Freedom House: Egyre mélyebbre jut, de vonzó modell Orbán rendszere
11/02/2019 13:36
| Szerző: Klubrádió
A héten szabadból a részben szabad országok közé sorolta át Magyarországot az amerikai székhelyű, Freedom House nevű ismert elemző műhely. Min fordult meg a minősítés, igaz-e, hogy Soros pénzeli őket, és hogy valójában a bevándorlás elutasítása fáj nekik? A Freedom House vezető elemzője, Arch Puddington nyilatkozott a Klubrádiónak.
Magyarország összesített pontszáma, ami az egyes részterületek mutatóiból áll össze, százas skálán hetven pont, és ezzel az ország státusa a szabad kategóriából a részben szabadba került át. Kárpáti János, a Klubrádió riporterének első kérdése az volt, hogy mely kulcsterület romlása billentette át hazánkat a kategorizálási határvonalon.
- Felgyülemlett kulcsproblémákról van szó. Nem csak 2018-ban történt minden. A legtöbb visszaesés, amit Magyarország megtapasztalt, már az előző években megtörtént, 2017-ben, illetve már a 2010-es választás után. Csak ment lefelé és lefelé az elmúlt nyolc évben. Az az ügy, ami átlökte az országot a részben szabad kategóriába, az a vallásszabadság csökkenése volt, a Fidesz által dominált parlament azon döntésének betudhatóan, hogy megtagadták az elismerést egy meglehetősen nagyszámú vallási közösségtől, kivonták ezeket a kormány által elismert kategóriából.
- Ez volt tehát az a nagyobb változás, aminek betudhatóan az országot most már csak részben tekintik szabadnak?
- Ez a fő változás. Szintén voltak problémák az idei választásokkal, és tudja, minket az is nagyon aggaszt, ahogyan összevonták ezeket a médiaintézményeket ebbe az egyetlen, mintegy a kormány által irányított alapítványba. Emiatt nem vontunk le ugyan egyetlen pontot sem, de ez is fontos fejlemény volt az év folyamán.
Ezután a Klubrádió riportere azt vetette fel, hogy Lengyelországot gyakran veszik Magyarországgal egy kalap alá, és bírálják hasonló okokból. Lengyelország mégis 84 pontot ért el, csaknem annyit, mint a 86 pontos Egyesült Államok, és így az ország szabad minősítést kapott.
- Mi a fő különbség Lengyelország és Magyarország között a Freedom House szemszögéből nézve?
- A fő különbség az, hogy Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya soha nem érte el a kétharmados többséget, ami lehetővé tenné számára, hogy keresztülerőltessen hatalmas változásokat, úgy, hogy az ellenzék nem képes megakadályozni ezek megtörténtét. A nagyobb változások a Jog és Igazságosság kormánya alatt inkább olyan helyeken történtek meg, mint az állami média, valamint az igazságszolgáltatási rendszer. Pontokat vontunk le emiatt a két terület miatt, de Lengyelországban nem létezik olyasmi, hogy a kormány maga alá gyűrje a médiát, nem ismeretes a választási rendszer olyan manipulálása, hogy az megerősítse a Jog és Igazságosság pozícióját, nincsenek olyan intézkedések, amelyek a gazdaságot egyfajta korporatív állami gazdasággá tennék, amelyben az ipar nagy részét abba az irányba terelik, hogy az a Fidesz pénzügyeit és politikai kampányait segítse. Ilyen elsöprő erejű változásokat nem látni Lengyelországban, mert ott a kormányzó pártnak nincs kétharmados többsége.
Kárpáti János megkérte Arch Puddingtont, mondjon néhány szót a munkamódszerükről, miként értékelik a forrásaikat, miként válogatják ki a számukra fontos és hiteles információkat. Emlékeztette arra, hogy a magyar kormány meglehetősen egyszerű érveléssel reagált a megállapításaikra: azt mondta, hogy a Freedom House a Soros-birodalomhoz tartozik, ami már önmagában romba dönti a hitelességüket.
