Kovátsműhely - A Thököly úton
13/06/2020 16:46
| Szerző: Klubrádió
Szó szerint "legendás" lesz ez a Kovátsműhely. A műsorban ezúttal főleg szobrokról lesz szó és az azokhoz fűződő történetekről. Március 22-i adásunk ismétlését hallhatják június 14-én.
Bizonyára minden budapesti ismeri a Thököly út 61. szám alatt található befalazott erkélyt, amelyen egy szoborasszony áll. A legenda szerint a szobrot ihlető nő az első világháborúból várta haza minden egyes nap a férjét az erkélyen állva. Hogy a legenda nem igaz, azt maga Dr. Ybl Ervin művészettörténész, a palota építőjének fia leplezte le az Esti Hírlap hasábjain 1958-an. A Kovátsműhelyben ebből a történetből kiindulva beszélgettünk Török András művelődéstörténésszel köztéri szobrainkról, majd a második részben Kolodko Mihály és Kalmár János szobrászművészek voltak a vendégeink.
Bár Török András maga is sokáig mesélte a legendát a szoborról, amelyet még édesanyjától hallott, történészként pontosan tudja, hogy egy szó sem igaz belőle. Az épületet Ybl Lajos tervezte, a szobrot pedig Ligeti Miklós készítette. Az Esti Hírlap hasábjain ez állt a bizonyos 1958-as cikkben:
„A házat annak idején édesatyám Ybl Lajos építész tervezte az első világháború előtt Pápai Manó varrógép-kereskedő számára. Akkoriban harmadik egyetemi éveimet a párizsi Sorbonne-on végeztem, és beutaztam egész Franciaországot, hogy műemlékeit tanulmányozzam. Egy alkalommal Bourges-ban jártam, ott láttam Jacques Coeurnek. VII Károly francia király dúsgazdag pénzügyminiszterének XV. századi nagyszerű, kései gót palotáját, melynek bejárata mellett jobbra és balra egy egy kőből faragott kitekintő férfi és nő figyeli: ki akar a kapun belépni. Hazatérve elhoztam e palota képét, s megmutattam atyámnak. Ez az eszme annyira megtetszett neki, hogy a Pápai villa számára is faragtatott ilyen figyelő női alakot Ligeti Miklóssal.”
Bár mostanában sajnos nemigen lesz rá lehetőségünk, Török Andrással arról is beszélgettünk, hogyan lehetünk turisták a saját városunkban. Szó volt továbbá Budapest köztereiről, köztéri szobrairól is.
Adásunk második felében Kováts Kriszta Kolodko Mihály és Kalmár János szobrászművészekkel beszélgetett. Kolodko Mihály aprócska gerillaszobrait minden budapesti ismeri, Kalmár János elvont, filozofikus hangvételű alkotásai a pici érméktől egészen a monumentális alkotásokig nagyon érzékenyen fogalmaznak.
Kolodko művei társadalmi párbeszédet is folytatnak, elég csak a Szabadság téri usánkaszoborra gondolnunk, amelyet a Mi Hazánk mozgalom politikusa egy baltával vert le, majd a Dunába dobott. Kolodko pedig kisvártatva pótolta a szobrot egy aprócska baltaszoborral.
Kalmár Jánossal a térszervezésről is beszélgettünk, de szóba jött a Berlini Holocaust-emlékmű, és Duchamp piszoárja is. Tartsanak vasárnap is Kováts Krisztával és vendégeivel!
