Egy félelmetes betegség: a demencia

Új ablakban

2020. június 08. Vény nélkül (2020. június 08., hétfő 14:00)

25:04

00:00

Műsorvezetők: Lay Viktória Szerkesztők: Lay Viktória

A demencia tünetcsoport leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, ami megközelítőleg az esetek 60%-át teszi ki. A másik nagyobb részt a vaszkuláris demencia jelenti, amikor valamilyen érbetegség vezet az agy károsodásához, a kognitív tünetek pedig demenciaként jelennek meg. Ez az esetek 15-20%-át jelenti, ezenkívül bármilyen agyat károsító betegség következtében kialakulhat a demencia. Az idegsejt pusztulással járó demenciák közül kettőt mindenképpen említeni kell, az egyik a Lewy-testes demencia, ami Parkinson-kórhoz hasonló tünetekkel - látási szenzációkkal, hallucinációkkal, specifikus alvászavarral - jár, a másik a frontotemporális demencia, ami egy nagyon heterogén betegségcsoport. Ilyenkor a homloklebenyek és a halántéklebenyek sorvadása okozza a tüneteket, amelyek leginkább pszichiátriai jellegűek, hangulatingadozások, személyiségváltozás, illetve nagyon gyakran a beszédzavar a bevezető tünete, sok kiegészítő neurológiai tünettel együtt. A betegek döntő része (kb. 90%) az Alzheimer betegség, vaszkuláris demencia és frontotemporális demencia köréből kerül ki. Vannak még olyan betegségek, amik térfoglalás miatt alakulnak ki, tehát mondjuk daganat növekedik a koponyaűrben, vagy vérömleny alakul ki, az agy folyadékterei változnak meg. Ebből következik, hogy a kezelése is szerteágazó, minden ok mást igényel. A pontos ok diagnosztizációja betegségfüggő. Bizonyos betegségeknek egyértelmű markerei vannak már a beteg vizsgálatakor is, másoknál viszont csak a halál utáni vizsgálatoknál állapíthatjuk meg 100%-os biztonsággal. Mindig az adott betegen múlik, hogy milyen diagnosztikai mélységig kell elmenni. A demens beteg kivizsgálásának a minimális feltétele egy tájékozódó, laboratóriumi vizsgálat, amikor az általános anyagcsere-betegségeket ki kell zárni, valamint kötelező elem a pajzsmirigy funkció vizsgálata, és a gondolkodási tesztek elvégzése, ami alapján meg lehet mondani, hogy melyik demencia altípus felé kell keresgélni. Illetve ami minden betegnél kivétel nélkül kötelező, az a képalkotó vizsgálat az agyról. Szerencsés esetben MRI-vel, de minimum koponya CT vizsgálattal kell kideríteni, hogy van-e szerkezeti, látható eltérés a sorvadáson kívül az agyban. A pajzsmirigyhormon egy általános, energizáló hormon a szervezetben, aminek az alulműködése nagyon gyakori, tünete pedig lehet a demencia, legalábbis utánozhatja a demenciát. Ez egy jól kezelhető, gyorsan javítható állapot.