- Először is nem kapunk pénzt, vagyis sem a Freedom House, mint olyan, és pláne nem a mi kutatásunk, nem kap pénzt egyetlen Soros entitástól sem. Nem kapunk Soros-pénzt. Nem lenne semmi kifogásunk az ellen, ha Soros-pénzt kapnánk, de jelenleg semmi ilyet nem kapunk. Kutatási céljainkra különböző privát forrásokból kapunk pénzt. Vannak elemzőink, akik megvizsgálják az egyes országokat. Vannak tanácsadóink, akik egyes országok vagy egyes térségek szakértői, és van itt egy csapatunk, amely ismeri az általunk követett módszertant. Összeülünk, megvitatunk minden egyes országot, minden egyes mutatót, amivel mérhető a szabadság foka egy bizonyos országban, és aztán konszenzusra jutunk, hogy hány pontot adunk az egyes mutatókra, illetve hány pontot kap összesítve minden egyes ország.
- A magyar kormányzat gyakori érve, hogy az ország elleni úgynevezett támadások valódi oka a bevándorlók elutasítása. És valóban, a Freedom House jelentése említi azt, hogy a menekültektől megtagadják jogaikat. Valóban ez a bírálat alapvető oka?
- Ez egy pont abból a harminc szempontból, amely tekintetében romlást állapítottunk meg Magyarországon. Egy pont. A legtöbb pontot olyasmik miatt vontunk le, mint a választási rendszer hiányosságai, a Fidesz hatalomkoncentrációja, azok az intézkedések, amelyek a sajtószabadság gyengítését célozzák, amelyek a vallásszabadság gyengítését célozzák, illetve ami különösen szokatlan egy európai demokratikus társadalomban, azok az intézkedések, amelyek a tudományos-egyetemi szabadság gyengítését célozzák Magyarországon. Ez utóbbi csaknem példátlan az egész EU-ban.
A beszélgetés során kitértek arra is, hogy a világban ma populista hullám tapasztalható, nem csupán Európában, hanem másutt is. A Klubrádió riportere megkérdezte az elemzőt, mi a véleménye, Orbán Viktor ebben az irányt megszabó szerepet játszik, vagy pedig inkább meglovagolni igyekszik a hullámot, ami egyébként is létezik?
- Kezdetben alighanem megpróbálta meglovagolni a hullámot, de azért inkább azt mondanám, ő olyan alkat, aki irányt szab. Azt hiszem, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a populista hullám két legfontosabb szellemi és politikai vezetője. És Magyarország vonatkozásában tudni kell azt: az, hogy Magyarországnak egyáltalán olyan jók a pontjai, amilyenek, annak köszönhető, hogy Orbán olyan rendszert teremtett, ami valóban eltér, különbözik attól a rendszertől, ami Oroszországban, vagy Törökországban, vagy Kínában, vagy Egyiptomban van. Magyarország továbbra is egészen elfogadható jegyeket kap a szabadságot illetően számos polgári szabadságjog, az általunk megvizsgált mutatók vonatkozásában. Magyarországon nincsenek politikai foglyok, ellenzéki politikusokat és újságírókat nem lőnek le az utcán, nagyon kevés az erőszak, és ez nagyban különbözik attól, ahogy a dolgok mennek Oroszországban vagy Törökországban. Ez vonzó modell olyan országokban, mint például Olaszország, ahol olyan populáris rendszert, kvázi autoriter rendszert szeretnének létrehozni, amely mellőzi azt a fajta erőszakot, ami Oroszországban látható.
Végül szót ejtettek arról, hogy a populista hullám a fősodortól jobbra található. Többen azonban úgy mondják, hogy lassan felkészülhetünk az ellenhatásként megjelenő újabb, baloldali populista hullámra is. Kárpáti János erről is kérdezte Arch Puddington véleményét.
- Léteznek olyan baloldali populista pártok, amelyek bizonyos erőre tettek szert egyes országokban, így Spanyolországban, vagy éppen Görögországban, illetve Franciaországban és talán Németországban. De ezeket a pártokat valójában elhomályosítják a jobboldali populista pártok. Nem igazán látom igazolva a baloldali populista újjászületést. Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt és annak liberális baloldali szárnya növelte ugyan a saját esélyeit, de jelenleg ez valójában nem populista párt. Tehát azt mondom, a jobboldali populizmus feljövőben van, a baloldalon pedig nem sok mindent látok.
Kárpáti János interjúját a fenti "lejátszás" gombra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: 168 óra.hu.
