Emlékezetes március 15-ék
15/03/2022 09:28
| Szerző: Klubrádió/pj
Március 15-öt a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepének is szokás nevezni. Csokorba szedtünk néhány emlékezetes március 15-i megemlékezést.
1860
Időben viszonylag közel az 1848-as forradalomhoz, 12 évvel később volt az első olyan megemlékezés, ami rögtön zavargásokhoz is vezetett. A szabadságharcban elesett honvédek emlékére szervezett gyászmise után a fiatalok koszorúzni készültek, de a katonák megállították őket. A több száz fős tömegre végül tüzet nyitott a hadsereg, melyben hárman megsérültek, egyikük, a jogászhallgató Forinyák Géza két hét múlva bele is halt az őt ért lövésbe, alakja mint a magyar nemzeti függetlenség mártírja vonult be a történelembe.
1939
A II. világháború kitörése előtti március 15. azért is volt emlékezetes, mert ezen a napon a magyar hadsereg megszállta Kárpátalja nagyobbik, eladdig Csehszlovákiánál maradt részét is. Az 1938-as bécsi döntés Kárpátalja déli részét már előtte visszacsatolta Magyarországhoz. A Horthy-korszakban március 15-ére nem mint a nemzeti függetlenség ünnepére tekintettek, hanem a Trianon utáni magyar korszellemben mint a magyar szenvedéstörténet egyik fontos részére.
1942
A II. világháború alatti, 1942. március 15-i megemlékezés a budapesti Petőfi-szobornál háborúellenes tüntetéssé vált, ami a legnagyobb békepárti megmozdulás volt a korban.
1948
A centenáriumi megemlékezés idején a szovjet csapatok megszállása alatt állt az ország, az úgynevezett "új márciusi ifjúság" pedig ekkor a "munka ifjú hősei" feliratú táblákkal vonult fel, nemcsak Petőfi és Kossuth képeivel, hanem Sztálinéval is.
1951-ben törölték a nemzeti ünnepek közül március 15-ét, és egészen 1988-ig nem is volt munkaszüneti nap. A Kádár-rendszerben jelent meg az úgynevezett Forradalmi Ifjúsági Napok ünnepsorozat is, mely március 15-öt, március 21-et (az 1919-es Tanácsköztársaság napját) és április 4-et (Magyarország II. világháborús felszabadítását a Szovjetunió által) egy ünnepkörbe terelte, és 48 forradalmi hevületét
1971
A Petőfi-szobornál az ünneplők kiszedték a vörös zászlókat a nemzeti zászlók közül a virágágyásból. 1972-ben és 1973-ban is gumibottal oszlatta fel a rendőrség az összegyűlt tüntető tömeget, amit nacionalistának nevezett a hatalom.
1986
Ez a március idusa „lánchídi csata” néven vonult be a történelembe. A délelőtti megemlékezésen, a Petőfi téren természetesen ott volt a titkosrendőrség. Dél körül indult meg a kb. háromezer fős tömeg, és ekkor vezették el Diószegi Olga bölcsészhallgatót, aki pénzt próbált gyűjteni Nagy Jenőnek, az ABC-kiadó vezetőjének a tömegben. A napközbeni megemlékezések után estefelé a Bem szoborhoz akart vonulni a tömeg (akárcsak előző évben, amikor a rendőrség biztosította a menetet), de amikor a Lánchídon vonultak át az emberek, a rendőrség mindkét oldalon lezárt a hidat és a tömegre támadt gumibotokkal, és több mint 500 személyi igazolványt gyűjtöttek be. Sokakat büntettek meg ezután, volt, akit az iskolából csaptak ki, másokat pénzbüntetéssel sújtottak.
A „lánchídi csatára” emlékszik vissza a tüntetés egyik résztvevője:
1988
A '88-as március 15-i megemlékezésre beszédekkel készült az ellenzék, ami azért is lett volna különleges, mert 1956 óta soha nem hangzott el beszéd utcai tüntetéseken. De aznap hajnalban a beszédet tartani szándékozókat – többi között Pálinkás Szüts Róbert kollégánkat – elvitte a rendőrség, így például Hodosán Róza beszélt férje, Demszky Gábor helyett a Batthyány örökmécsesnél, illetve Tamás Gáspár Miklós is felszólalt aznap. A megelőző rendőri akció ellenére 1956 óta a Kádár-rendszer addigi legnagyobb ellenzéki tüntetésére került sor. Több ezren vettek részt rajta, egyes becslések szerint a demonstrálók száma a 10-15 ezret is elérte. Ez volt az első olyan tüntetés is, ahol elhangzott, hogy Kádár Jánosnak mennie kell.
1988. március 15-én nem mindenhol voltak efféle rendhagyónak tekinthető történések, az ország nagy részén a szokásos mederben haladtak az ünnepi események. Így volt ez, legalábbis a helyi hivatalos híradás szerint, Egerben is.
1989
A következő évben már tízezrek vonultak Budapest utcáin a Kossuth térre, Orbán Viktor, az egy évvel korábban alakult Fidesz egyik vezetője is tartott beszédet, melyben a Varsói Szerződésből való kilépést sürgette.
Emlékezetes pillanat volt '89 március 15-én Cserhalmi György felszólalása, amikor a Szabadság téren a Magyar Televízió lépcsőjén György felolvasta az ellenzéki szervezetek 12 pontját, ezután kinyilvánították, hogy a Magyar Televízió az egész magyar nemzeté.
2007
Az őszödi beszédet és a 2006-os őszi zavargásokat követő március 15-én először csak hangoskodással zavarták meg a zászlófelvonást, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vett, aztán a múzeumkerti ünnepségen tojással dobálták meg Demszky Gábor főpolgármestert, az Andrássy úton pedig összecsapás is volt a rendőrökkel.
2013
Emlékeznek még a hatalmas hidegre és a sok hóra, amikor "Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium" sms-t kaptunk sokan? Az extrém hideg és havazás okozta közlekedési káosz miatt sok helyen el is maradtak az ünneplések és demonstrációk.
