Filmekben látható szervezett bűnözést megszégyenítő céghálózaton keresztül veszthették el közvagyon jellegüket jelentős pénzek

Új ablakban

2025. március 21. Reggeli gyors - Ligeti Miklós 2025.03.21.

08:18

00:00

Ez egy régi sztori, mely Matolcsy György leköszönésével újra felmelegedett, de a Transparency International Magyarország 2014-ben, amúgy elsőként kezdte verni az asztalt, hogy itt probléma van. Akkor még 60 milliárd forintról volt szó, az eredetileg három, majd négy alapítvány esetében, ami később öt, majd hat alapítvány lett, hogy aztán újra egy darab legyen belőle.

Eredetileg három alapítványba 60 milliárdot tettek, aztán 2015-re ez már 267 milliárd forint volt. Iszonyú zsonglőrködés ment azzal, hogy ez nem is állami pénz, mert a Magyar Nemzeti Bank nem az államháztartás része, és ezt szabadon megteheti, mert a törvény nem tiltja neki - magyarázta a TI jogi igazgatója. Aztán különböző pereket indított a Transparency International. Végül annyira ciki lett a hatalomnak ez az egész, hogy törvényt hozott a 133 bátorak közössége a parlamentben arról, hogy a jegybanki alapítványnak semmit nem kell magáról közölnie. Ez a törvény 2016-ban elbukott az Alkotmánybíróságon, és ekkor az Alkotmánybíróság egyetértőleg azzal, amit a TI régóta hangoztatott kimondta, hogy itt közpénzről van szó, és ezek az alapítványok közfeladatot látnak el.

Ám akkor itt megállt a bölcsesség. Innentől kezdve egyetlen állami szerv, amelyiknek a dolga az ellenőrzés, a közpénzek felügyelete lenne, a füle botját nem mozdította, a szemét oda nem fordította volna, hogy mi történik ezzel a közpénzzel, és miközben a jegybank hablatyolt jobbra-balra a pénzügyi szakember képzésről, meg a közgazdasági közgondolkodás megújításáról szépen, most már egyébként, a számvevőszék által nagyon alapos részletességgel feltárt modell szerint, ezt a Matolcsy György családtagjaihoz is köthető, meg baráti körükhöz is köthető céghálón keresztül egyszerűen elhasználták ezt a pénzt - fogalmazott Ligeti Miklós.

Így ennek a pénznek tetemes része nincsen meg, és most mindenki pislog, hogy ez hogy történhetett meg? Hát úgy, hogy a NER-ben ez nagyon sokáig megúszhatónak, végrehajthatónak tűnt.

 A TI 2016-ban feljelentést tett a rendőrségen, meg az ügyészségen, de semmit nem voltak hajlandóak tenni. Még egy indokolt elutasításig sem jutott el az ügy. Az ügyészség egy levelet írt válaszul, hogy itt nincsen semmi látnivaló, nem kell semmit sem csinálni.

Ligeti Miklós azt mondja, bár a számvevőszék feltárta a problémákat, feltehetőleg már későn. Ha hallgatnak a Transparencyre 2016-ban, akkor is persze meg kellett volna állapítani, hogy itt sikkasztás történt, mert az, hogyha a jegybank a rábízott nemzeti vagyonnal, meg a könyveiben árfolyamműveletek és egyéb manőverek folytán kimutatható nyereséggel, a sajátjaként rendelkezik, tehát az nem a jegybanki törvényes és az alaptörvényben előírt célra fordítja, az bizony bűncselekmény. Tehát pusztán azzal, hogy az egyik zsebéből a másik zsebébe, az egyik könyvéből a másik könyvébe átteszi, egy másik jogi személynek, egy alapítványnak átutalja, már megvalósította a sikkasztás bűncselekményét az, aki ezért felelőssé tehető.

De akkor a pénz még megvolt.

Ligeti úgy véli, akkor ez még a felelősöknek egy könnyen megúszható cselekmény lett volna, az államnak meg megúszható lett volna 267 milliárd forint elveszítése. De most már bottal üthetjük ennek a pénznek a nyomát, nem tudni, hogy mennyi van meg belőle. A jegybanki alapítvány könyveiben kimutatott tetemes vagyon nagy része köddé vált, mert, hogy a varsói tőzsdén jegyzett GTC ingatlan cégnek a részvényeiben áll, és azok a részvények a szerzéskori árfolyamon vannak nyilvántartva, miközben jelenleg annak a felét sem érik.

Hogy a számvevőszék miért éppen most jutott erre az eredményre, annak az is állhat a hátterében, hogy új vezetése lehet az MNB-nek, de benn van az is, hogy azért Magyarország nincs annyira keletre az állami működés képzeletbeli térképén, amennyire a NER vezetése ezt szeretné.  Néha működnek a szakmai automatizmusok, és ha egyszer végrehajtanak egy vizsgálatot tisztességgel lezajlani, akkor annak a megállapításait már nagyon nehéz eltussolni, visszatuszkolni a szellemet a palackba. Az Állami Számvevőszék három jelentést letett az asztalra. Persze dicséret nem jár érte, mert ezt már 10 évvel ezelőtt el kellett volna végezniük - mondta a TI vezetője. 

Ligeti Miklós azoban figyelemreméltónak nevezte, hogy az ÁSZ jelentésében találni olyan megállapításokat, amelyek egészen meglepőek a NER-ben. Például a jegybanki alapítványon túl magát a jegybankot is vizsgáló jelentés, az hosszan taglalja a pazarló gazdálkodást, és felrója a jegybanknak, hogy túl sokat költött az ingatlanjaira, meg a székházára, holott köteles lett volna takarékoskodni

"Ezt az érvet, mi 10 éve, 12 éve hiába várjuk az államtól, minden ilyen típusú jelzésünkre, feljelentésünkre, bejelentésünkre, ahol pazarlást tapasztalunk közpénzből, és kivizsgálást kérünk. Azt szoktuk kapni válaszul, hogy a sokat költés az még nem szabálytalan, meg nem korrupció" - emlékeztetett.

Hozzátette, a Számvevőszék azért a NER időszakához képest szokatlanul bátor és részletes vizsgálati jelentést tett le az asztalra. A TI igazgatója bízik abban, hogy az ő feljelentésük, amit szintén elküldtek az ügyészségnek, meg a nyomozó hatóságnak, az majd sikeresebb lesz, azt nem lesz olyan könnyű lerúgni az asztalról.

Felhívta a figyelmet Ligeti arra is, hogy itt már akkora a pénzösszegről van szó, hogy ez a cselekmény nem tud elévülni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)