Fegyveresekkel késztették az embereket szavazni – Interjú Serhii Shapovalov kijevi elemzővel
2/10/2022 13:39
| Szerző: Csernyánszky Judit
Természetesen ez egy álnépszavazás volt, s az emberek nem önszántukból mentek el szavazni – mondja Serhii Shapovalov, a kijevi Ilko Kucheriv Demokrácia Kezdeményezés Alapítvány elemzője. – Számos videón látható, hogy a választási bizottság megy ki fegyveresek kíséretében a szavazókhoz, és igyekeznek rábeszélni őket a szavazásra. Ez egy időhúzási taktika volt a Kreml részéről, mert a Harkov környékéről megkezdett ukrán ellentámadás váratlan fordulatot hozott a csatatéren. Hisz egy hét alatt 8000 km2 területet szabadított fel Ukrajna Donbasz térségében, és az orosz vezetésben tudatosodott, hogy nincs elég katonája.
Igen, mert miután visszafoglaltuk ezeket a területeket, meg is kell szervezni az ellenőrzést a területek felett. Azaz bizonyos kormányzati hivatalokat felállítani. Most megyünk tovább a donyecki északi részek felé. Egyébként az oroszoknak is az a problémájuk, hogy az elfoglalt területek fenntartásához, ellenőrzéséhez nincs elég katonájuk. A referendumra azért is szükség volt, hogy orosz területté nyilvánítva a négy régiót, nukleáris támadással zsarolhassanak, hisz saját területről indíthatnák – legalábbis az ő felfogásuk szerint.
Megállítja ez Ukrajnát, hogy a térségben továbbra is előrenyomuljon?
Nem. Nincs más opciónk, mint folytatni a területek visszaszerzését. Hiszen, ha megállnánk, akkor rövid időn belül Oroszország bejelentené, hogy újabb régióra ír ki referendumot. A megadás jele lenne, ha hinnénk az atomfegyver bevetésének.
Ezek szerint nem veszik komolyan a nukleáris fenyegetést. Pedig ez nemcsak Ukrajnára nézve jelent óriási veszélyt, hanem a környező országokra is, adott esetben NATO-tagországokra.
Valóban, s ez azt is jelenti, hogy teljesen megbomlik az a nemzetközi biztonsági rendszer, amely a II. világháború óta kiépült. Sajnos nem tudjuk megmondani, hogy mennyire veszélyes ez a fenyegetés: a skála a „biztosra vehetőtől az aligha bekövetkezik” forgatókönyv szerint minden elképzelhető. És ha abból indulunk ki, hogy a háború megindítása is egy őrültség, s most a részleges mozgósítás is őrült ideának tűnik, akkor nem lehetünk biztosak abban, hogy nem következik be a legrosszabb forgatókönyv. Ugyanis most azt a hírt kaptuk, hogy szó sincs részleges mozgósításról. Azokat is behívják, akiknek semmilyen tapasztalatuk és gyakorlatuk nincs a katonaságból, mert még nem szolgáltak a hadseregben egyáltalán. Azt halljuk, olyanokat hívnak be, akik még soha nem fogtak fegyvert a kezükben. Ebből kiindulva is látszik, teljesen irracionális dolgok történnek. Oroszország gyakorlatilag teljesen kiszámíthatatlan szereplővé vált az események sodrában.
Esetleg mondana erre konkrét példát?
Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök nem egyszer figyelmeztetett, hogy a Krím félsziget elleni támadásra Oroszország azonnal reagál, és abban nem lesz köszönet. Körülbelül 1 hónapja az ukránok rakétát lőttek ki az oroszok katonai légibázisára. Az oroszok kételkedtek abban, hogy az ukránok voltak, hisz úgy tudták, nincs hosszú hatótávolságú rakétájuk. S mi történt? Az, amit Medvegyev, mint az oroszországi biztonsági tanács elnökhelyettese ígért? Nem. Azt mondták, az orosz fél katonai hibát vétett, s annak eredménye volt a robbanás.
