Eljött a zsarnokok évtizede, ennek az élén áll Magyarország
7/02/2022 07:52
| Szerző: Csernyánszky Judit
Az EBESZ maximális létszámban készül részt venni megfigyelőivel Magyarországon az áprilisi választásokon. Miért kapott Orbán egymilliárd köbméter gázt Putyintól?
Oleksiy Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági védelmi tanács titkára felpanaszolta, hogy Orbán kormánya február 4-én megvétózta, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO kibervédelmi egységéhez – írja a KijevPost. Miközben a csatlakozás feltételeit Kijev teljesítette, így viszont legalább fél évre megakasztották az együttműködést a NATO-val. Magyarország a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogának korlátozása miatt emelt vétót.
Nehéz választásra készülve Orbán Putyin támogatását kéri – címmel a New York Times annak körülményeit elemzi, hogy a rezsicsökkentéshez illetve a gáz árának alacsonyan tartásához, miért kért még 1 milliárd köbméter gázt Orbán az orosz elnöktől.
A lap Orbánt politikai kaméleonnak nevezi és megállapítja, hogy az Unióban megduplázódott, néhol triplázódott a gáz ára, Magyarországon azonban a kormányfő azt szinten tudta tartani, így most itt a legalacsonyabb a gáz ára. Putyin egyébként ígéretet tett a nagyobb gázszállításra Európának, miután tisztában van azzal, hogy a földalatti gázvezetékek kihasználtsága jövőre 40%-ra csökken. A cikk megjegyzi, hogy a gáz 80%-a Oroszországból érkezik hazánkba, ami épp duplája az európai átlagnak, illetve, hogy a szlovákiai Globsec felmérése szerint a régióban az emberek fontosabb stratégiai partnerként tekintenek Oroszországra és Kínára, mint az Egyesült Államokra.
Illinois Egyetemének újságjában a zsarnokok évtizedéről írnak, miszerint a 21. sz. 20-as éveit a zsarnoki uralmak fogják jellemezni. Amire máris egy elrettentő adat: az emberiség 75%-a ma olyan országban él, amely a zsarnokság intézményébe csúszik. Különösen négy ország szembeötlő e tekintetben, írja a szerző, Judith Race: Mianmar, Magyarország, Venezuela és Kamerun.
A Freedom House már tavaly megállapította, hogy a demokrácia süllyedése az önkényutalmi, totalitárius rendszerek irányába már 15 éve tart, és a 16. év sem biztatóbb. Ráadásul prognózisok egybehangzóan állítják, Kína lesz az első számú világhatalom, lekörözve az ettől régóta rettegő Egyesült Államokat, márpedig ez azonnal felveti a társadalmi rendszerek hatékonyságának kérdését: Kína berendezkedése messze van a demokráciától.
Az amerikai Metro újság szerint az magyarországi választásokra küldött megfigyelők a médiát monitorozzák. A 2018-as választásokról az EBESZ véleménye mindössze annyi volt, hogy a választások szabadak, de nem voltak tisztességesek. Nem voltak biztosítottak a fair körülmények az ellenzék számára.
Most – feltehetően ezt a sommás, de egyszerűsítő megállapítást elkerülendő első körben 18 megfigyelő elemzi a médiaszerepléseket, mennyire lesznek kiegyensúlyozottak, és 200-an érkeznek majd közvetlenül a választások előtt, akik a választás lebonyolításának törvényességi megfelelőit fogják ellenőrizni. Szempontjaik: választók regisztrálása, a kampány, a lehetséges választói megfélemlítés, voksvásárlás, a kampányfinanszírozás átláthatósága, a panaszok és jogorvoslataik hatékonysága. Erre reagálva Kovács Zoltán kormányzati szóvivő azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy nálunk a média kiegyensúlyozott, sokféle, különösképpen a nyugat-európai médiával való összehasonlításban.
A Saudi Gazette Genfben keltezett tudósításában ugyanerről azt írja, hogy a megfigyelők már előre jelezték aggályaikat ebben a különösen kiélezett, feszült politikai közegben, ahol a választók nagy nyomásnak vannak kitéve. Hegedűs Dániel arra figyelmeztetett, hogy ha miután egy tagország 15%-nál többet nem küldhet, a keret orosz, belarusz, szerb delegáltakkal tölthetik fel.