Sinopharm a járványhalálozási adatok tükrében: Falus András és Boldogkői Zsolt

Az Átlátszó egy hónap várakozás után megkapta a Nemzeti Népegészségügyi Központtól az elhunytak oltási kórtörténetét tartalmazó tavalyi adatbázist. Az idősoros táblázat tartalmazza, hogy a 2021-ben elhunytak mikor és milyen típusú első, második és harmadik oltást kaptak. A 28 287 elhunytból 7531-en kaptak oltást. A beadott oltóanyagok alapján a Sinopharmmal oltott elhunytak voltak magasabb arányban az első, második és harmadik beadott oltások tekintetében is – írják.

Falus András immunológus, akadémikus, professor emeritus elmondta, a legtöbb magyar, aki kérte az oltást, Pfizert kapott, ezért a nagy számok miatt a Pfizerrel legalább egyszer oltottak között van a legtöbb elhunyt, de arányosítva a Sinopharm-féle kínai vakcina nyomán fordul elő a halálozás a legmagasabb arányban.

Felidézte, hogy noha a kínaiak maguk felhívták a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy 60 éven felül ne alkalmazzák, mert nem volt kipróbálva, ezt nem vette figyelembe a magyar hatóság (vagy a külügyminiszter, vagy maga a kormány – jegyezte meg).

A mostani oknyomozó anyag olyanokra mutat rá, amelyekről eddig nem volt tudomásunk: például arról, hogy mennyi idő telt el a vakcina (első, második, harmadik) beadása és a haláleset között, magyarul nem derült ki, hogy melyik vakcina véd, hat a legjobban. Kiderült, hogy ebből a szempontból radikális különbség van az oltóanyagok között; a Pfizer és a Sinopharm az, amelyből kellően sokat adtak be ahhoz, hogy statisztikailag ki lehessen értékelni.

Ennek alapján jött ki az előbb ismertetett megállapítás a Sinopharmmal kapcsolatban. Amely lehet más országban hatékony, bár tudomása szerint már a kínaiak se kizárólag azt használják. „Hisztérikus felelőtlenségről” beszélt azzal kapcsolatban, hogy bedobták a Sinopharmot, hiszen minél előbb akart oltást a kormány, és idősotthonokban is alkalmazták ezt a vakcinát.

Falus András azt mondta: a Pfizer sokkal gyorsabban hozzáférhető volt, mint a kínai vakcina. Mégis, ezen a ponton kicsit megértőbb a kormánnyal szemben, amely gyorsan akart valamit tenni, improvizatív döntést hozott, ahogy az adózás „egyáltalán nem szerencsés” módosításával kapcsolatban is. Azt mondta: „hajlamosak a vészhelyzetet olyan értelemben komolyan venni, hogy ők ijednek meg először”, és így a jóakaratot nem lehet kizárni. Viszont az felháborította, amikor a kínai vakcinával kapcsolatos kritikus nyilatkozatokat tevőket „vakcinaellenesnek” nevezték. Ez halálosan igazságtalan stigmatizáció – tette hozzá.

A professzor beszélt arról is, hogy a Szputnyik egyébként egyáltalán nem volt rossz vakcina, viszont „senki nem tudja, miért csökkent nagyon gyorsan a hozzáférhető mennyiség”. Az AstraZeneca és a Janssen körül voltak engedélyezési problémák, a Modernából keveset hoztak be, de hasonló jó eredményeket mutatott, mint a Pfizer. Hangsúlyozta, hogy a statisztikában az oltottakról van szó, a nem oltottak halálozási számai sokkal magasabbak, megdöbbentőbbek, de ez nyilvánvaló.

Szerettünk volna beszélni Boldogkői Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával, molekuláris biológussal, aki nem merte megígérni, hogy tud nyilatkozni az adásban, mert egy másik sajtónyilatkozata is volt nagyjából ebben az időben. De adás közben mégis jelezte, hogy tudna beszélni, így Falus András után ő is hozzászólt a felvetett témához - de nem a Falus által elmondottakra, annak csak a végét hallotta. (Szerk.: eredetileg tévesen írtuk, hogy Falus Andrásra reagált.) 

Felidézte, hogy ő annak idején is a Sinopharm vakcina mellett volt. Azt mondta: az Átlátszón közzétett adatok mellett fontos a kontextus is, és amikor a Sinopharm megjelent, akkor nem volt elegendő mennyiségben nyugati vakcina az országban. Így amikor a kínai mellett döntött a kormány, még nem tudta, hogy hamarabb jön a többiből, például a Pfizerből.

Lehet azt mondani, hogy nem volt olyan hatékony, mint a Pfizer, de ez utólag derült ki. Azonban „sok idős ember életét mentette meg” – tette hozzá. Szerinte túlmisztifikálják azt, hogy nem volt meg a harmadik klinikai fázis, mert ilyenkor, vészhelyzeti alkalmazásnál nem a biztos tudás áll szemben a bizonytalannal, hanem a valamivel biztosabb áll a kevésbé biztossal szemben.

Szerinte itt volt egy olyan döntés, amelynek a szakmai része nem volt helytelen. Úgy fogalmazott: a politikai törzsi logikán túllépve nem feltétlenül áll meg az az állítás, hogy kár volt behozni a Sinopharmot, mert nem volt bizonyított a hatása.

A beszélgetéseket az egyes hangsávokra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Mészáros János