„Köszönjük
Kovátsműhely

Felejtés és emlékezés - Kovátsműhely

29/08/2020 10:10

| Szerző: Barna Zsuzsanna/Klubrádió

A felejtés természetes folyamat: nem csupán információkat, de érzelmeket, vagy akár embereket is elfelejtünk. Ám van ennek kóros formája és van történelmi felejtés is.

A Kovátsműhely vasárnapi daltörténetének témáját a Felejtő dal adja. Adásunk első felében Gaál Ildikó rendező lesz velünk, aki Demencia spotok címmel forgatott kisfilm-sorozatot. A rendezőt családi érintettség is motiválta, amikor a demencia témájához nyúlt. Ezután Kováts Kriszta Rainer M. János történészt faggatja a történelmi felejtésről.

 

A felejtés természetes folyamat: nem csupán információkat, de érzelmeket, vagy akár embereket is elfelejtünk. Ám mi történik akkor, ha a feledékenység az öregkori demencia vagy az Alzheimer-kór jele? Gaál Ildikó rendező személyesen is érintett, hiszen édesanyja élete vége felé hasonló problémával küzdött; nem csoda hát, hogy a téma többször is megtalálta őt. C. Gundlach Batang felé című kétszereplős darabját rendezte meg először Koltai Róbert és Szirtes Balázs főszereplésével. Az előadás egy demens öregember és gondozója kapcsolatáról szól, és nagy sikert aratott orvosok, szociális munkások körében is. Második, a témával kapcsolatos munkája egy kisfilmsorozat, amelynek előkészítése alatt a rendező aktívan konzultált orvosokkal és érintettekkel egyaránt. A két főszereplő itt is Koltai Róbert és Szirtes Balázs, ezúttal azonban egy apa-fiú kapcsolatot jelenítenek meg. Hogyan éli meg a fiú édesapja szellemi leromlását? Hogyan segíthet át ezeken a helyzeteken a szeretet és a türelem? Erről is szólnak a kisfilm-sorozat, amelyet több fesztiválra is meghívtak.

Adásunk második felében Rainer M. János történész a történelmi felejtésről beszél. Hogyan írják át a győztesek a történelmet, és miért lehetetlen az internetkorszakban meghamisítani a világban zajló történéseket?

Vendégünk rövid “történelmi gyorstalpalót” tart a történetírás fejlődéséről, és arról, hogyan változtatta meg az írásbeliség azt, ahogyan a történelmi eseményekről gondolkodunk és ahogyan azokat rögzítjük.

Beszélgetünk az 1848-49-es szabadságharc utáni kiegyezésről, 1956-ról, a rendszerváltásról, napjainkról, de a nemrégiben elkészült Trianon-emlékműről is.

Rajk László 1956-os és Nagy Imre ‘89-es újratemetése között nem nehéz észrevenni a párhuzamot: a történelmi igazság mindkét esetben a felszínre tört végül. Vendégünk hosszan elemzi, hogy miért volt lehetetlen a felejtés ezekben az esetekben, de beszélgetünk a ma politikusairól, politikai szándékairól is.

Tartsanak Kováts Krisztával és vendégeivel vasárnap 17:00-kor!