Dobogón a Felcsút – hogy működik a magyar foci?

A labdarúgó NB I utolsó, 33. fordulójában dőlt el, hogy kiesik a közelmúlt sikercsapata, a Debrecen, amely máig utolsó magyar klubként szerepelt a Bajnokok Ligája főtábláján, még 2009-ben. Felért viszont a dobogóra a felcsúti csapat (hivatalos nevén Puskás Akadémia FC), amely a 444 cikke szerint 68 milliárd forint tao-támogatást és direkt adományt gyűjtött össze az évek során. Sőt, közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése előtt 3 milliárd forint extra taót kaptak.

Szabados Gábor sportközgazdászt kérdeztük először ez utóbbi esetről. Nem ismerte a konkrét összeget, de azt mondta, ennek nagy része vélhetően személyi költség és „nincs olyan szép akadémia, amelyen valamilyen újabb infrastrukturális fejlesztést ne lehetne végrehajtani, mondhatnánk mosolyogva” – fogalmazott.

Az teljesen egyértelmű, hogy a magyar bajnokság csapatai jellemző módon nem üzleti módon szerzi bevételeit – jelentette ki. Ugyanakkor pont ezen bevételek miatt az NB I elkezdett felzárkózni az európai középmezőnyhöz, egy-egy magyar csapat a többi között az osztrák, a belga élvonallal fel tudja venni a versenyt anyagi szinten.

Hangsúlyozta: amit állami támogatásnak nevezünk, az nagyon sokféle módon jut el a magyar futballba. Egy részét piaci bevételként könyvelik el, például azt, amikor a közmédia megveszi a közvetítési jogokat, a Szerencsejáték Zrt.t-től befolyó pénzek, vagy olyan állami cégek, amelyek szponzorként jelennek meg NB I-es csapatok mögött. Ezeknek egy része mögött van ellenszolgáltatás, csak lényegesen többet fizetnek érte, mint amennyit ér. Például a közvetítésekért adott pénz szerinte durván a kétszerese annak, amit ezek a jogdíjak piaci alapon érnének. Az európai uniós előírásoknak úgy felel meg a magyar futball – hiszen az EU tiltja a profi sport állami támogatását –, hogy sok támogatást piaci köntösbe öltöztetnek – fogalmazott Szabados Gábor. Ezért papíron csak a létesítmény-fejlesztést és az utánpótlás-nevelést támogatja az állam – tette hozzá.

A gazdasági erősödés hatására javult a klubok eredménye, az elmúlt években a Ferencváros és a Videoton (jelenleg MOL Fehérvár) is elérte az Európa Liga csoportkörét, a gond csak az, hogy a hosszú távon fenntarthatóság kétséges, ha nincs mögötte megfelelő piaci teljesítmény – vélekedett a sportközgazdász.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pancho Aréna, Wikipedia