Elkerülte Magyarország a fertőzés világszerte látott ugrásszerű növekedését – mutatják az adatok – Interjú a WHO budapesti irodavezetőjével, Ledia Lazerivel
19/04/2020 16:31
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Ledia Lazeri, az egészségügyi világszervezet, a WHO budapesti irodavezetője válaszolt Csernyánszky Judit kérdéseire a járvánnyal kapcsolatban.
Ledia Lazeri: - Nézze, ezt a hatóságok mondják, hajlok arra, hogy higgyek nekik. Ők azzal érvelnek, hogy szükség van a kapacitások növelésére, mert arra számítanak, hogy megnő a fertőzések száma. Nos, amit mi látunk: nem növekszik a megbetegedések száma exponenciálisan, ahogy szinte mindenhol. Naponta kevesebb, mint 10%-kal nő az esetek száma, ami tehát nagyon messze van az exponenciális növekedéstől. Viszont, ha ez bekövetkezne, akkor lesz elég kórházi ágy.
- Akkor ezzel azt is mondja, mit sokan mások is, hogy túl sok ez a 60%-os ágykiürítés?
- Nem, nem. Azt nem mondom, de azt igen, hogy nagyon ismeretlen utakra evezünk. Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem kell attól tartanunk, hogyha naponta duplájára vagy 200%-kal növekedne a fertőzések aránya, akkor nincs elég betegágy. De ettől nagyon messze van Magyarország. De azért hozzátenném, hogy mivel újfajta vírussal van dolgunk, minden ország másképp reagál rá annak függvényében, hogy például milyen az adott térség demográfiája, stb. Ezért Magyarország nagyon jól teszi, ha biztosítja a maximális kapacitást szükség esetére. De van remény arra, hogy nem lesz szükség erre a maximum kapacitásra.
- Szóval azt is mondja, nem tudjuk, mikor következik be a legrosszabb? Ön szerint akár el is kerülheti Magyarország a fertőzések exponenciális növekedését?
- Azt gondolom, már el is kerülte. A többi országgal való összevetés is azt mutatja. Hisz hat hét telt el a fertőzés kitörése óta. Tehát az adatok arra engednek következtetni, hogy Magyarországnak sikerült menedzselnie, hogy elkerülje az exponenciális növekedést.
- A fertőzésekről, megbetegedésekről, a halálesetekről ismert számokat, statisztikai adatokat ön korrektnek tartja?
- Ha a WHO oldalán ellenőrzi a statisztikai adatokat, akkor összehasonlítva a többiekkel, láthatja, hogy alacsonyabb mutatókat produkált.
- Meglepően alacsonyakat!
- Így van, és ez alapján is állíthatjuk, hogy nem következett be az exponenciális növekedés az eltelt hosszú időszak ellenére sem.
- Akkor ebből arra is következtethetünk, hogy lassan véget érhet a közösségi távolságtartás időszaka, „Maradj otthon” időszaka és akár vissza is zökkenhet az élet a régi kerékvágásba?
- Egyelőre nincs a WHO európai szervezetének kidolgozott stratégiája erre, de már dolgozunk egy ideje ezen, és a tagállamokkal egyeztetünk. Arra számítunk, hogy a hétvégén már lesz is egy úgynevezett átmeneti – a leállástól az újraindításig szóló - stratégiánk, amit megosztunk és bejelentünk közösen. S aminek a lényege a fokozatosság, a fertőzéses esetek pontos nyomonkövetése, és a velük kapcsolatban állóké is. Az nagyon fontos, hogy az adott ország egészségügyi rendszere tesztelni tudja, beazonosítani, majd pedig izolálni tudja a fertőzötteket. Persze az, hogy melyik ország, milyen tempót követ, hogy a szigorításokon mikor lazít, hogy mikor oldja fel a korlátozásokat - az minden tagállam saját döntéskörébe tartozik.
- Ön szerint mikorra valószínűsíthető a tilalmak/korlátozások feloldásának korrekt/elfogadható ideje?
