Európai értékek. Léteznek ilyenek?
23/04/2019 07:17
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A migráció már nem napi, gyakorlati téma, egészen teoretikus vitákhoz is vezet, egészen az Európai Unió gyökereihez. Európai érték, nyugati érték, német érték?
Az osztrák sajtó egy része, így például a bécsi Der Standard közli az APA hírügynökség szófiai keltezésű jelentését, amely szerint szélsőjobboldali csoportok „Európa Erőd” elnevezéssel ernyőszervezetet hoztak létre, még húsvét vasárnap a bolgár fővárosban. Különböző antifasiszta, illetve zsidó szervezetek tiltakoztak a rendezvény megtartása ellen. Az APA-tudósítás szerint Magyarországról egy Légió Hungária nevű csoportosulás található az alapítók között. A bolgár szervezők német, francia, lengyel és cseh szélsőjobboldaliakat is meghívtak a találkozóra.
Fej-fej mellett
Az észak-macedóniai elnökválasztás második fordulójában a NATO-csatlakozási tárgyalások főmegbízottjának a győzelmére számít a nacionalista jelölttel szemben a Bloomberg amerikai hírügynökség. A kormánypárt által jelölt Sztevo Pendarovszki csak hajszállal, a voksok 42,8 százalékával nyerte meg a vasárnap tartott első fordulót, míg fő ellenfele, Gordana Sziljanovszka Davkova 42,3 százalékot kapott. A május ötödikén tartandó második fordulóban azonban a Bloomberg várakozása szerint az albán kisebbség eddigi jelöltjének, Blerim Rekának a hívei többségükben Pendarovszkira fognak szavazni. A nacionalista ellenzék – amely 2017-ben esett ki a hatalomból, és amelynek az egykori miniszterelnöke, Nikola Gruevszki időközben Magyarországra szökött, hogy elkerülje a hatalommal való visszaélés miatt rá kirótt börtönbüntetést – ellenzi, hogy a mostani szkopjei kormányzat hosszú évek kötélhúzása után megállapodott Görögországgal arról, hogy az ország nevét az esetleges területigényektől való félelem kiiktatása végett Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatják. Ez a megállapodás megnyitja az utat az ország euroatlanti integrációja előtt, okafogyottá teszi az eddigi görög ellenkezést.
Civilizációk harca
Most nézzünk valami sokkal elvontabb témát. Léteznek-e egyáltalán az úgynevezett európai értékek? - erről a kérdésről jelentetett meg erősen kétkedő cikket a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadásában Hans Kundnani, aki a brit királyi külügyi intézet, a Chatham House egyik vezető elemzője. A szerző a nemzetközi politikát a civilizációk harcaként értelmező huntingtoni gondolatnak minősíti azt az állítást, hogy az Európai Uniót, a kontinens integrációs szervezetét nem puszta érdekei, hanem az általa vallott értékek vezérlik, vagyis hogy a törésvonal kulturális jellegű. Szerinte még mindig helyesebb lenne nyugati értékekről beszélni, bár az is a civilizációk mentén sorolja csoportokba a különböző entitásokat. Kundnani egyik érve amellett, hogy az európai értékekre való hivatkozás nem állja meg a helyét, az, hogy az egyik ilyen hangoztatott érték a demokrácia, holott az unióval szemben éppen az az egyik fő bírálat, hogy nem demokratikus. Elismeri, hogy az EU a bővítése során valóban előmozdította a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság ügyét a szomszédságban található országokban. Felteszi azonban a kérdést, hogy mitől kellene a demokrácia, illetve az emberi méltóság érvényesítésének tekinteni azt, amikor az unió önkényuralmi rezsimekkel köt alkut, és olyan országokba küldi vissza a menekülteket, ahol nincsenek biztonságban, vagy éppenséggel hagyja, hogy belefulladjanak a Földközi-tengerbe.
Németország irányít?
Ami a jogállamiság melletti kiállást illeti, a Chatham House elemzője azt a szemrehányást teszi az EU-nak, hogy miközben az unióból távozni készülő Nagy-Britannia – az Egyesült Államok mellett – tényleges lépéseket tesz annak érdekében, hogy Ázsiában sikerüljön fenntartani a jog érvényesülését a jelenlegi legsúlyosabb fenyegetéssel szemben, ami Kundnani szerint Kína terjeszkedése a Kelet- és Dél-kínai tenger szigetein, addig az Európai Unió „elvszerű semlegességről” beszél, és gyakorlatilag távol tartja magát a kérdéstől. Brüsszel – folytatja a Politico szerzője – az európai értékekre hivatkozik, amikor keményen fellép Lengyelország és Magyarország ellen, az országon belüli jogállamiság megsértése miatt, ám korábban az EU maga is ugyanezt művelte, amikor az eurozóna pénzügyi szabályait, illetve a kötelező menekültkvótát próbálta erőltetni, és diszkreditálta magát. Ezen a ponton érkezik el Hans Kundnani mondanivalójának gyaníthatóan legfontosabb politikai tartalmához, amikor azt állítja: az EU-nak az előírásokhoz való ragaszkodása valójában nem európai, hanem német elképzelés. Számos EU-n belüli konfliktus arról szól, hogy ellenállás keletkezik olyan szabályokkal szemben, amelyekre úgy tekintenek, hogy azokat Berlin hozza, és aláássa a tagállamok szuverenitását – írja az elemző. Szerinte ez nyilvánvalóvá vált az euróválság idején, és azt jelenti, hogy még a jogállamiság is olyasmi, ami inkább megosztja az európaiakat, ahelyett, hogy egyesítené őket.
Kárpáti János lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Címlapkép: Pixabay.
