„Zajlik
Reggeli gyors

Nem vagyok elégedett a magyar uniós elnökséggel

18/09/2024 06:43

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bárkay Tamás

– nyilatkozta a Klubrádiónak Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna.

2024. szeptember 18. Reggeli gyors - részlet (2024.079.18.) Csernyánszky Judit interjúja Margus Tsahkna észt külügyminiszterrel
06:43
00:00

Egyáltalán nem vagyok elégedett a magyar uniós elnökséggel, mert a kormány vesztegeti az időt. Hány hónapot mulasztottunk el eddig is Ukrajna megsegítésében, mert blokkolja a döntéseinket? – válaszolja kérdésemre az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna. – Itt van például az Európai Béke Alap, és egyéb uniós eszközök, amelyekkel segíthetnénk Ukrajnát, és nem tudjuk. Egyszerűen nem értem, miért nem képviseli a magyar kormány a közös döntéseket, miközben ezekben az ügyekben, mint külpolitikai irányokban egyezségre jutottunk már a csatlakozáskor. Az az érzésem, hogy ők valami más csapathoz, nem a miénkhez tartoznak. Gondolok a béketárgyalásaira, amikor Orbán Viktor elutazott Moszkvába és Pekingbe. Az Európai Unió béketerve nem más, mint Zelenszkij béketerve. Ezt nemcsak az ukrán elnökkel egyeztettük le, hanem az uniós tagállamok is megállapodtak annak elfogadásában. Számos lehetőséget elmulasztottunk már eddig is a magyar kormány miatt. Nem is fogunk Budapestre utazni a megbeszélésékre.

Szóval azt mondja, hogy legyen az bármilyen ülés, ha Budapesten tartják, akkor egyetlen minisztert sem fognak delegálni a tárgyalásokra?

Igen, a mi kormányunk már meghozta a döntését, hogy az informális ülésekre egyetlen minisztert sem fogunk küldeni.

 
Margus Tsahkna észt külüghyminiszter
wikipedia
 

Ami a béketervet illeti, kezdeményeztek esetleg tárgyalást Orbán Viktorral? Vagy inkább úgy tenném fel a kérdést, miként lehet menedzselni ezt az ügyet, hogy az EU elképzelései megvalósulhassanak?

Egy alapelv létezik: méghozzá az, hogy mi mindannyian egységesen támogatjuk Ukrajnát. Ugyanis a tagállamok döntő többsége döntött az ország katonai és pénzügyi megsegítéséről, és minden egyébről, ami a számukra szükséges. Magyarország ennek ellenére akadályozza ezek megvalósítását. Ez az első fontos dolog. A második: Zelenszkij elnök 10 pontos béketervet tett az asztalra, amelynek egyik leglényegesebb pontja a területi integritás visszaállítása. Ez az 5. pontja a béketervnek, amit felvállaltunk az ENSZ-ben Argentínával együtt képviselni. Ugyanis a béketerv minden pontját felvállalta egy-egy ország. A mi feladatunk az ENSZ alapokmányával összhangban képviselni ezt a bizonyos 5. pontot a béketervből, amely egyben garantálja a nemzetközi jog érvényesülését is. Mindezzel az a baj, hogy Oroszország részéről egyáltalán nem látunk semmilyen hajlandóságot arra, hogy a területi integritás kérdését megtárgyalja a javasolt béketervben. Putyinnak nincs ebből a szempontból béketerve. De abból sincs, hogy kivonná csapatait a térségből, vagy hogy abbahagyná a bombázásokat és a dróntámadásokat, hogy ne károsítsa az ország infrastruktúráját. Azt kellene megértetni, hogy egyszerűen nincs más választásunk, mint támogatni minden törekvésében Ukrajnát.

Mi az, ami az utóbbi időben Orbán Viktor miatt a legjobban feldühítette? Melyik akadály tűnik a leglegyőzhetetlenebbnek?

A legnagyobb akadálynak azt látom, hogy Brüsszelben meghoztunk egy politikai döntést, aminek egyszerűen nem tudunk Orbán miatt érvényt szerezni. Itt az időnek, amit elvesztegetünk – lévén háború és áldozatok – nagy jelentősége van. Miért nem lehet megérteni azt, hogy a mi közös jövőnkről is szó van, amikor Ukrajnáról beszélünk! És mint Oroszország szomszédja, mi aztán tényleg magunkon érezzük az Oroszország felől érkező nyomást. Mi, észtek, nem kérdőjelezzük meg azt, amit az EU-ban közösen eldöntöttünk egyszer. Akkor miért teheti ezt meg bárki más?

A helyzet nemhogy javulna, de egyre inkább csak romlani fog. Meddig fokozódhat még ez a feszültség?  Milyen eszközük van arra, hogy változtassanak a magyar állásponton?

Beszélnünk kellene egymással. Erre lenne a legnagyobb szükség. De ugyebár már elkezdtük a Magyarország elleni 7-es cikkelyes eljárást is.  Aminek végső soron a szavazati jog elvétele lenne a célja. Azt gondolom, a magyar vezetésnek fel kellene fognia, hogy egy ilyen lépés nem lenne előnyös, nem lenne jó Magyarország számára. Abban is biztos vagyok, hogy Magyarország többet nyerne, mint veszítene azzal, ha Ukrajnát támogatná. Szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy az uniós döntések többsége, a legfontosabbak csak konszenzus alapján születhetnek meg.

Nos, igen, azt hiszem egyre gondolunk. A 7-es cikkelyes eljárás is csak akkor alkalmazható, ha mind a 26 tagállam konszenzusra jut benne.

Így van. És azt is tudjuk, hogy ezzel sem oldódnak meg a problémáink. Tényleg nincs más, mint a magyar kormánynak megérteni azt, hogy közös döntésekben állapodtunk meg.

Akkor mi a megoldás? Ön nyilatkozott 21 ország egységes álláspontjáról. Miről van szó?  

Arról van szó, hogy új szintre emelnénk ezt a kérdést. 21 ország egyetért a 7-es cikkelyes eljárás jogosságában. És azt gondoljuk, még ha nem is az összes tagállam, de ha ez a 21 tagállam deklarálja a magyar kormány felé álláspontját, annak nagyon komoly üzenete lenne. Még akkor is, ha nem tudjuk megvonni Magyarországtól a szavazati jogát.

Az interjút meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.

Reggeli gyors/interjú Margus Tsahkna észt külügyminiszterrel
2024. szeptember 18., 07:30
Riporter: Csernyánszky Judit