Dobrev Klára: Nem lángosozunk és sörözünk azokkal, akik belénk fojtják a szót

Dobrev Klárát is meghívták a Tranzit Fesztivál nevű Fidesz-közeli eseményre, ahol a megszokottól eltérő módon ellenzéki és kormánypárti politikusok vitáztak volna. Ő és a DK előre jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen, amelyet végül a szervezők közül egy vagy több ember koronavírus-fertőzése miatt lefújtak.

Vita vagy nem vita?

Megbeszéljük című műsorunkban a DK európai parlamenti képviselője, az EP alelnöke azt mondta: nem hajlandók biodíszletként asszisztálni ahhoz, hogy úgy tűnjön, mintha normális párbeszéd lenne az országban. Nem akarnak kedélyesen kvaterkázni, lángosozni, sörözni egy nyári rendezvényen azzal a kormánypárttal, amely nemcsak nem hallgatja meg, de adott esetben el is némítja az ellenzéki politikusokat.

Jelezte: hiába tettek folyamatosan javaslatokat a koronavírus-járvány kitörése óta arra, hogyan vészelhetik át sokan a munkájuk elvesztését, nemcsak lesöpörték őket és az ötleteiket, hanem az ellenkezőjét teszi a kormány. Van sok fontos ügy, azokról kellene beszélni a köztévében, a közrádióban, a Parlamentben, erre viszont nincs lehetőségük.

Egyébként – jelezte Dobrev Klára – nem zárkózik el a vitától, vitatkozott is Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség államtitkárával Európa-politikáról úgy, hogy eljöhetett bárki, a kormánytól független sajtót viszont be se engedték volna a Tranzitra. Nem kegyet szeretnének a Fidesztől – szögezte le, hozzátéve: állampolgárként is azt követeli, hogy ilyen rendezvényekre hívják meg a független sajtót.

Szerinte az is baj, hogy a kormány nem beszél az ellenzéki pártokkal, mert ez így lenne normális a parlamentarizmusban, de a legnagyobb probléma, hogy az embereket nem hallgatják meg, például a munkanélküliekkel nem foglalkoznak. Hangsúlyozta: 53 milliárd forintot költ az állam azokra a munkavállalókra, akik a vírusválság miatt elveszítették a munkájukat vagy a cégük nagyon nehéz helyzetbe került, viszont ennél többet, 60 milliárdot fizetnek ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vadászati világkiállítására. Az egyik oldalon százezrek munkája, megélhetése van veszélyben, a másikon meg egy „úri huncutságra” kidobnak egy nagyobb összeget. Egész Európában itt költenek a legkevesebbet a rászorulókra.

Sokszínű ellenzék az egyik oldalon, narancs a másikon

Az ellenzék egységével kapcsolatos kérdésre Dobrev Klára azt mondta: az orbáni hegemónia óta a koalíciós kormányzás megrögzött híve lett, úgy látja, már a döntések meghozásakor sokfajta szempontra van szükség. Szerinte nem kell megijedni attól, hogy a pártok viszik a saját ügyeiket, az MSZP a Balaton kiárusítását, a Momentum a jachtparkoló felfestését Szijjártó Péter minisztériuma előtt, és így tovább, ezek jó és természetes dolgok. Ami a legfontosabb, hogy amikor megállapodnak a 106 közös egyéni jelöltben, a koalíciós kormányzásról kell szólnia a kampánynak. Sokszínű az ellenzék, nem egy színre kell leváltani a narancsot. Sokan vádolják őket azzal, hogy csak annyit mondanak: „ne Orbán”, de ez nem igaz, nem ennyi a programjuk. Sokat beszéltek arról, milyen változást akarnak az oktatásban, az adórendszerben, mit gondolnak a válságkezelésről, és úgy látja, hogy ezekben egyetértenek a pártok. De vannak dolgok, amelyekről másféleképpen gondolkodnak, és az a jó kormány feladata, hogy ebben megtalálja a közös utat.

Küzdelem a jogállamisági mechanizmusért

Szerinte Orbán Viktor „irtózatos erőket” próbált megmozdítani a júliusi EU-csúcs előtt, hogy a jogállamisági kritérium ne kerüljön be az elfogadott szövegbe. Felidézte, hogy még a csúcstalálkozó előtt Magyarországon járt a portugál miniszterelnök, és kétértelmű nyilatkozatot tett, amely szerint nem is olyan fontos ez a jogállamisági mechanizmus. Portugáliának, Spanyolországnak, Olaszországnak „létkérdés” a járványban, hogy az Európai Tanács jóváhagyja az újjáépítési csomagot, és szerinte Orbán Viktor ezzel próbálta „megzsarolni”. Amikor ezt megtudták, két nappal a csúcs előtt, a DK-sok és Ujhelyi István MSZP-s képviselő gyakorlatilag mindenkit felhívott a frakcióból, figyelmeztetve a „csúnya zsarolásra”, és hogy erősítsék meg a miniszterelnökök felé, nem dönthetnek akárhogy, ők nem hagyják jóvá a költségvetést, ha nincs benne a jogállamisági kritérium. Másfél nap alatt 19 ország képviselőivel sikerült ezt aláíratni – tette hozzá. Ezt erősíti meg most a négy nagy EP-frakció Angela Merkel német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levelével – mondta Dobrev Klára.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Facebook