Együnk kevesebb húst, és kevesebb lesz a szupermutáns a vizeinkben

Két éve a Greenpeace is vizsgálta a felszíni vizeket, és ők is arra jutottak, hogy szinte mindenhol megjelennek a gyógyászatban, és elsősorban a mezőgazdaságban, valamint az állattenyésztésben használt antibiotikumok – mondta el Simon Gergely vegyianyag-szakértő.

A környezetvédelmi szervezet munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Yorki Egyetem friss tanulmánya szerint a világ legjelentősebb folyói közül sokban veszélyesen magas az antibiotikumok koncentrációja. Európában a Duna a legfertőzöttebb folyó. Az Ausztriában vett minta hétféle antibiotikumot tartalmazott, például a tüdőgyulladás és hörghurut ellen is használt klaritromicint. A koncentráció a biztonságos szint négyszerese volt. Ugyanakkor a WWF (Természetvédelmi Világalap) magyarországi szervezete szerint a Duna antibiotikum-szennyezettsége nálunk nem jelent komoly fenyegetést a lakosságra, például a folyóban fürdőzőkre.

Simon Gergely elmondta, a gyógyszerek maradványai a vizelettel a csatornába kerülnek, aztán a szennyvíztisztítókba, amelyek azonban arra nem alkalmasak, hogy ezeket az anyagokat teljes mértékben kiszűrjék, így az antibiotikumok a felszíni vizekben, sőt az ivóvízben és az élelmiszerekben is megjelennek. Nem csak az emberi orvoslásban használnak indokolatlanul nagy mennyiségű ilyen szert, hanem a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is, ahol gyakran betegség nélkül, megelőzésre is nagy mennyiségben adagolják – hangsúlyozták, és a szennyezés tekintetében ez nagyobb probléma, mint az emberi antibiotikum-fogyasztás.

A baktériumölő anyagok szétáradása, az hogy ha kis mennyiségben is, de folyamatosan jelen vannak a vizekben, nagyban meghatározza a baktériumtörzsek fejlődését, egyre több olyan faj alakul ki, amely képes ellenállni az épp ellenük kifejlesztett szereknek. Szuperrezisztens baktériumokat már az ivóvízben is találtak, ami nagyon rossz és nehezen kezelhető folyamat, és világszintű egészségügyi vészhelyzettel fenyeget. A gombölőszereknél egyébként hasonló a helyzet.

Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a h

atóságoknak kötelezően csak néhány tíz veszélyes anyag jelenlétét kell vizsgálniuk, ami a Greenpeace szerint kevés, mert ennél sokkal több káros szer van, ami előfordulhat a vizekben.

Ahhoz, hogy kevesebb antibiotikum legyen a vizekben és élelmiszerekben, át kellene alakítani a mezőgazdálkodást, amely a talajon keresztül is terjeszti az antibiotikumokat, valamint több állatot kellene szabadtartásban nevelni, és kevesebb húst enni – tette hozzá.