Visszatérve a referendumra…
Igen, még elmondanám, ha nem emlékezne mindenki arra, hogy 2014-ben is volt referendum Luhanszk és Donyec régióban. Akkor még nem az Oroszországhoz tartozásról szavaztatták meg a helyieket, hanem csak arról, hogy Ukrajnától függetlenek akarnak-e lenni. S minden a Kreml elképzelése szerint alakult, mert 90% feletti volt az igenek száma. Igen ám, de Oroszország nem hirdette ki a két régió függetlenségét.
Most pénteken viszont ceremónia keretében legalizálták a négy régió Oroszországhoz csatolását.
Ennek pedig két következménye lehet. Ukrajna nem mond le semmiképpen hamis referendummal elcsatolt területekről, és megindul, hogy visszaszerezze. Oroszország viszont saját országa elleni támadásként értékeli ezt lépést, és nem zárja ki az atomfegyver bevetését. Igen ám, de akkor az orosz hatóságok roppant népszerűtlenek lesznek még az oroszok körében is. Ez a folyamat egyébként máris elkezdődött a katonai mozgósítással. Noha Putyint általában nem érdekli a közvélemény, de a katonai mozgósítás sikere éppen a róla kialakított közvélekedésen múlik.
Egyes jelek szerint népszerűsége máris csökkent, ami azt is jelenti, hogy megosztott lesz az ország.
Orosz és nemzetközi becslések szerint már 300 ezer férfi elhagyta az országot a mozgósítás hírére – csak az elmúlt 10 nap alatt. Ezt megelőzően 70-80%-os támogatottsága volt a háborúnak Oroszországban, hisz az emberek az állami tv-n keresztül csak a sikereket láthatták, olyan volt ez, mint egy show műsor. A mozgósítás azonban gyanút ébresztett az emberekben, hogy mi is történik valójában. Azt sajnos nem vitathatjuk, hogy sokan vallják az orosz birodalmi törekvések fontosságát. De abban is biztos vagyok, hogy közöttük egyre többen vannak, akik mindenáron azért nem akarnak beállni a hadseregbe. Persze nem kevesen vannak, akik csak meggazdagodni akarnak, míg mások továbbra is a háborús show-t szeretnék látni a közszolgálati tévében.
Tényleg 1 millió embert akarnak behívni a hadseregbe? Amit hallani, az igaz lehet? És ez mennyire nehezíti meg az önök védekezését?
Nemcsak 1 millióról, de 1 millió 200 ezer tartalékos behívásáról is hallottunk. De őszintén szólva, ez a szám, még ha magasnak is tűnik, a mi stratégiánkat aligha befolyásolja. Több oknál fogva. Ezek az emberek nem motiválták, és eszükbe sincs az életüket kockára tenni. Csak az irhájukat menekítik majd ki, ha életveszélybe kerülnek. Nem mellesleg ezért sem jelentkeztek nagy számban önkéntesek az elmúlt 7 hónapban. Akiket behívnak, azoknak minimális a katonai szakértelmük, azaz nem képzett katonák, vagy egyáltalán nincsenek felkészülve a háborúra. Ezzel szemben a mi katonáink eltökéltek, motiváltak, és a NATO által felkészített katonák, akiknek a száma folyamatosan nő. Mintegy 1 millió ukrán katona van a fronton, ebből 700 ezer a katona, a további 300 ezer a nemzeti gárdához, a rendőrséghez és a titkosszolgálatokhoz tartozik. A toborzás egyfolytában tart, és a NATO-szövetségesek pedig folyamatosan képzik ki a katonáinkat külföldön. Oroszország se modern katonai technológiával nem rendelkezik, de képzett fegyveresekkel sem. Mi nem AK47-esekkel indulunk harcba, ahogy az oroszok mostanság nagy általánosságban véve. Épp tegnap 80 Himers rendszert ajánlott fel az Egyesült Államok újabb katonai segítségként. Ez ugyebár precíziós, hosszú hatótávolságú, akár 80 km-re is kilőni képes rakétatüzérségi rendszer, amivel például orosz fegyverraktárakat tudunk támadni. És ahhoz képest, hogy a háború kezdete óta csak 16-ot kaptunk ebből, most egyszerre 80-at kapunk.
Ez alapvető fordulatot hoz a háború kimenetelében. Látja már esetleg a háború végét is?
