Digitális diktatúra felé megy az Orbán-rezsim

Milyen esélyei vannak a demokráciának a mesterséges értelem korszakában? Erre a kérdésre próbál választ adni Daniel Dettling, a Jövőpolitikai Intézet elnevezésű, berlini és bécsi székhelyű elemző műhely tudományos munkatársa, az osztrák Der Standard hasábjain megjelent cikkében, amely címében azt állítja, hogy a demokrácia olyan technológia, aminek igenis van jövője, szemben azokkal a nézetekkel, amelyek elavult dolognak tekintik a demokráciát.

Techno-tekintélyelvű irányba megyünk

A szerző szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják: a digitális átalakulás és a mesterséges intelligencia nem csupán abban a kívánatos irányban alakítja át a társadalmat, amely a hatalom decentralizálása felé vezet, hanem ellenkező előjellel is: kialakult a platformok oligarchiája.

Vajon a demokrácia alternatívája egyfajta techno-tekintélyelvű egypártrendszer lenne? Számos ország ilyen digitális diktatúra felé halad – így például Kína, Thaiföld, Szingapúr, Észak-Korea. Ezekhez az országokhoz Dettling szerint hamarosan csatlakozhat néhány afrikai ország, továbbá Törökország, Oroszország, valamint – igen, Magyarország.

Game is not over

A játszma azonban – véli a szerző – még nem dőlt el. Van választásunk, kifejleszthetünk olyan rendszereket, amelyek a kormányzatokat teszik ellenőrizhetővé a polgárok szolgálatában. Nem csak annak van esélye, hogy az államokat és a vállalkozásokat szolgáló rendszerek vonnak felügyelet alá minket, polgárokat, illetve fogyasztókat, mint például ahogyan az Kínában egyre nagyobb mértékben történik.

Daniel Dettling szerint a következő trendek játszhatnak döntő szerepet az elkövetkező időben. Először is a digitális mozgósítás. Ez alatt azt kell érteni, hogy létrejönnek elkötelezett polgárok hálózatai és mozgalmai, amelyek meghatározott témákra és projektekre összpontosítanak.

A politika egyre inkább ilyen projektek körül és egyre kevésbé a pártok körül szerveződik majd. Mindehhez szükség van olyan, közvetlen hálózatalkotó eszközökre – algoritmusokra és applikációkra –, amelyek mintegy összehozzák egymással a projekteket és az embereket.

Ellenprojekt a Szilícium-völggyel szemben

A második fontos trend az európai infrastruktúra. A szerző felhívja a figyelmet azokra a megállapításokra, amelyek szerint Európa teljes mértékben átadta az algoritmusok fölötti ellenőrzést amerikai magáncégeknek.

Ezért digitális európai platformot kell létrehozni az audiovizuális tartalmak, valamint olyan infrastruktúra számára, amely a közjó, az átláthatóság és a nyitottság felé fordul. Ez egyfajta ellenprojekt lenne a Szilícium-völgy magán monopóliumaival és a kínai autoriter platformokkal szemben.

Ki működteti az intelligens gépeket?

A harmadik fontos szempont az algoritmusok ellenőrzése. Nem csupán Kína és az Egyesült Államok, hanem jó néhány más, például uniós ország is átáll az automatizált döntéshozatalra a közigazgatásban.

Dániában nemrég nagy felzúdulást keltett, hogy helyi hatóságok kísérletet tettek arra, számszerűsítve felmérjék gyermekek jólétének a veszélyeztetettségét, mégpedig úgy, hogy különböző számú pontokat osztottak ki a szülő pszichés megbetegedése, munkanélkülivé válása, illetve a gyermek esedékes orvosi vizsgálatának az elmulasztása, stb. esetén.

A Der Standardban megjelent cikk szerzője szerint az ilyen esetek arra világítanak rá, hogy országos, sőt európai szinten olyan hatóságot kell létrehozni a mesterséges intelligencia témakörében, amely irányelveket és közös szabványokat dolgoz ki az algoritmusok alkalmazására.

A polgárnak is értenie kell a mesterséges értelmet

A negyedik prioritás Dettling szerint az, hogy mindenkinek kell értenie, kompetenciákkal rendelkeznie a mesterséges értelemhez. A német nyelvterületen erre a „KI für alle” fordulatot használják, ahol a KI a künstliche Intelligenz rövidítése.

A finneknél már vannak ilyen törekvések, angolul, AI Challenge-nek, vagyis kihívásnak nevezték el azt az online kurzust, amely – mint az Dettling cikkében olvasható – ingyenesen az egész országban elérhető a polgárok számára. Tavaly több mint 10 ezren végezték el sikeresen a tanfolyamot. A Der Standard cikkírója hangsúlyozza: a példát követni kellene, ezeket az ismereteket nem szabad meghagyni a mérnökök és számítógépes szakemberek monopóliumának.

Harmadik utas technovilág

Lehetséges tehát – vonja le a következtetést a szerző –, hogy a techno-szkepticizmus és a digitális utópizmus között egy harmadik utat válasszunk, a mesterséges értelem demokratikus alkalmazásának, társadalmasításának az útját. Ezzel lehetne javítani az egyén biztonságát és életminőségét, mindenkinek biztosítani a részvétel lehetőségét. Fel kell találni a demokrácia új, digitális változatát – írja Daniel Dettling a Der Standardban.