Segítség nélkül élhetetlenek a mindennapok

A demencia meghatározása az, hogy a mindennapi funkciókban már zavar keletkezett, és ez különböző domain-ek miatt alakul ki. Mindig a gondolkodási tesztekre fókuszálunk, de van még két másik olyan domain, amit említeni kell. Az egyik a magatartási-pszichológiai tünetek, a másik a mindennapi aktivitás tevékenységek. Ennek a háromnak az együtteséből alakul ki az, hogy a mindennapi funkciókat a beteg már nem tudja ellátni. Ez a demencia. Ennek az előszobája az enyhe kognitív zavar, amikor a beteg mindennapi tevékenysége még nem károsodik, mindent el tud látni nagyjából úgy, ahogy eddig, kicsit jobb odafigyeléssel, több cetlizéssel, jobb fókuszálással, de a gondolkodási tesztekben már mérhetők a károsodásra utaló jelek. Még korábbi szakaszban szubjektív kognitív károsodásról beszélünk, amikor a rutinban használt, akár nagyon érzékeny gondolkodási tesztek sem mutatnak károsodást, de a beteg már megéli a teljesítményveszteséget. Ez nehéz terület, mert nagyon sok probléma vezet ide, anyagcsere-betegségek, hangulatzavar, kifáradás és még millió dolog okozhatja. Az is igaz, hogy az Alzheimer-betegségben lehet tudni, hogy a patológia jóval korábban elindul az agyban. Az idegsejtekben lerakódó kétféle fehérjét ki lehet mutatni az agy gerincvelői folyadékából, vagy az agy egy speciális izotópos vizsgálatával olyanoknál is, akik még panaszmentesek, az enyhe kognitív szakasz előtt vannak. Ezek viszont csak gyógyszervizsgálati körülmények között derülnek ki, a rutinnak nem része.

Kezelni mindenképpen érdemes

A demencia kezelésére a gyógyszeres kezelés mellett széleskörű nem gyógyszeres terápiák is elérhetők, de ez megint azon múlik, hogy milyen etimológiával állunk szemben. Reverzibilis, visszafordítható ok meglehetősen kevésszer fordul elő, de minden betegnél meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amik - bár nem valószínű, de - visszafordíthatók. Különböző demencia formák szerint választható gyógyszeres kezeléseknél általában az az irányelv, hogy mindenképpen próbálkozni érdemes, mert a betegek 1/3-a jelentősen jobban működik a mindennapokban a kezelések hatására. Alzheimer-kórban a betegek 50-60%-a stagnál egy ideig, és a maradék 20% az a rész, akik sajnos változatlanul romlanak tovább. Próbálkozni kell, és amennyiben a tüneti tapasztalat igazolja, folytatni kell a terápiát. Nem szabad azt a negatív képzetet erősíteni, hogy úgysem lehet ezzel a betegséggel mit csinálni, igenis jó, onkológiai betegségekkel összehasonlítható mértékű életminőségjavulást lehet elérni éveken keresztül, amíg a beteg otthonában, szerettei között tud élni, és rendelkezhet arról, hogy mi történjen vele a későbbiekben.

Depresszióval kezdődhet

Dr. Kovács Tibor elmondta, érdekes tapasztalati tény, hogy a depresszió nagyon sokszor megelőzi az Alzheimer-kór kifejlődését, tehát kockázati tényezőt jelent. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy aki depressziós, az Alzheimer-kóros lesz, de nagyobb rá a valószínűsége, pont ahogy annak, aki elhízott, nagyobb eséllyel lesz szívinfarktusa, de nem kötelezően. Másrészt a depresszió a betegség során is megjelenik tünetként. Van egy pszeudodemencia kategória, amikor a rendkívül kedvetlen, semmivel nem foglalkozó, semmire nem vállalkozó beteg azt a benyomást kelti, mint aki demenciában szenved, miközben a depresszió okozza a problémát. A depresszió tehát utánozza a demenciát, és ez demenciaszerű tünet a depresszió kezelésével oldódik. Ez egy relatíve gyakori állapot, amire mind a pszichiáterek, mind a neurológusok figyelnek. Fontos megint hangsúlyozni, hogy aki depressziós, nem fog feltétlenül demenciában szenvedni. Van olyan demencia forma is, amit medikáció, gyógyszerelés okoz. Vannak olyan gyógyszerek, amiket demenciára hajlamos betegcsoportnál nem szabad, vagy nagyon nagy körültekintéssel lehet alkalmazni, illetve vannak olyan gyógyszercsoportok, amikről jól ismert, hogy tartós szedéssel demenciát okoznak. Ezeket idős korban nem érdemes adni, és a nyugtatószedésre is ugyanez vonatkozik. A nyugtató-altatószer használat idős korban nagyon hátrányos, mert egyszerűen mondva, ezek idegsejt funkció bénító szerek, és nem fognak válogatni, hogy a gondolkodásban csökkentsék a képességeket, vagy az aluszékonyságot növeljék, ezért ezekre szigorú irányelvek vonatkoznak.