Valerij Zaluzsnij tábornokot, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát tudnám idézni, aki szerint a háborúnak akkor sem lesz vége, ha Ukrajna felszabadítja az összes, most elfoglalt területeket. Egyelőre az orosz vezetés birodalmi törekvései megfékezhetetlenek. Oroszország megkérdőjelezhetetlen agresszor. Kiéheznek majd újabb és újabb területekre, soha nem fogják abbahagyni a háborúskodást. Mi viszont tovább növeljük hadseregünk létszámát és katonai felkészültségünket, illetve egyre több modern katonai felszerelést kapunk minden bizonnyal.
Putyin elnök mentális egészségi állapota sokakban kérdést vet fel, és persze egyéb betegségéről is szokott írni a sajtó. Ön mit tud ezekről?
Mentális állapota? Érdekes felvetés. Nincsenek megbízható információink, de attól tartok még a titkosszolgálatnak sem. Az biztos, a folytonos hazugságok világában él, élnek. Hisz a háború kirobbantásakor is azt állította, hogy Ukrajna fenyegeti Oroszországot. Egy olyan ország, amelynek lakossága harmada Oroszországénak? A nemzetközi nőnapon – azaz két héttel a háború elindítása után a nagy nyilvánosság előtt megnyugtatta a nőket, anyákat, az országot, hogy nem hívják be szolgálatra a tartalékosokat. És most már több, mint 1 millió katonáról beszélünk… Az alternatív igazságok világában, alternatív valóságban él.
Orbán Viktor és körei – a populisták – béketárgyalásokat sürgetnek. Milyen esélye van ennek és mit jelentene egy kiegyezés Ukrajna számára?
Fair feltételekkel asztalhoz lehet ülni tárgyalni. Ukrajna csak akkor tárgyal, ha tisztázzák előtte, egy négyzetkilométernyi területről sem mond le, illetve beismeri Oroszország az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnöket. Mariupolban…
Most pedig Izjumban, hisz erről is videók készültek.
Több mint 400 embert, civileket találtak egy tömegsírban. A tárgyalások kompromisszumot jelentenének. Ukrajna egyelőre ezt nem látja, mert ugyebár két forgatókönyv van: vagy Ukrajna veszíti el területeit, vagy Oroszország a háborúját. A kérdés: kinek a túlélésére játszunk? Egyik fél számára sem elfogadható a kompromisszumos javaslat.
A magyar kormányfő szinte az összes uniós tagországgal szemben kialkudta, hogy vásárolhassunk továbbra is orosz olajat, és most pedig a 8. szankciós csomagot akarja megvétózni, játszani ugyanazt, mint a korábbiaknál. Hogyan látja Orbán Viktor szerepét ebben a háborúban, és ha segít, akkor kinek?
Orbánt Putyin kollaboránsának tartom. Ez persze a személyes véleményem. Európa foglya lett Putyinnak mindaddig, amíg csak Oroszországtól vásárolhatott gázt és olajat. És az a faramuci helyzet állt elő, hogy miközben az Unió támogatta Ukrajnát, addig napi 1 milliárd dollárt fizetett a gáz- és olajbeszerzésért. Orbán egy olyan korrupt európai politikus, aki azt gondolja, hogy a háborús bűnökre magyarázattal lehet szolgálni az orosz gáz- és olajszükségletekkel. A külügyminiszterével együtt azt állítják, hogy Európa jobban szenved a szankcióktól, mint maga Oroszország. Ez nem más, mint az orosz propaganda kihangosítása. Orbánék az orosz propagandát terjesztik Európa-szerte. És az, hogy nem volt hajlandó megengedni, hogy Magyarország területén fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, megint csak azt jelenti, hogy Putyin pártján áll. Németország épp ugyanolyan megszorult helyzetbe került, mint Magyarország, mert 40%-ban függött az orosz energiaforrásoktól. Ennek ellenére képes volt teljesen lemondani erről. Másodsorban, azt gondolom, aki a kollaboránsként segíti a háborús bűnöst, mint ahogy Orbán ezzel a politikával, azt, így Orbánt is részben, ezért felelősségre kell vonni.
Csernyánszky Judit interjúja a 2022. október 1-jei Hetes Stúdióban hangzott el.
Ne hagyja, hogy a Klubrádió elhallgasson! Támogassa a szabad hangot! Kattintson!