- Minden részletre kiterjedő választ adni, nem könnyű. És nem is érzem magam feljogosítva arra, hogy tanácsoljak bármilyen időpontot. S azért jeleztem, hogy egy ez bonyolult kérdés, mert nemcsak az egészségügyi szituációtól, de a gazdaság működésétől, pénzügyi mutatóktól, állami intézmények működtetésének a lehetőségeitől is függ. Túl jelentéktelen szereplője vagyok egy ilyen volumenű kérdés megválaszolásának, és nem is egyeztethető össze a WHO-mandátumommal. Én legfeljebb ismertethetem azokat a fennálló körülményeket, tényeket és következtetéseket az adott országgal, amelyek segíthetnek a következő lépés megtételében.
- A hétvégét említette a közös európai WHO átmeneti stratégia bejelentésére.
- Igen, de az az igazság, hogy az európai országok COVID-19 státusza annyira különböző, minden ország a járvány más és más stádiumában van, úgyhogy minden tagállamnak saját magának kell döntenie arról, hogy a mi stratégiai útmutatónkból mit tekint magára nézve fontosnak, elfogadhatónak.
- Amit ön mondott, azzal teljesen egybevág, hogy Magyarországon újraindul az autógyártás. Legalább is a bejelentés megtörtént.
- Ehhez nem tudok hozzászólni. Nincs jogom nem hinni abban, hogy az adott cég operatív törzse tudja, mit miért tesz.
- Oké. De vajon elég tesztet végeznek hazánkban ehhez?
- Itt azért fel szeretném hívni a figyelmet valamire. Tudjuk, hogy szerte a világon csak gondolják, mi lenne az optimális tesztszám. A WHO szerint az lenne az optimális, ha minden egyes kimutatott és igazolt fertőzés mellett 10 tesztet tudnának elvégezni. Magyarországon ez az arány magasabb: 1 az 30-hoz, és miden jel arra utal – hogy ezek a tesztek megbízhatóan szűrik ki a pozitív eredményeket.
- A BBC információi szerint a WHO a saját tesztjeit felajánlotta például az Egyesült Államoknak, de az megköszönte és a saját fejlesztésű tesztjét végzi. Nálunk mi a helyzet?
- Magyarország is azt a tesztet használja, amit a WHO javasolt, és amit a világon szinte mindehol befogadtak, ez az úgynevezett PCR-teszt. Most azonban már javában folyik egy új tesz, egy gyors teszt bevezetése is, ami képet ad a tesztelt egyé immunológiai állapotáról is, azaz, műhgo mennyire tud védekezni az immunrendszere a koronavírussal szemben. Sőt azt is kimutatja, hogy hogy találkozott-e már a vírussal és mondjuk tünetmentesen végig is ment rajta.
- Van valami jó hír az oltás kifejlesztése terén?
- Nagyon sok vakcina kutatás van, mitöbb, már klinikai vizsgálat alatt is. Úgy véljük, hogy a pandémia lecsengésének elejére kész lesz a használható oltóanyag, noha jelenleg erről valóban nem tudok még hírt adni. Ugyanakkor tudjuk, hogy sok ország bizakodik abban, hogy a BCG-oltás akár megoldást is jelenthetne a vírussal szemben, de erre nekünk még nincs bizonyítékunk. de csak biztatni tudunk mindenkit, hogy efféle kutatásaikat folytassák. És megerősíthetem azt, ahol az újszülötteket beoltják, ott mindenképpen folytatni kell, mert az kétségtelen, hogy a BCG számukra bizonyos védettséget ad.
- Hazánk leállította a hydroxychloroquine exportját arra való hivatkozással, hogy alkalmazható a vírusterápiában. Mit szól ehhez?
- Magyarország részt vesz abban, az Egészségügyi Világszervezet által kezdeményezett úgynevezett "szolidaritási kutatásokban", amit több ország részvételével folytatunk. Nem kutatunk varázsszert és még nem tudjuk ezeknek a szereknek a hatékonyságát, de mindenesetre a vizsgálatok haladnak előre a téren is. Szem előtt kell tartanunk, hogy a szer hatékonysága és mellékhatásai jó arányban legyenek. Magyarországnak van kapacitása ezeknek a szereknek a gyártására, és egyelőre azt latolgatjuk, hogy az adott készlet elegendő vagy importra is szükség lesz adott esetben.