Változik a személyiség

A demencia egy nagyon érdekes tünete a személyiség megváltozása. A kognitív idegtudomány 600-800 oldalas tankönyveit nem részletezve Dr. Kovács Tibor elmagyarázta, hogy a személyiségért leegyszerűsítve az agy felel, de ha választani kell, hogy a lebenyek közül melyik a felelős, akkor egyértelműen a homloklebeny, és annak is az elülső része - a prefrontális lebeny- az, ami a személyiséget meghatározza. A demenciák idegsejtpusztulással járó formáiban ez különböző mértékben károsodik. Homloklebeny frontotemporális demenciában a homloklebeny károsodás az elsődleges, ahol a személyiségváltozás gyakori jelenség. Nagyon egyszerű dolgokban lehet ezt megfigyelni, ami viszont nehézzé teszi, hogy ezek a funkciók az életkorral együtt alapjáraton kicsit romlanak. A logikai készség, a gyors gondolkodás, a párhuzamos ingerfeldolgozás készsége folyamatosan romlik. A változásnak a személyiségben is vannak nyomai, például aki egész életében egy nyitott, bőbeszédű ember volt, az zárkózottá, szófukarrá, mogorvává válik, vagy épp fordítva, egy zárkózott emberből nyitott, extrovertált, akár addiktív személyiség válik. Ilyen éles változáskor mindenképpen el kell gondolkodni, hogy ennek mi állhat a hátterében. Megnehezíti a dolgot, hogy a beteg ezt nem veszi észre magán, ugyanis a belátóképesség, a logikai következmények mérlegelése, és az önértékelés is romlik, elveszik a homloklebeny sorvadásával. Ez sokszor gondot jelent, mert a hozzátartozó érzi ezt, de a beteg nem fogja belátni. Előrehaladott betegeknél ez mindig így van, korai szakaszaban még megélhetik a deficitet, de nem jellemző. Viselkedés- és pszichtpoterápiával sok mindent el lehet érni ezeknél a betegeknél, csak más módszereket kell használni. Sokat jelentenek még az életmódi beavatkozások, amikkel a demencia lassítható, hiába indult már el a folyamat.

Aki egész életében tanul, egészségesen él, minden kockázati faktorát menedzseli, abban is kialakulhat a betegség, ennek sok genetikai oka is van, amit nem tudunk módosítani. Az egyetlen amit el tudunk érni azzal, hogy a kockázati faktorokat módosítjuk, hogy jelentősen késleltetni tudjuk az Alzheimer-betegség megjelenését. Ez a betegség ugyanis életkorfüggő. Minél hosszabb ideig élünk, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki, de a kockázati faktorok menedzsmentje mindenképp szükséges, a késleltetés nagyon fontos.

Romlik az emlékezet

Az Alzheimerben előforduló feledékenység, a rövidtávú emlékezet romlása azt jelenti, hogy maga a tény, amit meg kell jegyezni, elveszik, tehát a beteg nem fog emlékezni rá, hogy miért indult el például a konyhába, vagy hogy bevette-e a gyógyszert. Előfordul, hogy megbeszélünk valamit, amit utána folyton elfelejt a hozzátartozónk. Ha ezeket tapasztaljuk, érdemes kivizsgálni egy szűrővizsgálat keretében, hogy van-e probléma, és ne várjuk meg a súlyos tünetek jelentkezését. Sajnos Magyarországon ez a jellemző, nem a gondolkodás- és memóriazavar miatt viszik orvoshoz a beteget, hanem a magatartási zavar megjelenése, hallucináció, agresszivitás miatt, vagy mert sokszor eltéved, nem alszik. Ezek már a demencia középső szakaszának a jellegzetes tünetei, és nem a korai szakaszban dominálók. Ilyenkor általában már korlátolt lehetőségek vannak a kezelésére, a romlás késleltetésére.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.