelynek során a Jellinek-féle Biery Investments túllicitálta a magyar-amerikai Indotek Csoportot. A két fél közötti megállapodás többször is küszöbön állt, azonban a gazdasági és piaci viszonyok jelentős változása miatt a felek újra tárgyalóasztalhoz kényszerültek, ami a feltételek többszöri módosításához vezetett. A cikk a folyamatokat összefüggésben láttatva ír arról, hogy a külföldi cégekre kivetett különadók, a hatósági árak veszteségesbe fordították az Auchant is, amit hajtott a csökkenő értékesítési volumen és a 2022-ben 40 százalékot meghaladó élelmiszerinfláció is. Míg 2021-ben a cég még 8 milliárd forint feletti profitot realizált, 2022-ben már 1,8 milliárd forint volt a vesztesége. A francia Auchan magyarországi leányvállalatának eladása hozzájárul annak a kormányzati célnak a teljesüléséhez, hogy növeljék a kiskereskedelmi szektorban a hazai tulajdonosi részesedést – írja a lap.

Az egyetlen, az orosz olajat finomító magyar cégcsoport, a Mol ügyvezetője, Bacsa György azt mondta, a cég uniós források segítségével kész függetleníteni magát az orosz energiaimporttól – adja hírül a Politico. Tekintettel a technológiai kihívásokra és a MOL finomítóinak más típusú nyersolajok feldolgozására való átalakításának „500 millió dolláros” árára, Bacsa szerint az EU-nak „néhány százmillióval” kellene segítenie. Az EU nem hivatalos, 2027-es határideje az orosz olajvásárlás megszüntetésére. A brüsszeli lap megjegyzi, nem törte magát a magyar kormány a függőség felszámolásáért, sőt a korábbinál nagyobb volumenű üzleteket kötött Putyinnal, míg az összes többi tagállam, nemcsak hogy fokozatosan csökkentette függőségét az orosz energiapiactól, de teljesen felszámolta.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.