- Akkor tehát messze vagyunk még az oltóanyagtól és a gyógyszertől is. Nem marad más, mint az, hogy mindannyian új életformát alakítsunk ki alkalmazkodva a vírus jelentette körülményekhez.
- Azért azt nem mondanám, hogy messze vagyunk, hisz globális erőfeszítés a terápia kidolgozása. Az viszont tény, hogy nem lehet a gyógymódot elhamarkodott kutatási eredményekre alapozni, mert akkor a hitelességünket veszítjük el. Ami pedig az új létformát illeti. Valóban példátlan kihívással szembesül a mostani generáció, és együtt kell megterveznünk a védekezési mechanizmusokat. Mindannyian a nulláról indulunk, ezért népek szolidaritása és összefogása ebben a helyzetben borzasztóan fontos, az, hogy átvegyük egymástól azt, ami jó, ami bevált, de elhagyjuk, amit nem igazol az élet.
- Lépten-nyomon halljuk, várható a vírus kitörésének második hulláma is.
- Ezt még mindig nem tudjuk megmondani, mert nem ismerjük a vírus pontos természetét. Nem tudjuk, hogy az egyszer fertőzött mennyire lesz immunis a következő alkalommal, mint ahogy ez a normális influenzánál előfordul. Mint ahogy azt sem, hogy a meleg időjárás segíti-e a vírus elpusztulását, ami szintén jellemzi az átlagos influenza vírust.
- Kényes kérdés, amit Trump elnök felvetett, aki szerint rosszul menedzselte a járvány kitörését a WHO. Mit szólnak ehhez a kritikához?
- Én csak azt tudom elmondani önnek, amit a WHO főigazgatója is megfogalmazott válaszul, hogy a vírus átpolitizálását zárja be mindenképpen karanténba. Most olyan válságos időket élünk, amikor szolidaritásra és egységre van szükség. Ha repedések vannak a szolidaritásban, azt a vírus biztos megtalálja, és azzal gyengít is minket az ellene folyó küzdelemben. Mindannyiunkat. Most életeket kell mentenünk. Mi napi szinten kiállunk minden országért, legyen az szegény vagy gazdag, mindenhol elkel a segítség. Az a célunk, hogy minél több életet mentsünk meg, hogy a pandémia minél kevesebb kárt okozzon a világ bármely pontján.
- Mindenesetre felmerül számtalanszor az a gyanú, hogy az adatszolgáltatás megfelelő-e. Hisz Kína, a maga több mint 1,4 milliárd lakosával nagyon alacsony mutatókat produkált, 3800 körüli halálesetet és 80 ezer feletti fertőzést.
- Erre csak ugyanazt tudom mondani, hogy – a maga szóhasználatával élve – a gyanú is csak éket ver közénk és most globális egészségügyi feladatokban és megoldásokban kell gondolkodnunk, nem hagyhatjuk, hogy ilyen gyanúk mindannyiunkat meggyengítsenek. Mi ebben az európai régióban viszonylag jól menedzseljünk a válságot. Ha ezt az egységet megbontjuk, akkor számolhatunk a második, akár a harmadik hullámmal is, ami senkinek nem érdeke.
- A Microsoft alapító, a világ egyik legbőkezűbb adományozója, Bill Gates ellentmondott a saját elnökének és az önök oldalára állt, azt hangsúlyozva, hogy a munkát közösen folytatni kell a legnehezebb időkben. akkor ön is egyetért Bill Gates-cel.
- Én a főigazgatónkkal értek egyet. És amit ő mond, azt mondom én, egységre van szükségünk, zárják karanténba a vírus átpolitizálását. S ezt nagyon világosan szeretnénk mindenki értésre adni – nyilatkozta rádiónknak Ledia Lazeri, a WHO budapesti irodavezetője.
Csernyánszky Judit interjúja a Hetes Stúdió 2020. április 18-i adásában hangzott el.
