Elengedik az őrizetbe vett tüntetőket Belaruszban
14/08/2020 07:14
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A választási csalások megtörténtek, a tiltakozókkal szemben erőszakot alkalmaztak, ezen nem változtat, hogy kiengedik az őrizetbe vett tüntetőket. Az EU-ban azonban törhetik a fejüket a szankciókon.
A Reuters hírügynökség diplomáciai forrásokra és más tisztségviselőktől származó értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy az Európai Unió valószínűleg újabb szankciókkal sújtja Belaruszt, még e hónap vége előtt, annak nyomán, hogy Aljakszandr Lukasenka államfő lecsapott a vitatott elnökválasztás miatt tiltakozókra. A mai EU-külügyminiszteri tanácskozás előtt úgy hírlik, hogy a szankciók mellett nyíltan érvelő Németország, Litvánia, Lettország és Svédország mellett Ausztria is a büntetéspártiak közé tartozik. A döntéshez azonban mind a 27 tagország egyetértése szükséges. A Reuters forrásai szerint Magyarország számít a „fő szkeptikusnak”. Magyar részről tegnap arra szólították fel az uniót, hogy folytasson párbeszédet, kerülje el Belarusz kiközösítését. Egy EU-diplomata szerint ugyanakkor az, hogy magyar részről a hét elején nem akadályozták meg egy olyan nyilatkozat megtételét, amely kifejezetten megemlítette a szankciók lehetőségét az erőszakért, a jogtalan őrizetbe vételekért és a választási eredmények meghamisításáért felelős személyekkel szemben, arra utal, hogy Budapest beleegyezhet valamilyen mértékű korlátozó intézkedés elrendelésébe. „Az irány világos. Hogy hányan kerülnek rá a feketelistára, hogy mennyire megyünk mélyre, az nagyrészt Magyarországtól függ majd” – idézi a Reuters a diplomáciai forrást. A hírügynökség emellett úgy tudja, hogy ma még nem várható végleges döntés. Az a tagállami külügyminiszterek augusztus 27-én és 28-án Berlinben tartandó tanácskozásán történhet meg. A soros német EU-elnökség által szervezett berlini ülés a bejáratott menetrend szerint esedékes, úgynevezett Gymnich-találkozó lesz, amely elvben kötetlen, nem hivatalos jellegű, ám a tagországokat semmi sem akadályozza abban, hogy úgy döntsenek, hivatalos döntéshozó üléssé alakulnak át, miként ilyesmire korábban is többször akadt példa.
Lukasenka korábban is fejtörést okozott Európának
A Reuters emlékeztet arra, hogy Heiko Maas német külügyminiszter e hét elején azt mondta: szükségessé válhat, hogy az EU újra bevezessen néhány olyan szankciót Belarusszal szemben, amelyet korábban rendelt el az emberi jogok megsértése miatt, de aztán 2016-ban ezeket a szankciókat részlegesen feloldották, miután Lukasenka szabadon engedett több bebörtönzött ellenzékit. Ami korlátozó intézkedés továbbra is folyamatosan érvényben van Belarusszal szemben, az az országba irányuló fegyverszállítási tilalom, illetve az olyan eszközök exporttilalma, amelyek a belső elnyomás céljára használhatók fel, úgy is mint bilincs, gumibot, sokkoló, könnygáz, paprikaspray, stb.
Csak nehogy Moszkva járjon jól
Brüsszeli források szerint a mostani újraszigorítás tartalma az lehet, hogy az EU-ba történő beutazási tilalommal sújtanak egyes belarusz állami tisztségviselőket, illetve befagyasztják az unióban hozzáférhető javaikat, így például bankszámláikat. A Reuters egyik forrása úgy fogalmazott: fel kell mérni, hogy a nyomásgyakorlás mekkora mértéke az, ami még nem válik kontraproduktívvá, vagyis nem löki Moszkva karjaiba a hatalmon maradásához ragaszkodni akaró Lukasenkát. Egy szűkebb szankciós tervezet értelmében csak a belarusz választási testület tisztségviselőit, valamint a tüntetők elleni erőszakos karhatalmi fellépés irányítóit tennék feketelistára. A szélesebb opció esetén a büntetés kiterjedne például a belügyminiszterre is. A magyar vonakodás miatt azonban most valószínűbbnek látszik a szűkített lista elfogadása. Eközben a lengyelek – akik, mint a Reuters megjegyzi, rendre az oroszokkal szembeni kemény álláspontot képviselik – most azt mondják, az EU-nak a Lukasenkával való keménykedés helyett talán inkább közvetítenie kellene a tüntetők és a minszki hatalomgyakorlók között.
Lukasenka most is gesztussal próbálkozik
Erről a most ismertetett Reuters-jelentésről mindazonáltal meg kell jegyeznem, még azt megelőzően publikálták, hogy most az éjjel a belügyminiszter-helyettes közölte: ma reggelig az összes őrizetbe vett tüntetőt szabadon engedik. Az elmúlt órákban az internetes híroldalak élére ez a fejlemény került. Számos médiafelületen – így például a müncheni Süddeutsche Zeitung online kiadásában – azt írják, hogy Belarusz meglepetésszerűen szabadon bocsátja a tiltakozókat. A belarusz állami média szerint Lukasenka személyesen rendelte el a szabadon engedést, a belügyminiszter pedig a tévében kért bocsánatot a jogtalan őrizetbe vételekért.
A bajor lap helyszíni tudósítója a minszki Okresztina börtön elől azt jelenti, hogy hajnalban sorra engedték ki az őrizeteseket, ahol családtagok, barátok várták őket. Sok kiengedett panaszkodott a vele szemben alkalmazott bánásmódra, mutatta zúzódásos sérüléseit.
Mit lép erre az Európai Unió?
A hajnali órákban még - érthető módon - nem érkeztek olyan jelentések, amelyek arra utalnának, miként befolyásolja ez a fejlemény az uniós külügyminiszterek állásfoglalását. Minszk részéről nyilvánvalóan ez a befolyásolás a cél, de túlzott meghatódásra aligha számíthatnak Lukasenkáék, hiszen a szabadon engedés nem teszi meg nem történtté az elkövetett súlyos erőszakcselekményeket, és pláne nem változtat az elnökválasztási eredmények durva meghamisításán.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2020.08.14. 06:00
Szerző: Kárpáti János
