Felhatalmazási törvény: maga az újságíró a célpont
1/04/2020 15:41
| Szerző: Klubrádió
Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke szerint az úgynevezett felhatalmazási törvény elfogadása, benne a rémhírterjesztés fogalmának kiterjesztése és büntetési tételének növelése magukat az újságírókat célozza, nem a kiadót, a lapot, a tévét vagy a rádiót.
Hargitai Miklóst arról kérdeztük, mit tehetnek az újságírók a kormányoldal által koronavírus-törvénynek, az ellenzék által felhatalmazási törvénynek nevezett jogszabály elfogadása után, különös tekintettel a rémhírterjesztésre, amelyért már öt év börtönt is ki lehet szabni. A MÚOSZ elnöke azt mondta: bízni kell a bíróságok józanságában, ez a legkevésbé megszállt hatalmi ág. A rémhírterjesztés eddig is büntetendő volt, de „meglehetősen józanul” kezelték ezt a tényállást a bíróságok. Ennek az alkalmazhatóságát a március 30-án elfogadott törvénnyel kicsit megkönnyítették és nagyon kiterjesztették az újságírókra meg a nyilvánosság előtt szereplőkre, de talán ez nem befolyásolja a bíróságokat.
Abszolút a bíró mérlegelésére van bízva, hogy mit tekint rémhírterjesztésnek – mondta. Szerinte az a legnagyobb probléma ezzel a jogszabállyal, hogy gumiparagrafust hoztak létre, nincs meghatározva, mi az, amikor úgy közlünk valós tényeket, hogy az alkalmas a járvánnyal szembeni védekezés hátráltatására. Semmilyen támpontja nincs a jogalkalmazónak arra nézve, hogy mi alkalmas és mi nem, két mondás áll majd szemben egymással, az egyik a kormányé vagy egy állami szervé, a másik az újságíróé. És itt maga az újságíró meg a szerkesztő a célpont, tehát nem a kiadó, nem az újság, a tévé vagy a rádió – emelte ki.
Hargitai Miklós közölte: nagyon sok helyreigazítási és hasonló pert láttunk korábban, a bírók azt mérlegelik, hogy a tőle elvárható gondossággal járt-e el az újságíró. Mindent dokumentálni kell, papírokat, hangfelvételeket megőrizni. Ebben az jelenti a nehézséget, hogy a Btk.-változtatás a nyilatkozóra, a szivárogtatóra is vonatkozik, tehát ők is óvatosabban fogalmaznak és kerülik az olyan helyzeteket, amikor dokumentálni lehet, amit mondtak. Ez az egész egyébként a véleménycikkekre nem, csak a tényállításokra vonatkozik. Ha viszont a kormány kommunikációjában jelennek meg egyesek szerint téves, vagy a nyugalmat megzavarni képes állítások, akkor őket is feljelentheti valaki.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Kiemelt kép: Pixabay
2020. április 1., szerda 07.45
Műsorvezető: Para-Kovács Imre
