Demokrácia? Mi az?
25/04/2019 08:06
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A Fidesz-tagság EPP-ben való felfüggesztésével Orbán szabad kezet kapott itthon és az Unióban is. Kövér bírái. Nemzetközi lapszemle.
A görögök óta ismert demokrácia fogalmát értelmezte át Orbán Viktor Nur-Szultánban, amikor Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tárgyalt. A brüsszeli kiadású New Europe, Új Európa portál idézi a magyar kormányfőt, aki szerint a demokráciát nem csak a szabad választás jellemzi. „A véleményszabadságnak és a választáson való részvételnek végül is hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie” – öntötte sajátos formába a miniszterelnök a maga demokrácia értelmezését. Szerinte a legsikeresebb országok a legstabilabb politikai berendezkedésű országok. Egypártrendszerre utaló kifejezéseket nem találtunk a cikkben, és arról nem szól a tudósítás, hogy vajon a véleményszabadság hogyan egyeztethető össze az országot 95%-ban uraló kormányzati médiával. Azt viszont megtudjuk, hogy pár nap múlva 100 magyar üzletember utazik Kazahsztánba, hogy stratégiai együttműködést alakítson ki a demokratikusnak sokak által nem nevezhető partnerországgal.
Rabszolgatörvény
A rabszolgatörvénynek itthon elnevezett új munkaügyi módosításokat bírálja a Lexology, amely a nemzetközi jog normáin alapuló törvényértelmezésre szakosodott folyóirat. A 250 órai kötelező munkaidőhöz 150-et még hozzácsaphatnak, de ennek önkényessége erősen megkérdőjelezhető. A Lexology szerint mind a munkáltatók, mind a munkavállalók elégedetlenek a törvény passzusaival, ezért törvénymódosítást tartanának indokoltnak.
Az amerikai Bloomberg hírügynökség a magyar házelnök szavait idézi, aki szerint a bíráknak sokkal inkább a nemzeti függetlenséget kell erősíteniük, minthogy saját autonómiájuk miatt aggódjanak. Ezzel a kijelentéssel tulajdonképpen a bírói szabadság fogalmát kérdőjelezi meg, amit az Európai Unió számos esetben vizsgált. A bírói függetlenséget garantáló magyar törvény 150. évfordulójának alkalmából Kövér szájából elhangzott az is, hogy korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?” Vagy például ilyen kiemelések olvashatók még a cikkben: 150 évvel ezelőtt az volt a kérdés, hogy a bírák függetlenségét tudja-e a magyar állam garantálni, most azonban a kérdés úgy vetődik fel, hogy a bírák tudják-e biztosítani az állam függetlenségét. Mindezek a Bloomberg tudósítása szerint azt bizonyítják, Orbán kormányzása idején a mérleg nyelve erősen kibillent a helyéről, miközben lassan egy évtizede ellenszegül azoknak az uniós kifogásoknak, amelyek a demokratikus alapértéket kérik rajta számon, hisz egyre nagyobb nyomást gyakorol a független intézményekre, propaganda-gépezetet épít, az ellenvéleményt hirdetőket törvénnyel bünteti, értve ezen az egyetemeket és a civil szervezeteket. Legutóbb pedig egy tollvonással a legfelsőbb bíróságtól vonták meg azokat a jogköröket – átadva ezeket a jogosítványokat a létesítendő közigazgatási bírságoknak, amelyekbe olyan kritikus, mint a korrupciós és választási ügyekkel kapcsolatos döntések fognak tartozni. S az igazságügyminiszter pedig a kinevezések felett egyedüli hatáskörrel fog rendelkezni. A cikk megjegyzi ezen az úton halad Lengyelország és Románia is. Darák Péter hatásos mondata sem maradt ki a tudósításból, miszerint a magyar bíróságok függetlenségéhez semmi kétség nem fér.
Még mindig pörög az Orbán-karikatúra
Határozatban ítélte el Magyarországot a szlovén parlament külügyi és kulturális bizottsága azért, mert az Orbán-kormány beavatkozott a szlovén sajtószabadság szuverenitásába. Az ügy előzménye: a magyar nagykövet Ljubljanában kérdőre vonta a külügyminisztériumot azért a Mladina folyóiratban megjelent karikatúráért, amelyen Orbánt náciként azonosították be a fasiszták ismert karlendítése alapján – számol be a fejleményekről az STA szlovén portál.
Még kijjebb áll Orbán rúdja?
A Global Risk Insights nemzetközi elemző portál szerint Orbán azt is kockáztatja, hogy az Európai Parlament is felfüggeszti a tevékenységét. Alexander Brotmann szerző Európa egyik legellentmondásosabb politikusának tartja a magyar kormányfőt, aki folyamatosan és egyre gyakrabban megütközik az Unióval, legutóbb ugyebár az akadémia függetlensége kérdésében. Orbán győzelmét látja abban, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, mert így elköteleződések nélkül olyan politikát folytat, amit csak akar. Legyen szó itt Magyarországról vagy éppen az Európai Unióról. Szövetséget alkotva a populistákkal és az euroszkeptikusokkal, az Unió lényegi beteljesülését is kockáztatja. Meggyengülhet az Európai Néppárt a választásokon, s így az Unión belüli megosztottság tovább darabolja az áhított, egykori egységet.
Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.
