„Zajlik
Reggeli gyors

Elveszítheti-e Magyarország a soros EU-elnökséget?

2/08/2024 07:08

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bárkay Tamás

A Die Presse szerzőjének fő érve amellett, hogy Magyarország ne szerepelhessen soros EU-elnökként, az, hogy meg kell menteni az EU szavahihetőségét. Nemzetközi lapszemle.

2024. augusztus 02. Reggeli gyors - részlet (2024. 08.02). Kárpáti János jegyzete
05:01
00:00

Elveszítheti-e Magyarország a soros EU-elnökséget? Annak ellenére, hogy ennek a feladatkörnek az ellátása már egy hónappal ezelőtt megkezdődött, és azt megelőzően is többször tették fel ezt a kérdést, amire aztán újra és újra nemleges válasz született, az európai médiában máig nem csitulnak a magyar kormány magatartása miatti kifogások. Most legutóbb a bécsi Die Pressében jelent meg erről vendégkommentár – ami nem szükségszerűen tükrözi a szerkesztőség álláspontját – Selina Novak ügyvédjelöltnek, a Bécsi Fórum a Demokráciáért és az Emberi Jogokért elnevezésű civil szervezet ifjúsági munkacsoportja tagjának a tollából.

A szerző fő érve amellett, hogy Magyarország ne szerepelhessen soros EU-elnökként, az, hogy meg kell menteni az EU szavahihetőségét, Orbán Viktor ugyanis az elnökség kezdete óta a külföldi útjaival túllépte a hatáskörét, és azt a látszatot keltette, hogy az uniós érdekeket képviseli, holott erre a kül- és biztonságpolitikai főképviselő jogosult. Sorra véve a különböző jogi lehetőségeket, Selina Novak arra a következtetésre jut, hogy a legegyszerűbb lenne, ha Belgium és Spanyolország – az éppen soros elnökségi trojka másik két tagja Magyarország mellett – átvenné a magyaroktól az irányítást. Arra hivatkozik, hogy a másfél éves trojkaciklus három félévre történő felosztása nem következik az EU elsődleges jogi előírásaiból, hanem csupán olyan politikai deklaráción alapul, amit a Lisszaboni Szerződéshez fűztek. Ebből következően a szerző szerint az Európai Tanács rendelkezik az ahhoz szükséges mozgástérrel, hogy megakadályozza Orbán további káros akciózását. 

EU-elnökség - A magyar elnökség nyitórendezvénye Brüsszel
 
Brüsszel, 2024. július 1. Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a magyar EU-elnökség nyitórendezvényén Brüsszelben, a Bozar kulturális központban 2024. július 1-jén. Magyarország július 1-től december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi / MTI/Bruzák Noémi
 

Most pedig egy újabb adalék az utóbbi napokban kirobbant olajvitához. Az EurActiv brüsszeli portál a Reuters hírügynökség híre alapján beszámol arról, hogy az Európai Bizottság szerint nem okoz ellátásbiztonsági kockázatot Magyarország és Szlovákia számára az Ukrajna által az orosz Lukoil vállalattal szemben alkalmazott szankció. A beszámoló ismerteti Valdis Dombrovskis kereskedelmi ügyekben illetékes EU-bizottsági alelnök közlését, aki szerint éppenséggel a Moltól származik az az értesülés, hogy a vezetéken szállított olaj az orosz-ukrán határon az érintett kereskedelmi vállalatok tulajdonába megy át, és ekként nem vonatkozik rá a Lukoil elleni szankció. Az EurActiv kitér arra, hogy Szlovákia és Magyarország, a Kijevvel szemben panasszal élő két ország ellenzi Ukrajna katonai támogatását.

Ami az elmúlt napok másik botránykövét, az elcsalt venezuelai választások nyomán a közös uniós álláspont kezdeti magyar megfúrását, majd a budapesti visszakozást illeti, az amerikai Politico hírlevele kitér arra, hogy Orbán fideszes EP-képviselői tevékeny szerepet játszottak a magyar irányváltásban. Győri Enikő a közösségi médiában arról számolt be, hogy a szélsőjobboldali spanyol Vox párttal, valamint sok konzervatív-reformista – vagyis a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által fémjelzett politikai csoporthoz tartozó – EP-képviselővel együtt közös levélben bélyegezték hatalmas csalásnak Maduro eljárását. Ehhez apró megjegyzés: Győri Enikőről egyre gyakrabban olvasni azt, hogy – ha elvetik Várhelyi Olivér meghosszabbítását – ő lehetne Orbán jelöltje a magyar EU-biztosi posztra. A más összefüggésben már említett EurActiv az ügy kapcsán azt írta: a magyar vétó kiemeli azt az alapvető hiányosságot, ami az EU külpolitikai döntéshozatalát jellemzi, a kötelező egyöntetűség elvét. Ez – jegyezte meg a portál – arra indított több tagországot, köztük Németországot, hogy a minősített többséggel történő külpolitikai döntésmechanizmusra való átállást, a vétójog visszaszorítását szorgalmazza.

Végül arról, hogy a londoni Guardian terjedelmes cikkben vázolja fel James David Vance-nek, Donald Trump alelnökjelöltjének a politikai arcélét, és ebben megállapítja: Vance modellnek tekinti Orbán Viktort, „a magyar erős embert”, aki szemrebbenés nélkül veszi igénybe az államhatalmat, hogy érvényesítsen közerkölcsi szempontokat – Magyarországon például nem engedélyezett az azonos neműek házassága -, továbbá iparpolitikai megfontolásokat, illetve nemzeti érdekeket. Orbán azonban – hívja fel a figyelmet a Guardian – egykulcsos személyi jövedelemadót vezetett be, valamint a világ legmagasabb áfa-szintjét érvényesíti, ami aránytalan mértékben sújtja a szegényeket. Ha valóban ez a modell, akkor Amerika milliárdosainak nem lesz semmi problémájuk a Vance által hirdetett munkásosztály-konzervativizmussal.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2024.08.02., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János