El kell innen menned – Dési János jegyzete
2/10/2023 18:04
| Szerző: Dési János/Klubrádió
A Nobel szépen csillog, büszkék vagyunk az első női magyar Nobel-díjasra. És megértjük azokat a tehetséges magyar kutatókat, akik egy tengerentúli kávézóból küldenek majd szép üzenetet arról, hogy mire jutottak. A Nobel-díj nagy ünnep – de hány, de hány hétköznapi siker kell hozzá.
Karikó Katalin Nobel-díja hatalmas dolog. Nem nagyon akad más olyan díj, amelynek ilyen nagy a respektje. Ráadásul Karikó Katalin a Covid elleni oltás alapjainak a kidolgozásával valami olyasmit tett, amelynek praktikus hasznosságát az átlagember is képes megérteni, felfogni, ellentétben a Nobel díjazottak többségének a kutatásáival. Módszerével milliók életét mentették meg, nem elvont, ki-tudja-mire-jó dolgot alkotott. Ráadásul rokonszenves személyisége még inkább szerethetővé teszi.
A világ nagy hírügynökségei ma délelőtt adták tovább a hírt, hogy Karikó Katalin "a Hungarian-born scientist" kapta idén társával Drew Weismannal ("Jewish-American") együtt a Nobel-díjat.
Karikó egy hosszú sort folytat. Azokét, akik ugyan Magyarországon születtek, de tudományos eredményeiket nem itt érték el:
- Lénárd Fülöp német állampolgár lett.
- Békésy György Amerikai állampolgár lett.
- Gábor Dénes 1934-ben hagyta el az országot, angol állampolgár lett.
- Wigner Jenő 1933-ban hagyta el az országot, amerikai állampolgár lett.
- Harsányi János 1950-ben hagyta el az országot. Amerikai állampolgár lett.
- Oláh György 1956-ban hagyta el az országot. Amerikai állampolgár lett.
- Herskó Ferenc 1950-ben hagyta el az országot. Izraeli állampolgár lett.
- Hevesy György, de Bárány Róbert, Milton Friedmann, vagy Polányi János is ide sorolható, akiknek még a szüleik hagyták el Magyarországot. És Gorcsev Ivánról akkor egy szót sem.
Nem Magyarországon értek el tudományos eredményeket, bár büszkék lehetünk rájuk, miért is ne lennénk, bár feltételezhetjük, itt nem vitték volna sokra.
Kétségtelen, a világ nagy tudományos központjaiban értelemszerűen jóval nagyobbak az esélyek komoly eredményeket elérni, mint egy kis országban. Bizonyos szempontból ez nem magyar specialitás. Kétségtelen, jó lesz egy ideig propaganda célra, hogy nincs itt semmi baj, hiszen van egy új Nobel-díjasunk. Csakhogy ennek a megérdemelt kitüntetésnek a jelentése mégiscsak más.
Ha valamire vinni akarod a tudományos életben, akkor el kell innen menned. (És most más területekről ne is beszéljünk.) Nem lehet nyilván a nagy nemzetközi kutatóhelyekkel versenyezni, de, hogy a helyzet milyen szomorú, azt a következőkkel is igazolhatjuk:
Létezik egy nemzetközileg elismert tudósi minősítési rendszer, amelyben megtekinthető, hogy kik azok a tudósok a világban, akik a legtöbb cikkel és idézettel rendelkeznek. Ebből egy rangsort állítottak fel, szigorú számítás alapján. (A teljes metodológia elolvasható a honlapon. A magas idézettségűnek minősített cikkek száma szerint rangsorolja a kutatókat. A minősítést azok az utolsó 10 évben megjelent közlemények kapják meg, melyek szakterületükön belül az ugyanabban az évben megjelent közlemények közül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak.) Ők a világ ma leginkább elismert tudós koponyái. A legelitebb liga.
Magyarországról hárman kerültek fel erre a listára, Ferdinandy Péter és Szállási Árpád a SOTE-ról és Szolnoki Attila, aki többek között a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben dolgozik. Három kitűnő magyar tudós. Dagasztja is a büszkeség a keblünket, mint, amikor idegenbe kettőt rúgnak az aranylábú fiúk.
Árnyalja a képet, ha megnézzük, hogy az európai hasonló nagyságú országokban mi a helyzet. Csehország 10, Görögország 12, Portugália 18, a lesajnált, letagadott finnek 19 ilyen tudóssal dicsekedhetnek. De itt még nincs vége. A hanyatló Ausztria 46, Svédország – amely ugye csak Magyarország sértegetésében alkot nagyot – 49, Belgium 74 tudóssal szerepel a világ tudományos élvonalában.
Nem biztos, hogy Nobel-díj lesz belőlük, de ők a tudomány elitje az egész biztos.
És tarthatunk tőle, hogy ez az arány a mi kárunkra romlani fog. Miután úgy fest, Magyarország kiesik az európai tudományos vérkeringésből, a Horizont- és az Erasmus-programokból való kiszorulással. A Nobel szépen csillog, büszkék vagyunk az első női magyar Nobel-díjasra. És megértjük azokat a tehetséges magyar kutatókat, akik egy tengerentúli kávézóból küldenek majd szép üzenetet arról, hogy mire jutottak. A Nobel-díj nagy ünnep – de hány, de hány hétköznapi siker kell hozzá.
Mindenesetre, köszönjük Svédország!
Dési János jegyzete az Esti gyors 2023. október 2-i adásában hangzott el.
