„Eltüntették a kritikus gondolkodást a NAT-ból”

Nahalka István oktatáskutatót kérdeztük az átalakított Nemzeti Alaptantervről (NAT), amelynek állítólag hét verziója is volt. Hogy írható le, mi ez a dokumentum, mit képviselő és miért volt annyi kínlódás körülötte? Utóbbi szerinte valószínűleg azért volt, mert nem értettek egyet azok, akik készítették, és a politikusok. Volt 2018-ban egy szakmai egység, amikor megjelent a NAT tervezete, ám azonnal kiderült, hogy a döntési helyzetben lévő politikusok nem támogatják, ezért azonnal elkezdődött a felülvizsgálata. A 2018-as tervezet ideológiailag semleges volt, a most megismert tanterv viszont nagyon is egyoldalú ideológiai szempontból.

Nem hiszi, hogy politikai táborok közötti vita állna a háttérben, sokkal inkább a szakmai és a politikai megközelítés közötti különbség. A 2018-as tervezet szakmai volt, száz szakember hozta össze, bár szerinte azon is érdemes lett volna vitázni, mert több ponton problematikus volt. Ugyanakkor nem volt benne politikai, ideológiai megfontolás, és ezután jöttek azok, akik pont ezeket a szempontokat akarták bevinni.

A hvg.hu írta meg, hogy az állampolgárságra, demokráciára nevelés óránál az önálló, kritikus gondolkodás helyett mérlegelő gondolkodás szerepel a tantervben. Nahalka István azt mondta: a kritikus gondolkodás kifejezést talán teljesen kiirtották a NAT-ból a '18-as tervezethez képest. Valamivel nyilván el akarták venni a lényeges élét annak, hogy kritikus gondolkodásra akarják nevelni a következő nemzedéket, és ezt találták, a mérlegelőt. Hogy ez pontosan mit is jelent, az igazán nem derül ki – tette hozzá.

A kritikus gondolkodás elleni fellépésről van szó, sőt, szerinte egyértelműen az alattvalói nevelés szándéka jellemzi a NAT-ot, az állampolgári ismeretek tantárgy le is írja, hogy normakövető magatartásra kell nevelni a gyerekeket, hozzátéve a „régi, ócska hazugságot”, hogy a jogok és kötelességek egyensúlyát kell megérteniük.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Fortepan