Sok a találgatás a Lengyelországban becsapódott rakéta ügyében
16/11/2022 08:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Jaroslaw Wolski katonai szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz rakétát az ukrán légvédelem részéről találat érte, és az végül lengyel területen landolt – írja a Die Welt. A lap megemlíti, hogy a lengyel elnök szerint nincs bizonyíték arra nézve, hogy ki indította a minden valószínűség szerint orosz gyártmányú rakétát.
A lengyel kormány a kemény szóhasználatról ismert – különösen akkor, ha Oroszországról van szó. Az ukrán határ közelében történt halálos kimenetelű eset ügyében azonban Varsó visszafogja magát – írja a Die Welt. A cikk szerzője szerint ez alighanem annak tudható be, hogy tartanak az eszkalációtól. Andrzej Duda elnök éjszakai kijelentése szerint nincs bizonyíték arra nézve, hogy ki indította a rakétát, amely minden valószínűség szerint orosz gyártmányú volt. Kevésbé óvatosak a lengyel szakértők – olvasható a hamburgi lapban. A cikk megszólaltatja Jaroslaw Wolski katonai szakértőt, aki elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz rakétát az ukrán légvédelem részéről találat érte, és végül lengyel területen landolt.
Ukrajna győzelme Lengyelországé is lenne
Még a lengyelországi rakétabecsapódás híre előtt jelent meg a Guardian című baloldali brit lapban egy igen alapos elemzés arról, hogy ha Ukrajnának sikerül győzelmet aratnia az Oroszország elleni háborúban, akkor annak a legnagyobb nyertese Lengyelország lenne, hiszen Ukrajnát tárt karokkal fogadnák az EU-ban, amelynek a súlypontja keletebbre tolódna. A lap szerint a demokráciák összességében Ukrajna mellett állnak ugyan, de nem egyforma mértékben, és nagyjából három csoportba sorolhatók. Az angolszászok – elsősorban az amerikaiak – hatalmas pénzeket áldoznak arra, hogy Kelet-Európát megnyerjék maguknak, és saját befolyásuk növelése érdekében azt is elvárják, hogy európai szövetségeseik egyértelműen sorakozzanak fel Kína ellenében. Ez a második csoportnak, a nyugat-európaiaknak túlságosan nagy árat jelent. Nem úgy a harmadik csoportnak, Kelet-Európának, amely eközben egyértelműen érdekelt Ukrajna teljes győzelmében, a térség fontosságának felértékelődésében. Ez utóbbi csoporthoz azonban a Guardian szerint a térség egyetlen országaként nem tartozik Magyarország.
Trumpot nem hatotta meg a republikánusok ellenérvei
Süket fülekre találtak Donald Trumpnál azok a felszólítások, amelyek az establishment részéről hangzottak el, miszerint távol kellene maradnia: bejelentette, hogy indul a 2024-es amerikai elnökválasztáson – fogalmaz a nézettségben az utóbbi időben rendkívül gyorsan növekvő, erősen jobboldali retorikát használó Newsmax amerikai kábeles hírcsatorna, amely élőben közvetítette, majd igen nagy terjedelemben ismertette a volt elnök beszédét. Abból most csak egy elemet ragadok ki: Trump szerint Biden külpolitikája gyengeséget mutatott, és nukleáris fenyegetettséghez vezetett. „Távol fogom tartani Amerikát az ostoba és szükségtelen külföldi háborúktól” – ígérte a volt republikánus elnök, és egyúttal azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak újgenerációs rakétavédelmi pajzsra van szüksége.
A központosítás a közoktatás kiüresítésével jár
Az oktatást centralizálják, az oktatói béreket pedig alacsonyan tartják Magyarországon – írja a bécsi Der Standardban az utóbbi időszak pedagógusmegmozdulásainak hátterét felvázoló elemzésében G. Szabó Imre, az osztrák fővárosba átköltözött Közép-európai Egyetem, a CEU vendégprofesszora, akinek kutatási területe a közszolgálat munkaügyi politikája európai összehasonlításban. A szerző egyebek közt felhívja a figyelmet arra, hogy a középiskolai egyes besorolású pedagógusok bére ma a diplomás átlagkereset mindössze 60 százalékát éri el, ami a legalacsonyabb érték az OECD-országok körében. Az oktatásban aggasztó munkaerőhiány lépett fel, 2019-ben a tanerő 45 százaléka 50 évesnél idősebb volt. Az általános iskolai oktatók között 90, a középiskolákban 75 százalék a nők aránya. A centralizáció jegyében előbb az önkormányzatoktól elvették és tankerületi központok alá rendelték az oktatási intézményeket, majd idén májustól a belügyminisztérium illetékességébe sorolták az oktatásügyet, az egészségüggyel és a szociális ellátással együtt – olvasható a cikkben. A szerző kitér arra is, hogy a központosítás kéz a kézben jár az oktatásnak, mint a társadalmi mobilitás eszközének a kiüresítésével. Az egymást követő Orbán-kormányok nehezítik az oktatáshoz való hozzáférést, lerövidítették a tankötelezettséget, korlátozták a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét, a beruházásokat pedig az általános képzés kárára a szakképzésre redukálják. A jómódúak számára az állami támogatást élvező egyházi iskolák és a külföldi magánoktatási lehetőségek jelentik a költséges alternatívát az állami iskolarendszerrel szemben. A kormány most EU-pénzekből akarja megoldani az oktatók fizetésének a tartós emelését, ami azt jelenti, hogy az emelés attól függ, sikerül-e a támogatásról megállapodni az Európai Bizottsággal a többéves uniós költségvetési keret terhére, ez a megállapodás pedig a jogállamisággal és a korrupció elleni harccal kapcsolatos viták miatt szenved halasztást. A tanárok tehát egy határon túlnyúló küzdelem túszaivá váltak, és a kormány Brüsszelt teheti felelőssé a bérügyi elmaradásokért – állapítja meg a Der Standard vendégkommentátora.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.11.16., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János