Együtt küzdenek a populizmus ellen a V4-es fővárosok polgármesterei

Ez ugyan nemzetközi médiaszemle, mégis kénytelenek vagyunk azzal kezdeni: egyetlen sort sem találtunk az MTI hétfői hírei között arról, hogy a négy visegrádi ország fővárosának a polgármestere megállapodást írt alá Budapesten. Lengyelországban ugyan állítólag éppen úgy illiberális államot épít a hatalom, mint Magyarországon, de ez érdekes módon nem akadályozta meg a PAP lengyel nemzeti hírügynökséget abban, hogy beszámoljon arról: Budapest, Pozsony, Prága és Varsó első embere a szabad városok megállapodásának elnevezett dokumentumban kijelenti: együttes erővel fognak lobbizni az Európai Uniónál annak érdekében, hogy minél több támogatást közvetlenül Brüsszeltől kapjanak meg, ne ékelődjön be az eljárásrendbe saját nemzeti kormányuk. Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere az aláírást követő közös sajtókonferencián elmondta: a V4-ek fővárosainak a kezdeményezése nyitott más városok előtt is – írta a PAP hírügynökség.

Tulajdonképpen mondanom sem kellene, hogy a négy visegrádi ország – vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - közül a harmadik, szintén meglehetősen populistának tekintett, bár a lengyel és pláne a magyar kormányzatnál azért valamelyest Európa-barátabb irányítású Csehország első számú hírügynöksége, a CTK is beszámolt a budapesti eseményről. Prága főpolgármesterétől, Zdenek Hribtől egyebek közt azt a kijelentést idézte a CTK, hogy a V4-ek nagyvárosai egymás természetes partnerei, közös értékeket vallanak, miként mindegyikük 1989-ben vívta ki szabadságát. Most is közösek az érdekek a közvetlen uniós finanszírozás kiterjesztését illetően, valamint abban is, hogy küzdeni kell a populizmus terjedése ellen – tette hozzá. A CTK tudósításából az is kiderül, hogy a cseh kormánypárt, az ANO vezető fővárospolitikusa, Patrick Nacher nyilatkozatban bírálta a Cseh Kalózpárt színeiben politizáló Zdenek Hribet, mondván, intenzív külpolitikát folytat, ahelyett, hogy a prágai lakosok problémáinak a megoldásával foglalkozna. Nacher szerint a szabad városok megállapodása nem több, mint felszínes gesztus.

Az eseményről mindenesetre részletesen beszámolt a német dpa, az amerikai AP, a londoni Reuters – ez utóbbi két hírügynökség anyagát átvette a New York Times is -, a Bloomberg, valamint, hogy mást ne mondjak, a kínai Hszinhua hírügynökség. A dpa a kontextusra utalva megjegyezte: a négy visegrádi főváros vezetése a zöld-liberális vagy liberálkozervatív politikai spektrumhoz tartozik, míg országaikat többé vagy kevésbé populista és autoriter hatalomgyakorlás jellemzi. Az uniós támogatások nagy részét a nemzeti kormányzat osztja el, de a bírálók szerint a pénzek felhasználása során visszaélések történnek, és a finanszírozott projekteket a kormányok saját gazdasági klienskörük kezére játsszák. A Reuters idézte Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét, aki szerint az a kérdés, túl tud-e lépni Európa a saját árnyékán, képes-e megvalósítani a közvetlen finanszírozást. Karácsony szerint a városok csodákra képesek, egyebek közt a klímaváltozás elleni küzdelem terén is.

Az AP Matus Vallo pozsonyi főpolgámestertől azt a kijelentést idézte, hogy a visegrádi térség bizonyos értelemben elzárkózik a szabad nyugati világ befolyása elől.

A Bloomberg kiemelte, hogy a megállapodást – jelképes üzenetként – a Soros György által alapított, Budapestről távozásra kényszerített CEU – Közép-európai Egyetem – épületében írták alá.

A magyar médiahelyzettel kezdtük, azzal is fejezzük be. Az APA osztrák hírügynökség beszámolt arról a tegnapi bécsi sajtókonferenciáról, amelyet a sajtószabadság magyarországi állapotáról tartottak. Urbán Ágnes, a Mérték médiaelemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a finanszírozás nem piaci, hanem állami jellegű, és a közmédia ugyanúgy állami média, mint a rendszerváltás előtt, a médiahatóság pedig kizárólag fideszesekből áll. Horváth Gábor, a Népszava volt főszerkesztője a sajtókonferencián arról beszélt az APA tudósítása szerint, hogy a megmaradt független média hatóköre jobbára a fővárosra és a nagyobb városokra korlátozódik, illetőleg jórészt online portál. Horváth megjegyezte: a kormányzat közvetlen módon nem támaszt politikai követelményeket, mert arra már nincs is szüksége. Olyan, jogi rendelkezéseken alapuló, ravasz és gonosz rendszert alakítottak ki, amely mind jobban és jobban korlátozza a média mozgásterét.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején található lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com