Der Standard: Pofon Orbánnak

Új ablakban

2024. február 02. Reggeli gyors - részlet 24.02.02. Kárpáti János lapszemléje

05:32

00:00

Azzal kapcsolatban, amit Orbán Viktor úgymond „kiharcolt” Brüsszelben, a dpa hírügynökség jelentése nyomán a német nyelvű sajtó jó része – így például a Die Welt – megírja: nem hogy nem kapott minden egyes évre vétójogot a magyar miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás meghosszabbításához, hanem egyenesen abban állapodtak meg, hogy két év elteltével akkor nyílik meg a projekt átdolgozásának a lehetősége, ha azt minden tagállam szükségesnek tartja, vagyis, ha úgy tetszik, a 26-ok mindegyikének vétójoga van Orbánnal szemben. Emellett a tagállamok évente csúcsszinten megvitatják egymással a segélyprogram előrehaladását, mindenfajta intézkedési kötelezettség nélkül.

Hogy mivel sikerült meggyőzni Orbánt a csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtti beszélgetésen, amelyen a legnagyobb befolyású vezetők szűkebb köre vett részt, a dpa is csak találgatja. Lehetségesnek tartja egyfelől azt, hogy annak az európai tanácsi belső elemzésnek a tartalma okozta a fordulatot, amelynek a létezését pár nappal korábban szivárogtatták ki, és amely az uniós források teljes leállításának az esetére a további külföldi befektetések elmaradásának, a magyar deficit növekedésének, a forint további romlásának az eshetőségét vázolta fel. Emellett – írja a német hírügynökség – többé-kevésbé nyíltan megfenyegették Orbánt azzal, hogy megvonhatják Magyarország szavazati jogát az EU-ban.

Ami a Magyarországnak szánt, de jelenleg is visszatartott uniós forrásokat illeti, a magyar kormányfő itt sem kapott engedményt, hanem éppenséggel azt a kitételt tették be a zárónyilatkozatba, hogy a feltételességi mechanizmust objektív, tisztességes, pártatlan és tényekkel alátámasztott módon kell alkalmazni. 

Most – írja a dpa és vele a német sajtó – feszülten várják, hogy Orbán alapvető irányváltást hajt-e végre, és más területeken is lemond-e blokádpolitikájáról. A mostani 50 milliárd euró Ukrajna általános pénzügyi megsegítését célozza. Magyarország azonban hónapok óta akadályozza például az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások uniós pénzalapjának a feltöltését. Ezen felül Magyarország számos ponton elakaszthatja még a tervezett ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyét is.

A dpa megállapítja: az elmúlt hetekben extrém módon megerősödött az Orbánnal kapcsolatos frusztráció, és a csúcstalálkozón több résztvevő is világossá tette: nem kívánják a végtelenségig akceptálni a politikáját. Orbán a csúcstalálkozókon mindig a figyelem középpontjába akar kerülni, de Kaja Kallas észt kormányfő szerint ennek nem kellene így lennie. Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig az EU biztonságára nézve fenyegetésnek minősítette a magyar kormányfőt, aki viszont elég világosan megmondta, hogy továbbra is helytelennek tartja az EU Ukrajna-politikáját, most azonban az egység érdekében hozzájárulását adta.

Meloni és Macron is győzködte Orbánt

A Politico című amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hónapokon át tartó mosolyoffenzívájára és Emmauel Macron francia elnök vendéglátói képességeinek csillogtatására is szükség volt ahhoz, hogy Orbánt engedékenységre bírják. Meloni – mondták el környezetéből – az elmúlt héten felpörgette magát, telefonon beszélt Orbánnal, majd szerdán a brüsszeli Amigo hotelben egy órán át személyesen győzködte, hogy aztán másnap reggel, a hivatalos ülés előtt még egyszer beszéljen vele. Szerdán Macron is találkozott Orbánnal, akit korábban januárban a párizsi Elysée palotában látott vendégül vacsorán.

Pofon Orbánnak

A bécsi Der Standard Pofon Orbánnak címmel közli Thomas Mayer kommentárját. A magyar miniszterelnök – írja – előbb mindenkit azzal a szemrehányással illetett, hogy helytelenül fogja fel a kérdést, majd kiutazott Brüsszelbe, és ott már a rendkívüli EU-csúcs előtt beadta a derekát. Éppen csak az hiányzott, hogy kimondja: „ó, csak blöfföltem, pusztán azért fenyegetőztem, hogy vastag szalagcímeket kapjak”. Ez most nem működött, és Orbánnak be kellett látnia, hogy éppenséggel nem a magyar érdekeket képviseli, miként azt hinni szeretné, ha lábbal tiporja a közös európai érdekeket – állapítja meg a Der Standard kommentátora, és felhívja a figyelmet arra, hogy ezúttal még Robert Fico szlovák kormányfő sem állt ki magyar hivatali partnere mellett. Mint fogalmaz, Orbán politikai és erkölcsi vereséget szenvedett. Szolidaritást nélkülöző hozzáállásával és Putyin iránti alázatosságával súlyosan ártott saját országának, amit a kelet-európaiak és az ukránok sokáig nem fognak elfelejteni. Orbán varázsa megtört.

Orbán negatív értelemben szilárdul meg

Végezetül csak röviden megemlítem: a magyar miniszterelnök neve felettébb negatív értelemben kezd megszilárdulni a politika szótárában: a párizsi Les Echos cikket közöl arról a folyamatról, hogy Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök kormányzása alatt súlyos fenyegetések érik a jogállamiságot. A cikkben egy szó sem esik Magyarországról, de a cím így hangzik: Az európai parlament vizsgálja az aggasztó görögországi orbanizálódást.

A lapszemlét a fenti leátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Orbán Viktor az Európai Tanács üléstermében 2024. február 1-jén. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala